Browse Items (112 total)
-
-
-
Becalél plakett
38. Becalél plakett
A politikai cionizmus gondolatával párhuzamosan a zsidó nemzeti gondolat a kulturális élet területén is megjelent. Ekkoriban indult a héber nyelvújító mozgalom, melynek eredményeképpen az évszázadokon keresztül a szakrális szférába visszahúzódó héber nyelv újra beszélt nyelvvé vált. A nemzeti művészeti megteremtésének kísérlete egybeesett az európai szecessziós mozgalmakkal, és elméleti és stíluskérdésekben is nagy hatást gyakorolt rá. A cionista nemzeti művészet kialakítására egy fiatal bevándorló művészekből álló csoport 1906-ban Jeruzsálemben létrehozta a Becalél Művészeti Akadémiát. Az intézet nevét Becalélról, a salamoni szentély építőmesteréről kapta, aki a zsidó művészet első alakja volt, s aki amellett, hogy a kellő mesterségbeli tudása volt, istentől eredő elhivatottsággal is rendelkezett.
A Becalél Akadémia megálmodója, szellemi és művészeti vezetője egy bolgár–zsidó szobrász, Boris Schatz volt. Az ő elképzelései szerint alakították ki a részlegeket, melyekben egy-egy kézműves iparág oktatása folyt. Követendő szempont volt, hogy a termékek nyersanyaga helybeli, Izraeli anyag legyen és lehessen háziipari körülmények között is művelni. A Becalélon a szecessziós összművészet (azaz Gesamtkunstwerk) jegyében az új zsidó életforma minden szükséges tárgyát igyekeztek művészi kivitelben megtervezni és előállítani. Az előállított termékek jelentős része hétköznapi használati tárgy volt: szőnyegek, bútorok és edények, a többi pedig dísztárgy.
A tárgyak stílusának kialakításánál a cionista eszmények által diktált stiláris elemeket használták. Ezek kialakításához gyűjtötték a tradicionális zsidó kézműves termékeket, és azok mintakincsét aktualizálva és új elemekkel bővítve alakították ki a jellegzetes, szecessziós Becalél stílust.
Mintakincsükben elsősorban a héber betűk és az izraeli növények, állatok, tájképek részletei domináltak. Theodor Herzlnek, a modern politikai cionizmus megálmodójának profilja korai halála után nagyon hamar ikonikus szimbólumává vált a tárgyaknak.
Herzl emlékplakettjét a Becalél vezető művésze, Boris Schatz készítette el bronzból.
A budapesti Zsidó Múzeum 1936-ban felvette a kapcsolatot a Becalél Akadémiával, ami igazi szellemi áttörésnek számított, hiszen a magyarországi zsidó közösség hagyományosan anticionista volt. A Herzl plakettet 1936-ban, műtárgycserével szerezte meg gyűjteménye számára a Magyar Zsidó Múzeum.
-
-
Gyertyatartó pár
Cédrusfa. Tagozott esztergált talpa bemélyed, fölötte gyűrűs szár, legfelül a gyertyatartó. A tartó része is tagozott, cseppfogója kivehető, lefelé hajlik. A tartón felirat: Jerusalem. Állapota: a tartó rész csorba, talpa repedt. A 64.119.1 gyertyatartó kehely része a gyertyatartó szárából letört darab. A kehely pereme kihajló, alatta felirat: ירושלם=Jeruzsálem.
Tags Israel -
Fűszertartó Spice container
Fából készült, esztergált, hordó alakú fűszertartó. Teste 3 részre tagolt, gyűrűs. A 2/3-ad részénél nyitható. Rajta felirat:
ירושלים
Jerusalem
Tags Israel -
Szentföldi homok üveggömbben
Fürst Aladár, a budapesti zsidó fiúgimnázium tanára és a Zsidó Múzeum munkatársa 1924 májusában a Szentföldre látogatott, majd úti élményeit még abban az évben publikálta. A rövid beszámolóban leírja a hajóutat és a megérkezést, amelynek során kelet-európai kivándorlókkal is találkozott. Írásában bemutatja az évszázadok óta a négy szent városban: Jeruzsálemben, Tiberiáson, Cfáton és Hebronban élő zsidók mindennapjait, és részletesen ír az új jisuvok (közösségek), a Rothschild báró támogatásával létrejött kolóniák és a zsidó iskolák életéről is. „Minden zsidó, aki csak teheti, iparkodjék életében legalább egyszer ellátogatni arra a földre, »melyet az Örökkévaló, a te Istened neked ígért« szent emlékeket idézni a szép múltból, munkát kérni a küzdelmes jelenből …” – írja Fürst. Ő maga az élményeken kívül emlékként egy maroknyi földet hozott a Kidron-völgy sivatagjának homokjából, amelyet később a múzeumnak ajándékozott, 1940-ben pedig végleg Tel-Avivba költözött.Tags Israel -
-
-
Fali gyertyatartó
Sárgaréz. kör alakú, szélein alulról felfelé haladva növekvő tojás alakú bemélyedés felett korona, rajta héber felirat. Közepe kör alakú, kidomborodó medallion, gyűrűs és héber felirattal, valamint stilizált héber betűkből álló koszorúban ószövetségi jelenet: a kémek hatalmas szőlőfürtöt visznek. A medallion körül nyolc kis hengerben egy-egy kivehető görbített fonott száron a gyertyatartók. Alul középen a kilencedik gyertyatartó helye, de maga a gyertyatartó hiányzik.. 9 db üvegkővel díszítve.
Felirata:
שבת קדש
ויאמרו באנו אל הארץ
אשר שלחתנו וגם זבת
חלב ודבש הוא וזה פריה
וישאהו במוט בשנים
"És szóltak: Bementünk az országba, ahova küldtél minket, tejjel mézzel folyó az, s íme ez a gyümölcse! És ketten vitték egy rúdon..."
(Mózes IV. 13.f. 27 és 23 v.)
בצלאל ירושלם
Becalél Jeruzsálem