MILEV

Browse Items (83 total)

  • 64_436.jpg

    Gerezdekkel díszített, boltozatos  kör idomú talppal , orsós alacsony nyéllel. Kupája alul félgömb idomú. Felfelé szélesedő hengeres testén a zsidók egyiptomi kivonulási domborműves jelenettel és héber felirattal:
    זכירת יציאת מצרים
    Emlékezés az egyiptomi kivonulásra
  • 64_180.JPG

    Belseje aranyozott. Felfelé szélesedő hengeres testén elől vésett kagylós díszben héber felirat:
    שבת קודש
    "Szent szombat"
    Pereménél vésett futó indás koszorú.
    Fenekén B12-es jegy van hármas karéjú pajzsban..
  • 64_177.JPG

    Tulipán (nyolcszirmú, talpas, vert ezüst serleg. Díszítése barokk stílű virág meg levélfüzés, A szélén lévő felirat:
  • 64_144-2.JPG

    Ezüst. Felfelé szélesedő test. Vésett peremén levél és virág koszorú. Közepén héber felirat:
    זה שייך לצדקק דק''ק א''י
    ז''נ הר''ר הרש בן ר' ליפמן רוא ז''ל
    "Az óbudai hitközség tulajdona. Ajándékozta Hers Rau, Lippmann fia.!
    Jelzett.
  • 64_69.jpg

    Ezüst. Domború talpán levelekből, virágokból körülfutó koszorú.Teste alul kiöblösödik. Az egész serleg függőlegesen bordázott. A serleg kiszélesedő alján 6 trébelt virág idom. Harang alakú testének közepén héber felirat:
    נעשה ע''י אלופים נבאי'' צדק
    הדקק'' א''י בשנת
    תרויו לפק
    Készíttetett az óbudai szent gyülekezet vezetői által 622-ben (1862) a kis időszámítás szerint.
  • muzeum_6_nap_2016_02_24-2211.jpg

    Az 1884-ben a Magyar Nemzeti Múzeumban megrendezett Történeti Ötvösmű Kiállításon. közel nyolcezer tárgyat mutattak be, köztük 43 judaikát, amelyeket zsidó közösségek és magánszemélyek küldtek be. Ez volt a világon az első olyan judaikákat is kiállító tárlat, amely nem csupán privát kollekciókat mutatott be, hanem egy közösség önreprezentációja is volt. A kiállítás judaikarészlegének egyik legnagyobb tárgyegyüttese az óbudai zsidó közösségtől érkezett, amely akkoriban már némiképp háttérbe szorult a pesti hitközség mellett. Az óbudai közösségé volt ez a hatalmas aranyozott ezüstserleg, amely ismerős lehetett a kiállítás látogatóinak, hiszen hasonló darabok szerepeltek a főúri gyűjteményekben is. A 17. században készült serleget felirata szerint 1792-ben vásárolták meg az Óbudai Chevra Kadisa elöljárói. A tárgy szerepelt az 1896-os Ezredéves Országos Kiállításon is, majd 1950-ben került a múzeum gyűjteményébe.
  • 64.335.jpg

    Ezüst. Talpa és fedele gyöngysorral díszített, testén felül körben levéldísz. Fogója egyszerű, tetején tölgylevél.
  • 64.133.jpg

    A pohár egykor egy talpas serleg felső része volt. Felfelé szélesedő hengeres testén trébelt három ovális nagy mezőben domborított tájképes jelenetek szarvassal, oroszlánnal, lóval. Közeiben cápázott alapon trébelt csigás-leveles díszek, három szárnyas angyal hermával. Pereménél vésett No 10 és héber felirat:
    מאתי חיים שפיצער
    נדבה לח''ק דק''ק פעסט
    שנת התרב לפק
    " Ajándék a pesti község Szent Egyletének, a kis időszámítás szerint 607-ben /vagyis 1847-ben/ : tőlem: Chajim Spitzer."
  • 64.138.jpg

    Ezüst, préselt. Talpán virágkoszorú. Szárain kétszer ismétlődő 8 egymás felé futó 8-8 levélből álló stilizált virág a serleg alján ismét koszorú. Stilizált hatágú csillag körül felirat:
    חזק ואמין
    ה'תש 5700
    קן התקרחיי שופרון
    "Erősödj! Bátorodj!
    A győzelem serlege, Sopron.
    5700 (1940)
    Pereme kiszélesedik. Technikája préselt.
  • muzeum_1nap_2015_dec.30-695.jpg

    A hagyományos zsidó közösségi szertartások fontos része a kenyér és a bor megszentelése, a kiddus. Kiddus vezeti be a családi ünnepeket csakúgy, mint a közösség közös lakomáit, megemlékezéseit. A kiddushoz a bort díszes serlegbe, kehelybe vagy akár egyszerű pohárba is önthetik, csak az áldásmondáshoz szükséges minimális bormennyiség meghatározott, a többi a használók igényei és lehetőségei szerint alakul.
    A közösségi kiddusoknál használt serlegek jellemzően díszesek és drágák, hiszen az egész közösség parancsolatok kiteljesítése iránti igényének jelképei.
    A hevra kadisák, azaz a temetkezési és jótékonysági szentegyletek a közösségek legelőkelőbb, áldozatvállalásra leginkább képes és hajlamos tagjait fogadták soraikba. Az egyleti gyűlések, tisztújítások és a halottak emlékére rendezett közösségi alkalmak mindegyikét kiddus vezette be. Az ehhez használt serlegeket általában az egylet jótékony pénztárából készíttették vagy vásárolták, s a vásárlás tényét és időpontját rávésették a tárgyakra is. Gyakori, hogy a tárgyak csak ezen felirataik alapján köthetőek a zsidó tradícióhoz és nevezhetőek judaikának, megjelenésük, mintakincsük pedig nem különbözik a más közösségekben használt serlegektől.
    Az óbudai hevra kadisa aranyozott ezüst serlegét felső felirata szerint Gumpel úr, Wolf úr és Gerson úr készíttették 1749-ben.
    A tárgy jóval korábbi, az 1600-as évek elején készült. A gazdag növényi ornamentika mellett három koszorúban sisakos antik harcosfejek utalnak arra, hogy eredetileg más célra készülhetett.
    Az eredeti adományozás után több mint száz évvel újabb vésett felirat került a tárgyra, mely szerint „Ajándék örök emlékezetül a pesti Szent Egyletnek tőlem, Mózes Izsáktól, akinek fénye világítson, fia Wolf Holitschernek, kinek emléke legyen áldott. A kis időszámítás szerint 638-ban.”
    A Holitscher család előkelő óbudai zsidó család volt, akiknek nevét az óbudai jegyzőkönyvekben és több szertartási tárgyon is olvashatjuk. A felirat tanúsága szerint leszármazottaik az óbudai zsidók többségéhez hasonlóan átköltöztek a Duna másik oldalára, Pestre, ahol az 1800-as évek közepétől egyre erősödő zsidó közösség alakult ki. A korábban az óbudai hevra kadisa tulajdonában lévő serleget 1878-ban Holitscher Mózes Izsák a pesti hevra kadisának ajándékozta, ahol feltehetően az 1930-as évekig használták.
    Jelenlegi helyén a Pesti Hevra Kadisa letéteként szerepel.
Output Formats

atom, dc-rdf, dcmes-xml, json, omeka-xml, rss2