<rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#" xmlns:dcterms="http://purl.org/dc/terms/">
<rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27475">
    <dcterms:title><![CDATA[Memorbuch, Bonyhád ]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[Bonyhádon már a 18. században tekintélyes hitközség működött, melynek emléke a levéltár állományában lévő több kötetnyi 18-19. századi bonyhádi jegyzőkönyv. A közösség jelentős részének kiirtását követően a hazatértek 1949-re újraalapították a neológ és az ortodox hitközséget is, s a visszatértek a 108 tagú neológ közösség elpusztult tagjainak nevét – a memorbuchok középkori gyakorlatát követve – emlékkönyvben rögzítették. A kötet borítása és papírja alapján egy 19. század közepéről üresen megmaradt jegyzőkönyvet használtak fel erre a célra. A munkaszolgálatban elhunytak névsorát bevezető lapon a héber szöveg negyedik sorában héber betűkkel, de magyarul írják a munkaszolgálat szót, mert nem találtak megfelelő kifejezést a héber nyelvben. A szöveg alatti kép arra utal, hogy a jegyzőkönyvet készítő ismerte a koncentrációs táborok és munkaszolgálatos tömegsírok feltárása során a készített fényképeket. ]]></dcterms:description>
    <dcterms:date><![CDATA[1945 után ]]></dcterms:date>
    <dcterms:identifier><![CDATA[2018.55]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Bonyhád]]></dcterms:coverage>
    <dcterms:provenance><![CDATA[levéltárban fennmaradt dokumentum]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/32093">
    <dcterms:title><![CDATA[Szentföldi férfiak]]></dcterms:title>
    <dcterms:title><![CDATA[Men from the Holy Land]]></dcterms:title>
    <dcterms:creator><![CDATA[E. M. Lilien]]></dcterms:creator>
    <dcterms:publisher><![CDATA[N. T. G.]]></dcterms:publisher>
    <dcterms:language><![CDATA[GER]]></dcterms:language>
    <dcterms:identifier><![CDATA[K556]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Izrael]]></dcterms:coverage>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/38410">
    <dcterms:title><![CDATA[Menahem Prosnitz]]></dcterms:title>
    <dcterms:identifier><![CDATA[XIX_317_F101]]></dcterms:identifier>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/28557">
    <dcterms:title><![CDATA[Mendel prefektus plakettje]]></dcterms:title>
    <dcterms:title><![CDATA[Plaquette of Prefect Mendel ]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[A Mendel prefektus portréjával díszített bronz plakettet 1935-ben készíttette a Zsidó Múzeum az izraelita Országos Gyűlés tiszteletére. <br />
Mendel Jakab 1493 és 1522 között volt zsidó prefektus, gyakorlatilag a magyarországi zsidó közösség vezetője.  A prefektus tisztségét Mátyás király vezette be a zsidó közösség és a királyság közötti kapcsolattartás céljára, de a prefektusnak széleskörű jogai voltak a közösségen belül is.  A tisztségre a zsidó közösség egy tagját nevezték ki, ellentétben a korábbi gyakorlattal, amikor a zsidók jogi képviselete egy keresztény főúr feladata volt.  Mendel Jakab okleveleit saját, címerével és arcképével díszített pecsétjével hitelesítette, ami egyedülálló volt a korabeli európai gyakorlatban. A zsidó múzeum az 1930-as években másolatot szerzett a kassai levéltárban lévő, eredeti pecséttel ellátott Mendel oklevélről. <br />
A pecsétrajz alapján készült 1935-ben, az Országos Gyűlés alkalmából a plakett.  Előlapján Jakab Mendel héber betűs névmonogramja és címere látható magyar nyelvű körirattal, hátlapján pedig a pecsétrajza alapján hitelesnek tekintett portréja héber nyelvű köriratban. A felirat magyarul és héberül is: Izraelita Országos Gyűlés emlékére, Magyar Zsidó Múzeum, 1935. <br />
A gyűlésen egyebek mellett a központi zsidó vezetés kérdéseit kívánták megtárgyalni.  A neológ közösségek országos szervezete 1868-ban állt fel a Zsidó Kongresszus alkalmával, melyről az ortodox képviselők kivonultak, és amely végül a magyarországi zsidó közösség szervezeti szakadásához vezetett.  A Zsidó Múzeum 1935-ben a Mendelek szerepének hangsúlyozásával történelmi legitimitást próbált adni a központi vezetésnek. <br />
A plakettet a mindössze huszonnégy éves, tehetséges fiatal ötvös, Örkényi Strasser István készítette.  A plakettből több példány készült, egyes példányai a múzeumban megvásárolhatóak voltak, s ellenértékük a gyűjteményt gazdagította. <br />
Örkényi Strasser Istvánt 1944. október 11.-én munkaszolgálatosként vesztette életét, amikor egységét német katonák Kiskunhalas mellett lemészárolták.   <br />
]]></dcterms:description>
    <dcterms:creator><![CDATA[Örkényi Strasser István]]></dcterms:creator>
    <dcterms:date><![CDATA[1935]]></dcterms:date>
    <dcterms:identifier><![CDATA[64.902.1]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Budapest]]></dcterms:coverage>
