MILEV

Browse Items (40 total)

  • 64_220.JPG
  • 64_1096jo.JPG

    Sárgaréz. Hat hosszúkás vályú az olaj számára. Többször tagolt, kerek, lapos idomú, majd lelapított gömbben kezdődő henger nyél. Felül három karéjból álló függesztő.
  • 64_1139.jpg

    Ón. Hátsó lapja egyenes, három oldala tagoltan félkör alakú. Oldalán két szögletes füllel, falra akasztható. Elöl fönt két oroszlán között koszorúban két héber betű, ez alatt díszes héber felirat. Alul kis cső a kiömlő víz számára.
    Felirata:
    ז''נ
    האלוף הקצין כהייר ר' אהרן
    ליב ב''ה יצחק ז''ל וא שתו
    הגבירה מ''ר מחלה ת''י
    ונתנו לב'הכ' לכבוד המקים
    שנת תקל לפק
    Isten dicsőségére ajándékozta a
    gyülekezés házának Áron Léb
    és neje Machla
    az 530 (1770) évben.
  • 2002.108.jpg

    Téglalap alakú, halványszürke és rózsaszín szőnyeg. Díszítése ornamentális és geometrikus, rojtokkal szegélyezve.
  • H3_tegla_2003.04.JPG
  • H3_dohanyutcáboltegla_2002.222.JPG
  • 64.1595.jpg

    Alpakka. Peremét szegély választja el az tál részétől. Fémnyomott, függőlegesen tagolt díszítéssel. Ovális és gyöngysormotívumok váltakoznak rajta. Egyik oldalán a peremre egy ívelt fül és egy akasztó van erősítve.
  • 95_38.jpg

    Festett fenyőfa Hagyományos kettős tábla, feketére festett héber betűkkel, a parancsolatok kezdő szavaival.
  • 2_2_2.JPG

    A barokk tóraszekrény a köpcsényi – német nevén kittsee–i – zsinagóga berendezéséhez tartozott. A tóraszekrény a zsidó vallás legszentebb tárgyának, a tóratekercseknek a tárolására szolgál, és a hagyománynak megfelelően a zsinagógai tér Jeruzsálem, azaz kelet felé eső részén található. A tóratekercseket a szekrény felső részében állítva tárolták, az alsó részben egyéb szakrális tárgyakat őrizhettek.
    A köpcsényi zsidó közösség a „seva kehillot”, hét község egyike volt. Ezek a mai Burgenland területén fekvő községek az Esterházy uradalomhoz tartoztak, és a hercegtől kapott privilégiumban foglaltak szerint építették ki a közösségeket. A 17. században, amikor a magyarországi városok többségében zsidók egyáltalán nem lakhattak, itt a hercegtől kapott területen házakat és zsinagógát építhettek; működtethették a zsidó élethez szükséges intézményeket: rituális fürdőt, iskolát, kóser mészárszéket és borkimérést. A közösség belügyeiben széleskörű autonómiát élveztek, a földesúr beleegyezésével, de szabadon választhattak rabbit és elöljárókat. A hétközségben virágzó szellemi élet alakult ki. Hajjim ben Aser Ansel községi tanító és jegyző könyvmásolóként és illusztrátorként is ismert. Eddig azonosított huszonhét műve közül egy 1761-ben készült Jom Kippur Katan könyvecskéje a következő teremben, a 21-es vitrinben látható.
    A 18. századi köpcsényi tóraszekrényen – ellentétben például a hasonló korból fennmaradt lengyel tóraszekrényekkel – nincsenek jellegzetes zsidó szimbólumok és feliratok. Külső megjelenése a korszak művészi bútorművességének stílusát idézi. Lehetséges, hogy készítője a hercegi udvar számára dolgozó egyik asztalos volt, miként uradalmi mesterek dolgozhattak a zsinagóga építésénél is.
Output Formats

atom, dc-rdf, dcmes-xml, json, omeka-xml, rss2