Browse Items · MILEV

Tóravért

Aranyozott ezüst. Porticus idomú. Filigrán drótműves apró pajzsos díszekkel szegett. Két oldalán oszlopos tagozatokkal és ezek ezek tetején kardot és szőlőfürtöt tartó oroszlánokkal. Közepén héber vésett feliratú négy ünnepjelző táblácskát tartó kerettel. Fölötte és alatta kerek filigrán rozettás rátét dísz korneolokkal. Az alsó koronaés héber felirat:
כתר תורה=A Tóra koronája
Felső részén nagy korona levéldíszes abroncsokkal, két griffmadárral, zöld és piros álkövekkel és csüngőkkel.
Tetején koronás két nagy oroszlánnal. Közükben fent nagy karneol:
כתר שם טוב= A jó hírnév koronája
Hatágú csillaggal és benne
אדנו=Urunk felirattal.
Az oszlopokon piros álékköves, filigrános rátétes rozettával. Hátán háromágú függesztett lánccal.

Tags Catalog1916

Tóravért

A Mózes öt könyvének héber szövegét, azaz a Tórát tartalmazó pergamentekercset a világ minden zsidó közösségében két farúdra tekercselik. A zsinagógai istentisztelet során minden héten felolvasnak egy-egy hosszabb-rövidebb szakaszt, a hetiszakaszt. A tóra pergamenje ennek megfelelően folyamatosan egyik rúdról a másikra kerül át. Szimhat Tórakor, a Tóra örömünnepén, az éves felolvasási ciklus fordulóján a tekercset rituálisan visszatekerik.
Az európai askenáz közösségekben feltekert tekercset rögzítés után díszes tóraköpenybe bújtatják, majd ezen helyezik el a többi, jellemzően nemesfémből készült Tóradíszeket. Ezek használata, készítése nem előírás, pusztán a díszítő szándék és a tóratekercs megbecsülésének szimbólumai, s kialakulásuk az elmúlt néhány száz évre tehető. Időben legkésőbb, csak a tizenhatodik század vége felé alakultak ki a tóravértek vagy pajzsok. Kialakulásuk talán annak köszönhető, hogy a tóravérteken elhelyezett kis nyílásokba helyezett táblácskákon jelezték, hogy melyik hetiszakaszig van betekercselve a pergamen. A táblácskák ma már inkább csak díszek, és általában az aktuális ünnep neve olvasható rajtuk. A tóravértek formája, gyakran még ikonográfiai elemei is követi a többségi társadalomban megszokott formákat: a nemesi címerekre emlékeztető, baldachinos tóravért jellegzetes osztrák-magyar típus.
Az aranyozott ezüst tárgy hermelinfarkas mintájú, kettős kőtábla alakú címerpajzs, mely felett kétoldalt elkötött baldachin van. A baldachinon tizenhárom ágú nyitott korona, melynek pántját ékkövek díszítik. A pajzs közepén a tízparancsolat kettős kőtáblái a hajdani Szentély berendezésére utaló oltáron állnak, melynek díszítése angyalfejekből és növényekből áll. A kőtáblák felett csapolás nyoma jelez egy hiányzó koronát, mely szimbolikusan a tóra hatalmát lenne hivatott kifejezni.
A kőtáblák két oldalán jobbról Mózes, balról Áron féldomborművű alakja látszik a szokásos attribútumaikkal: Mózes a kőtáblákkal, jobb kezével érintve a táblákat és a szarvakkal, Áron pedig a főpapi mellvérttel és a füstölővel. A második parancsolat szigorú értelmezése miatt a judaizmus kultúrtörténetében az emberábrázolás tilalma enyhébben vagy szigorúbban, de folyamatosan jelen van. A tizennyolcadik századtól számos könyvcímlapon és tóravérten láthatjuk Mózes és Áron páros alakjait. Az itt kiállítottal majdnem teljesen azonos tóravértje volt a korabeli Magyarország legnagyobb zsidó közösségének, a pozsonyinak. Rabbijuk, a korszak egyik legtekintélyesebb rabbija, a Hatam Szóferként is ismert Schreiber Mózes volt. Ő egy 1810-ben kelt rabbinikus döntvényében úgy érvelt, hogy Mózes és Áron alakja megjelenhet tóravérten, mert ábrázolásuk annyira közismert, hogy senki sem tekintheti őket bálványimádás tárgyainak. Ugyanakkor megemlítette, hogy a saját otthonában lévő tárgyakon lévő figurális ábrázolások esetében úgy járt el, amint az mestereitől látta: a figurák orrából, vagy füléből egy kis darabot lecsípett, hogy ne legyenek „teljes ábrázolások”, s használatuk így már kétségen felül megengedett.
A Tóravértet a Dohány utcai zsinagógában használták, s az 1930-as években, letétként került a gyűjteménybe.

