MILEV

Browse Items (35 total)

  • 67_27a.jpg

    Az Ézsajás Vallásos Társaság Haggadája
  • 64_663.jpg

    Rosenberg Izsák fordítása
  • 64_640.jpg

    General Israel Orphans' Home for Girls kiadványa támogatói részére
    Tags
  • 64_644.jpg

    Zeev Raban illusztrációival
    Tags
  • 64_657.jpg
  • 17a.jpg

    Pészach ünnepe történelmi gyökerű vallási ünnep, melynek során az egyiptomi szabadulásra, a történelmi néppé, szabad néppé válásra emlékeznek a zsidó közösségekben. Az ünnepet a rituális étkezéssel szertartásossá tett szédereste vezeti be, melynek során felolvassák a haggadát.
    A Haggada tartalmazza az egyiptomi kivonulás történetét, az ünnepi szokásokat, imákat, s egyben a szédereste szertartáskönyve is.
    A haggada szó szerint elbeszélést jelent, s arra a bibliai parancsra utal, amely a zsidó nép kötelességévé teszi a kivonulás történetének generációról generációra való továbbörökítését. Írásba foglalása, szerkesztése ugyanarra az időszakra tehető, amikor a judaizmus többi, korábban csak szóban továbbörökített hagyományát is lejegyezték, az időszámításunk szerinti 3–6. század közötti időszakban.
    A szöveget gyakran kísérik illusztrációk, melyek vizuális kommentárként jelennek meg az ősi szöveg mellett. Képi világuk a zsidó nép szabadulásának bibliai történetét aktualizálták minden korszakban.
    Az Országos Magyar Zsidó Segítő Akció 1939-ben alakult meg azzal a céllal, hogy a zsidótörvények miatt segélyezésre szoruló tömegek ellátásához a megfelelő anyagi alapot előteremtse. A Haggadát 1942-ben jelentették meg, „hogy az egyiptomi rabszolgaságból való csodás kiszabadulás példájával hasson a jelen nemzedékre.” A bevezető szöveget az OMZSA vezetője, Ribáry Géza írta, a héber szöveget Kohn Zoltán rabbi fordította és magyarázta. A szertartás során énekelt részeket Szabolcsi Bence kottamellékletével közölték. A haggada hagyományos tartalmát Munkácsi Ernőnek, a Zsidó Múzeum elnökének az illusztrált haggadákról szóló művészettörténeti tanulmánya egészítette ki.
    A Haggada feketével és pirossal nyomtatott díszítése ókori egyiptomi minták felhasználásával, Göndör Bertalan tervei szerint készült. A héber szövegek nyomtatásához a Jeruzsálemben
    1930-ban megjelent Nahum Lipschitz – féle haggada kiadás betűtípusát választották.
    Az 1940-es években Munkácsi Ernő és Ribáry Géza is vezető szerepet töltöttek be a Zsidó Múzeumban, így a kiadványból több példány is található a gyűjteményben.
  • 64_678.jpg

    Az 1767-ben Metzben megjelent hágádá érdekessége, hogy – a terület etnikai jellemzőit figyelembe véve – a héber szöveg mellett jiddis és ladino fordítást is tartalmaz, azaz az askenáz és a szefárd közösség nyelvén is közvetítette a héber nyelvű tartalmat. Francia nyelvterületen ez volt az első illusztrált hágádá kiadás, melynek képeit Jacob Proops Amsterdami hágádájából vette, aki viszont – prozelita munkatársának köszönhetően –Matthaeus Merian Icones Biblicae sorozatát adaptálta. A metzi hágádá levéltárunkban fennmaradt példányának címlap tükrét a nyomdában üresen hagyták, s oda csak a könyv megvásárlását követően, Pozsonyban írta be nevét tulajdonosa.

    The curiosity of the Haggadah published in Metz in 1767 is that the Hebrew text is accompanied by both Yiddish and Ladino translations, the languages of the Ashkenazi and the Sephardic communities, which can be understood by the ethnic characteristics of the area. This was the first illustrated Hagaddah edition printed in France. The illustrations were taken over from the Amsterdam Haggadah of Jacob Proops, who adapted, thanks to his proselyte colleague, Matthaeus Merian’s Icones Biblicae series. The title page was left blank by the printing house and was filled out in Bratislava only after the purchase of the Haggadah, where the owner wrote his name on it.

  • 64_682.jpg

    Nyomtatott. Rézmetszetekkel, magyarázatokkal. Anton Schmied nyomda Abarnabel kommentárjával.
  • 64_638.jpg

    nyomtatott, két rúdra tekercselt hagada
    Tags
  • 64_675.jpg
Output Formats

atom, dc-rdf, dcmes-xml, json, omeka-xml, rss2