MILEV

Épített örökség / Built heritage 

Title

Épített örökség / Built heritage 

Collection Items

  • zsinagóga, Luther utca 14.
  • Szabadon álló, téglalap alaprajzú, egyemeletes épület. Főhomlokzatán a két szélső, hasáb alakú, torony jellegű épületrészt hármas ívű, árkádos előcsarnok köti össze. Az egykori Szenttamás község volt a helybéli zsidóság központja, ezért épült valószínűleg a török kiűzése után itt az első zsinagóga, melynek helyén, 1888-ban épült a jelenlegi (építész: Baumhorn Lipót). A második világháborúban erősen megrongálódott és az 1960-as évekig üresen állt. 1980-1981-ben a Technika Házát alakították ki benne, mely a külső erős leegyszerűsítésével, a belső teljes átalakításával járt. 1997-ben felújítva és egyes részleteit rekonstruálva.
    külső leírás:
    A mór-arab részletmotívumokat felhasználó, harmonikus tömegformálású épület főhomlokzatának karakterét az emeleti középrész visszaugratása adja, melynek révén a díszes hármas kapuzat válik domináns elemmé. Ezt jól ellensúlyozza a két szélső rizalit toronyszerű eleme: két-két szamárhátíves ablak, egy-egy ajtó és a szitalaktitdíszes főpárkány fölött emelkedő két-két sarokkupola alkalmazásával. A főhomlokzaton végigfutó, dekoratív vízszintes sávozást jól kiegészíti a nyílászárók záradékát követő, sugaras sávozás. Liliomos, rozettadíszes vörösréz pártázat, a főhomlokzat beugró középrésze felett kiugró oromzati elem a kőtáblákkal, valamint a mögötte emelkedő lanternás kupola teszi teljessé a monumentális, egyben harmonikus épületet. A főhomlokzat beugró főfalát a nagyméretű, karéjos rózsaablak és két nagy ikerablak ékesíti. A "TECHNIKA HÁZA" felirat helyén egykor dekoratív stukkódísz futott végig. Borovszky könyvének XIX. század végi archív fotóján az épületből jobbra egy földszintes ház látható, mely ma már nem áll.
    (műemlékem.hu)
  • Kisvarda-e1708866133262.jpg

    Egykori zsinagóga, jelenleg Rétköz múzeum
  • Zártsorú beépítésben álló ház (trsz. 6275) udvarán, szabadon álló, téglalap alaprajzú, kontyolt nyeregtetős épület. Ny-i homlokzatának középtengelyében földszintes előcsarnok. Csehsüveg boltozattal fedett, négyzetes alaprajzú zsinagógai tér, É-i és D-i oldalán dongaboltozatos mellékterekkel. A mellékterek felett és a bejárati oldalon U alaprajzú, öntöttvas oszlopokra támaszkodó, kovácsoltvas mellvédes női karzat, melyre az előtér két oldalán lévő lépcsőházakból vezet a feljárás. Berendezés: frigyládaszekrény, padok, kézmosó, perselyek, kovácsoltvas rács, 19. század első fele. A zsidó közösség a Batthyány uradalomtól kapott telken 1810-1821 között építtette (Voyta Ferenc terveinek felhasználásával, Ehmann és Marek építőmesterek). 1840 körül átalakították. 1890-ben és 1928-ban a karzatot bővítették. A bejáratnál két emlékoszlop az első világháborúban meghalt, illetve az 1944-ben elhurcolt zsidók emlékére. Jelenleg koncertterem működik benne. Helyreállítás alatt 2006-ban.
  • Zsinagóga, épült 1300 körül, átépítve 1526 után. Két lakóház telkén áll. Csatlakozó elemei: női imaház, folyosó, rituális fürdő, utcafronton két késő középkori lakóépület, reneszánsz, átépítve a 17-18. sz.-ban.
  • A Schiller János tervei szerint 1891-ben épült historizáló stílusú ortodox zsinagóga téglány alaprajzú telken, fésűs beépítésben szabadon áll. A bejáratot középen hangsúlyozó kupola keleties hatású. A tagolt tömegű épület palafedésű, kontyolt nyeregtetős főépületből, és a lépcsőház-előcsarnok tömbből áll. Az előcsarnokot kupola fedi. A belső térben az U alaprajzú női karzatot öntöttvas oszlopok tartották.

    A soproni Pap rét déli oldalán áll téglány alaprajzú telken, fésűs beépítésben, az egykori historizáló stílusú zsinagóga. A szabadon álló előkertes épület a telekadottságokhoz igazodva épült: homlokzata és a lépcsőházakat is tartalmazó előcsarnok a Pap rét déli oldalával párhuzamos, a nagyterem pedig a keleti és a nyugati telekhatárral. Így a tagolt tömegű épület tengelye a nagyterem és az előcsarnok-lépcsőház tömb határán megtörik.
    Az épület palafedésű. A főépületet kontyolt nyeregtető, az előcsarnokot kupola fedi, a kapcsolódó -a homlokzaton rizalitként megjelenő- lépcsőházaknak lapos kontyolt nyeregtetejük van. Az épületen a tengelyeket határoló falsávokkal megszakított osztópárkány, illetve a kupola alatti középrész kivételével ívsoros párkány fut körbe. A főépület főpárkányzata fogrovatos.
    A rizalitok nem azonos szélességben kapcsolódnak a főépülethez. A rizalitok és a középrész kétszintesek. A kupola alatt vakárkádos attika húzódik.
    Az alsószint lábazatszerűen vakolt. A félköríves ajtó-és ablaknyílásokat a főhomlokzaton befalazták. Az ajtó felett héber nyelvű felirat található. A szinteket fogrovatos osztópárkány választja el egymástól.
    A rizalitokat kockafejezetű, pálcatagos ikerablakok, a középrészt három, félköríves lezárású, eltérő nagyságú ablak töri át, ezek íves záródásúak, kváderes keretezésűek. A középrész attikáját kettő-három-kettő osztású vakárkádok tagolják. Alattuk palmettasor húzódik.
    A főépület oldalhomlokzatai három-három tengelyesek, a sarkok mentén kettős, kváderesen képzett falsávokkal tagoltak. Az oldalhomlokzatok az osztópárkány alatt ikerablakokkal, felül egyosztatú ablakokkal áttörtek. Valamennyi ablak félköríves záródású, vállmagasságból indított kváderes keretezéssel.
    A nyugati homlokzat középső tengelyének felső zónájában kváderezett keretezésű rózsaablak nyílt. A földszinten, a falsávot megszakítva, egyenes záródású ajtót alakítottak ki.
    (műemlékem.hu)
  • Volt zsinagóga, eklektikus, 19. sz. utolsó harmada. Téglalap alaprajzú, egyemeletes, ívelt, teknő alakú tetővel fedett zsinagóga, főhomlokzatának mindkét oldalán kontyolt tetős lépcsőház. A főhomlokzat enyhe kiülésű középrizalitját íves oromzat koronázza, főbejárata előtt 2 öntöttvas oszlopra támaszkodó előtető. A tetőn újabb tetőablakok. Az épületre a közelmúltban új acélszerkezetű tető került, valamint vasbeton födémek. Telkén további rituális / fürdő ? /, lakó- és gazdasági épületek.
    (műemlékem.hu)

Collection Tree