Tóravért

Aranyozott vörösréz. Oltáridomú. Vésett leveles és rozetás kerettel szegett mezőben gazdag filigrános indadísz. Közepén levő tagozat frigyszekrény idomú. Oldalán és két ajtaján zöld és kék zománcos levél ékítményekkel. Fülkéjében filigránműves tóratekercs. Tetején nyolcabroncsos áttörtművű korona, belsejében két csengővel.

Tóravért

Részben aranyozott ezüst. Tóraszekrény idomú. Tetején trébelt művű korona, koronás kétfejű sassal. Ebből kétoldalt baldachinos dísz ömlik alá. Alatta applikált korona és a tízparancsolat héber nyelvű vésett két táblája. LEjjebb ünnepjelző táblácskákat tartó keret négy lemezzel, kétoldalt nyolc ünnep jelzéssel. Ettől jobbra és balra oszlopokon álló oroszlánok. Kétoldalt lent és alul trébelt virág- és gyümölcsfüzéres dísz. Hátán alul S. Goldberger vésve. Hármas függesztő lánccal.

Tóravért

Ezüst. Fent félkörös négyszög idomú. Trébelt művű. Belsejében hat nagy trébelt virággal ékített. Közepén hatszögű, hosszúkás mezőben vésett
שבת =Szombat
felirattal.
Felső részén vésett leveles díszek között ovális mezőben:
ז''נ
הר''ר וואלף בן הר''ר 'הושע
שם אשתו מרת שרה
ב'ה'ר'ר' מאייר ז'צ'ל'
Készíttették Volf, Józsua fia és neje Sára, Majer lánya

Tags Catalog1916

Tóravért

Ezüst. Fent félkaréjos négyszög idomú, hullámos peremmel Belső mezeje poncolt indákkalékített, valamint két nagy virágszál között négyszöges mezővel ékes. Rajta felirat:
שנת=Szombat
Alatta vésve:
ז''נ האלף ה'רר דוד
עם אשתו כ'מהור
יהודא ליב
"Ezt ajándékozta a kiváló Dávid és felesége, Juda Léb lánya"
Fent ötszirmú trébelt nagy virág.

Tags Catalog1916

Tóravért

Ezüst. Fent félkörös négyszögidomú. Trébelt művű. Peremén álló levelek sorakoznak egymás mellé. Ezen belül fonott levéldíszes keret. Belsejében trébelt nagy leveles díszek között fonott levéldíszes négyszögű mező vésett héber felirattal.

1702-ben készült József, Simon fia és neje Chaja, valamint gyermekük Ábrahám ajándékaként

Tags Catalog1916

Tóravért

Ezüst. Pajzs alakú. Szélén redőzött baldachin. Alul trébelt és poncolt inda díszítmény piskóta alakú táblát fog körül. Középen U alakú keretben , poncolt alapon sugár alakú díszben szalag -csokor. Fölötte két fejét hátra fordító, álló oroszlán, mely a Tízparancsolat táblát tartja, rajta a parancsolatok vésett kezdő szavai. Ezalatt az ünnepet jelző táblácskák helye, a táblán felirat: שבת =Sabbat. A kőtábla felett a baldachin középső része és efölött indákkal díszített koszorú. Hátulján hosszú lánc.

Browse Items (41 total)