Browse Items (30 total)
-
Halotti imák
pár lapos füzet, halotti, halottmosdatási imák és áldások -
Újévi üdvözlet tekercs
9 cm széles, 40 cm hosszú pergamenpapír tekercsen:
- a tízparancsolat szövege, az Avinu Malkénu, ros hasanai és kol nidré imarészletek, a taslih rendje szövegei
-
-
Móhelkönyv
Pergamen. Kézírás, fedél nélküli -
Thina imakönyv
Kézírás, 86 oldal, papír kötésben. Egy másik könyv táblájának a borítását ragasztották rá. -
Halottmosdató asszony imakönyve /
A kis kéziratos, pergamen imakönyv az elhunyt nők rituális mosdatása és halotti ruhába öltöztetése során elmondandó imákat tartalmazza. A zsidó hagyomány szerint a halottat lepellel letakarták, fejénél gyertyát gyújtottak, majd egy éjszakán át a szentegylet tagjai imádkoztak és virrasztottak mellette. Másnap reggel szigorú előírásokat követve, tiszta gyolcsokkal és vízzel alaposan megtisztították, majd ráadták a fehér gyolcsból készített halotti ruhát, és egyszerű, gyalulatlan deszkára helyezve még aznap eltemették. A női halottak mellett mindezt nők végezték, és ők mondták az előírt imákat is. Az 1833-ból származó imakönyv Henle asszony, Johanan Elzasz özvegye részére készült Frankfurt am Mainban. A korszak imakönyveihez hasonlóan a quadrát betűs héber imaszövegek mellett az apró, rasibetűs német nyelvű utasítások pontosan meghatározzák, hogy melyik imát mikor, milyen rituális esemény mellett kell elmondani. -
-
-
Héber kézirat, bőrkötés
Imák a hét napjaira, -esti imák.
Aranyozott bőr kötésben mindkét oldalán C-C monogram. -
Ómer számláló tekercs
A kis pergamentekercsen negyvenkilenc ovális, festett virágos keretben látunk szövegeket: ezek az ómer–időszak napjainak és heteinek számát jelzik. A Pészah után hétszer hét, azaz negyvenkilenc napig kell a napokat számolni, mígnem beköszönt a Savuot, a hetek ünnepe. A napok számolásának parancsa bibliai eredetű, s arra utal, hogy a Szentély korszakában pészah második napján kezdődött az árpa aratása, és kévékbe rakása. Amíg állt a Szentély, minden nap felajánlottak ott egy bizonyos mennyiséget az aznapi aratásból. Az ómer napjainak számontartására sokféle tárgyat készítettek. Ismeretesek imakönyv alakú vagy falitáblán elkészített ómerszámlálók is. A római hódítás időszakában ómer idején nagy pestisjárvány pusztított, s rabbi Akiva tanítványai körében is nagy pusztítást végzett. A pusztulás emlékére az ómerszámlálás időszaka gyászidőszak a judaizmusban, amikor tilos a zene és a tánc, nem szokás házasodni, de még hajat vágatni sem. Kivétel ez alól a számlálás 33. napja, „lag baomer” amikor mindez megengedett. Az ősi betakarítási ünnep a bibliai történelem során szakrális kiegészítést nyert: a hagyomány szerint ezen a napon kapta Mózes a Szinájon a Tórát, azaz az írott és a szóbeli tant. Az ómer időszaka így összeköti a fizikai megszabadulás és a szabad néppé válás ünnepét, a pészahot a szakrális közösséggé válással. Bibliai megfogalmazásban: „Azért mondd Izrael fiainak: Én vagyok az Örökkévaló és én kivezetlek benneteket Egyiptomnak rabmunkái alól, megmentelek benneteket szolgálatukból, s megváltalak benneteket kinyújtott karral és nagy büntetésekkel. És veszlek benneteket magamnak népül, és pedig leszek Istenül, és megtudjátok, hogy én vagyok az Örökkévaló a ti istenetek, aki kivezetett benneteket Egyiptomból.” Azaz: kivezetlek Egyiptomból, megváltalak a szolgaságból, megváltalak néppé, és kiválasztalak, szakrális népemmé teszlek. Az ómerszámlálás vége savuot, a Tóraadás ünnepe, amikor a nép törvényeket kapott és kötelessége lett az emlékezés a közös történelmi múltra, az egyiptomi szolgaságra és a kivonulásra.
Illusztrációk: Minden kocka színes virágkeretben
Illustrations: Every medallion is in a wreath of flowers