Chorin Áron addigra már arról volt ismert, hogy a német területekről lassan beszivárgó új, modernebb gondolatokat követi – ezek egy részével Prágában, Ezékiel Landau jesivájában találkozhatott. Enyhíteni szerette volna a túl szigorú vallási törvényeket, a kecsege fogyasztása mellett engedélyezte volna a szombati vasúti uazást is. Nogah Hacedek című, 1818-ban megjelent művében a szertartások egyszerűsítését követelte: héber helyett német nyelvű imákat és prédikációt valamint orgonahasználatot is engedélyezett volna. Ezeket a korszakban radikálisnak tekintett gondolatait végül tekintélyes magyarországi rabbik kérésére visszavonta.
Chorin azonban nem előidézője, csak követője volt a reformoknak: a modernizálódó világ új problémák elé állította a zsidóságot. A felvilágosodás eszméi és a technikai fejlődés nyomán fellépő új helyzetek és jelenségek egyaránt zsidó vallásjogi válaszokat igényeltek, melyekre a rabbik a zsidó szövegek eltérő értelmezéséből adódóan különböző válaszokat adtak. Chorin a korszakban radikálisan újítóknak számítókat, melyekért egyesek kiátkozták, mások pedig a zászlójukra emelték. Ez a tény rávilágít a magyarországi zsidó közösség egyik legmeghatározóbb jellemzőjére: végzetes megosztottságára. Magyarország olvasztótégelyében egymás mellett éltek a szigorú ortodox szabályokat követők és az akkoriban formálódó reformok hívei; a keleti területeken pedig az askenázi többség mellett jelentős szefárd kisebbség is jelen volt. Ez a polarizáltság fennmaradt, és egyik meghatározójává vált a magyarországi zsidó közösség 19–20. századi történelmének.]]> Plätz Rudolfnak barátsággal Radnóti Miklós
Szeged, 1933. február 10. "]]> "Rudinak régi barátsággal, hálásan, szeretettel Miklós. 1936. november 10."

(Plätz Rudolfnak) ]]> "Magdának, Rudinak és Gyurinak baráti szeretettel Miklós. 1938. december 1. "

(Plätz Rudolfnak) ]]> missingseries.org honlapján]]> 2B Galéria, Budapest / Goethe Intézet, Budapest – 2012. május 02.–31. – megnyitotta Konrád György író. A kiállításhoz kapcsolódó beszélgetésen – Holokauszt, Emlékezet, Művészet – részt vett Bernhard Purin, a müncheni Zsidó Múzeum igazgatója, Bán Zsófia író és Rényi András művészettörténész, az ELTE Művészettörténeti Intézetének igazgatója.
Krakkóban a MOCAK Kortárs Művészeti Múzeum gyűjteményében is van egy triptichon ebből a Hiányzó Sors sorozatból.
FOTÓK:
A kiállított művek / frottázsok
Vernissage: 2B Galéria, Budapest – 2012. május 02.
VIDEÓK:
Hiányzó Sors - Auschwitz falak (A szombat.org videója)
Hiányzó Sors - kiállításmegnyitó
SAJTÓ:
Konrád György: Látogatás Birkenauba (Tanulmányi kirándulás)
Horváth Ágnes: Nem a halál öl – Balkon 2012/5 – En français
Nem hiányzik valami? De, a családom. - Győri J. László interjúja (Élet és Irodalom, 2012. jún. 29.)
Klein László: Jelben létezés – Szombat, 2012. május 3.
Missing Fate –Visegrad Summer School, Cracow, Poland]]>