A siviti táblákra Mordeháj ben Eliezer megyeri kántor a Zsoltárok, valamint az öt tekercs: Énekek Éneke, Rúth könyve, Siralmak könyve, Prédikátor könyve, Eszter könyve teljes szövegét írta fel apró betűkkel. A második parancsolat figurális ábrázolást tiltó rendelkezéseit sokféle módon próbálták áthidalni a zsidó művészet képviselői. Legjellemzőbbek a mikrográfiás ábrázolások, amikor a szent szövegeket nagyon apró betűkkel írva formákba rendezi az írnok. A mikrográfia a szent szövegek lapszéli magyarázó jegyzeteiből alakult önálló műfajjá, és a 18. századtól jelentek meg zsinagógai vagy otthoni díszként.
A siviti táblát a Múlt és Jövő című zsidó irodalmi és kulturális folyóirat gyöngyösi születésű alapító főszerkesztője, Patai József közvetítésével a gyöngyösi hitközség juttatta el a múzeumba 1914–ben.
]]> ]]> Budapest
Rákóczi út 38.]]>
0. Borító 
1. Dohány utcai zsinagóga és a Múzeum a Körút felől
2. A Hősök templomának árkádsora (Wesselényi u.)
3. A Hősök temploma a Wesselényi utcai árkádsor felől
4. A Hősök temploma a Wesselényi u. felől
5. A Hősök temploma a múzeum tetejéről fényképezve
6. Hősök temploma - udvari rész
7. Hősök temploma - kert felől
8. Hősök temploma a múzeum elotti térről
9. Dohány u. zsinagóga - belső kép
10. Hősök temploma - kertből  
11. Hősök temploma - lépcső és bejárat
12. Hősök temploma bejárata a Dohány utcai zsinagóga felől
13. Múzeum árkádsora
14. Hősök temploma a múzeum árkádsorából
15. Hősök temploma mögötti kerti bejárat 
16. Hősök Tóraszekrénye  
17. Hősök Tóraszekrénye  
18. Wesselényi utcai árkádsor - belülről
19. Hősök bejárata az árkádsor alól fényképezve 
20. "Hősi halottaink emlékének" felirat a Hősökben
21. Hősök ablaka - belülről
22. Felirat a Hősökben
23. Dohány utcai zsinagóga - belső a karzatról
24. Dohány utcai zsinagóga - Tóraszekrény az oldalkarzatról]]> IV/22]]>