MILEV

Browse Items (60 total)

  • 2002.109.jpg

    Világosbarna erszény, téglalap alakú, tetején mindkét sarokban 2-2 fonal.
  • 91_89.jpg

    Zsákvászon
  • 2018_23.jpg

    Vasból készült zárszerkezet, melyen "Muster geschützt" és "Rekord" felirat valamint Dávid csillagos embléma látható
  • 64_37.jpg

    1859. szeptember 6-án avatták fel a Dohány utcai zsinagógát. Az épületet a bécsi sztárépítész, Ludwig Förster tervezte, a frigyszekrény pedig a magyar romantikus építészet mestere, Feszl Frigyes tervei alapján készült. Felavatásakor a zsinagóga korának legnagyobb zsidó imahelye volt. Az istentiszteleteket orgona és vegyes kórus kísérte, a rabbik kezdetben németül, majd magyarul prédikáltak. Az épület – amely a magyar zsidó közéleti és politikai események helyszíneként a magyar zsidó közösség szimbolikus terévé vált – elkészültének szimbolikus eseménye volt a zárókő elhelyezése a frigyszekrény belsejében, külön erre az alkalomra készíttetett ezüst vakolókanállal. Ezt a vakolókanalat és a zsinagóga kulcsait relikviaként, külön dobozban őrizte a közösség, majd a múzeum épületének felavatásakor a zsidó
    közösségi emlékezetet őrző múzeumi gyűjteményben helyezte el.
  • V72_21.jpg

    Lyuggatott szövegű üdvözlőlap
  • 2022_14.jpg
  • 64_1671.jpg

    MÁV első osztályú mozdony terve
  • 2353_szentfold.jpg

    Fürst Aladár, a budapesti zsidó fiúgimnázium tanára és a Zsidó Múzeum munkatársa 1924 májusában a Szentföldre látogatott, majd úti élményeit még abban az évben publikálta. A rövid beszámolóban leírja a hajóutat és a megérkezést, amelynek során kelet-európai kivándorlókkal is találkozott. Írásában bemutatja az évszázadok óta a négy szent városban: Jeruzsálemben, Tiberiáson, Cfáton és Hebronban élő zsidók mindennapjait, és részletesen ír az új jisuvok (közösségek), a Rothschild báró támogatásával létrejött kolóniák és a zsidó iskolák életéről is. „Minden zsidó, aki csak teheti, iparkodjék életében legalább egyszer ellátogatni arra a földre, »melyet az Örökkévaló, a te Istened neked ígért« szent emlékeket idézni a szép múltból, munkát kérni a küzdelmes jelenből …” – írja Fürst. Ő maga az élményeken kívül emlékként egy maroknyi földet hozott a Kidron-völgy sivatagjának homokjából, amelyet később a múzeumnak ajándékozott, 1940-ben pedig végleg Tel-Avivba költözött.
    Tags
  • _000_logo.png

    Kis fehér vászon zacskóban Cion hegyéről származó homok az izraeli rabbinátus ellenőrző pecsétjével. Kb az 1960-as évekből.
  • _000000000.png

    Zöld vászon zacskóban homok, az Olajfák hegyéről, kb az 1940-es évekből.
Output Formats

atom, dc-rdf, dcmes-xml, json, omeka-xml, rss2