    <dcterms:provenance><![CDATA[Magyar Izraeliták Országos Irodája ajándéka, 1935]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/29233">
    <dcterms:title><![CDATA[Mendel prefektus portréja]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[Mátyás király a zsidó közösség és a királyság közötti kapcsolattartás céljára bevezette<br />
a zsidó prefektúra intézményét. A tisztségre a zsidó közösség egy tagját nevezték ki, ellentétben a korábbi gyakorlattal, amikor a zsidók jogi képviselete egy keresztény főúr feladata volt. A prefektusnak közvetítő szerepe mellett széles körű jogai voltak a zsidó közösségen belül is. A leghíresebb prefektus, Mendel Jakab 1493 és 1522 között töltötte be a tisztséget, gyakorlatilag ő volt a magyarországi zsidó közösség vezetője. Mendel Jakab okleveleket is kiadott, ezeket saját címerével és arcképével ellátott pecsétjével hitelesítette, ami egyedülálló volt a korabeli európai gyakorlatban. A kassai levéltárban őrzött pecsét alapján festette meg Gedő Lipót a prefektus hiteles portréját a Zsidó Múzeum megrendelésére.]]></dcterms:description>
    <dcterms:creator><![CDATA[Gedő Lipót]]></dcterms:creator>
    <dcterms:date><![CDATA[1910]]></dcterms:date>
    <dcterms:identifier><![CDATA[64.1769]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:provenance><![CDATA[A múzeum felkérésére festette 1910-ben. Eredeti leltári száma: 475]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/31008">
    <dcterms:title><![CDATA[Mendel prefektusnak tulajdonított díszkard fényképe (albumban) ]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[A kard a 19. század közepe óta foglalkoztatta zsidó múlt feltárásával foglalkozókat. Elsőként Löw Lipót ismertette a Ben Chananja című folyóiratában, majd Kohn Sámuel hívta fel rá a figyelmet a millenniumi kiállítás kapcsán. Az 1932-ben újranyitott Zsidó Múzeum gyűjtési terveiben is szerepelt; a múzeum vezetősége többször kérte az Andrássy gyűjtemény akkori tulajdonosát, Andrássy Gézát, hogy tegye lehetővé számukra a kard megszerzését. Andrássy 1933-ban jó minőségű fényképeket készíttetett a múzeum számára. 1951-ben, az arisztokrata gyűjtemények államosítását <br />
 követően a Joint anyagi támogatásával a múzeum végül megvásárolta a kardot. A kard iránti érdeklődés oka a pengéjén található két héber zsoltáridézet: a 113. zsoltár 2. verse és 140. zsoltár 8. versének első fele. A felirat miatt a régebbi kutatások hangsúlyozták, hogy a kard készültekor a magyar zsidók kardot viselhettek, ami meglepő a középkori megszorító rendelkezések szerint élő európai zsidó közösségek életében. Lehetséges az is, hogy a kard egy magyar főúr díszkardja volt, s a héber felirat a humanizmus és a reformáció következtében az Biblia nyelve iránti érdeklődésnek köszönhető.]]></dcterms:description>
    <dcterms:source><![CDATA[<a href="http://collections.milev.hu/items/show/30995">IV/64</a>]]></dcterms:source>
    <dcterms:identifier><![CDATA[IV/64.12b]]></dcterms:identifier>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/30500">
    <dcterms:title><![CDATA[Mendele Mocher Sforim jelvény]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[Portré alatti felirat neve héberül: מנדלי מוכר ספרים<br />
azaz Mendele Mocher Sforim írói álneve  <br />
]]></dcterms:description>
    <dcterms:identifier><![CDATA[68.2018]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:provenance><![CDATA[Bárkány Jenő ajándéka, 1960. Eredeti leltári száma: 5616]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27499">
    <dcterms:title><![CDATA[Mendelssohn Alexander fényképe]]></dcterms:title>
    <dcterms:creator><![CDATA[F. Jamrath &amp; Sohn]]></dcterms:creator>
    <dcterms:identifier><![CDATA[F98.109]]></dcterms:identifier>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/36708">
    <dcterms:title><![CDATA[Mendelssohn Nagy Frigyes előtt]]></dcterms:title>
    <dcterms:title><![CDATA[Mendelssohn before Frederick the Great]]></dcterms:title>
    <dcterms:creator><![CDATA[Köves Izsó ]]></dcterms:creator>
    <dcterms:references><![CDATA[A Magyar-Zsidó Múzeum katalógusa. Budapest, Franklin Társulat nyomdája, 1916. C/II/56 ]]></dcterms:references>
    <dcterms:identifier><![CDATA[65.1393]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:provenance><![CDATA[Magyar Izraelita Közalap ajándéka, 1913. Eredeti leltári száma: 304]]></dcterms:provenance>
    <dcterms:provenance><![CDATA[Donated by the Magyar Izraelita Közalap (Hungarian Israelite Public Fund) 1913. Original inv. nr. 304]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/35873">
    <dcterms:title><![CDATA[Mendlovits Mór]]></dcterms:title>
    <dcterms:identifier><![CDATA[81.210.72]]></dcterms:identifier>
</rdf:Description></rdf:RDF>
