<rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#" xmlns:dcterms="http://purl.org/dc/terms/">
<rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/37787">
    <dcterms:title><![CDATA[Die Hochzeit ( Bilder aus dem altjüdischen Familienleben)]]></dcterms:title>
    <dcterms:creator><![CDATA[Moritz Oppenheim]]></dcterms:creator>
    <dcterms:identifier><![CDATA[66.69]]></dcterms:identifier>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/37789">
    <dcterms:title><![CDATA[Bilder aus dem altjüdischen Leben]]></dcterms:title>
    <dcterms:creator><![CDATA[Moritz Oppenheim]]></dcterms:creator>
    <dcterms:identifier><![CDATA[90.368.1-21]]></dcterms:identifier>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/38064">
    <dcterms:title><![CDATA[Bilder aus dem altjüdischen Leben]]></dcterms:title>
    <dcterms:creator><![CDATA[Moritz Oppenheim]]></dcterms:creator>
    <dcterms:identifier><![CDATA[90.314.3, 90.314.4, 90.314.8, 90.314.10, 90.314.11]]></dcterms:identifier>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/37790">
    <dcterms:title><![CDATA[Bilder aus dem altjüdischen Leben]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[19 kép, a Pészach este duplum]]></dcterms:description>
    <dcterms:creator><![CDATA[Moritz Oppenheim nyomán]]></dcterms:creator>
    <dcterms:identifier><![CDATA[90.355]]></dcterms:identifier>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/31218">
    <dcterms:title><![CDATA[Grafikai album - munkácsi zsidók]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[Az album előszavát Max Brod írta, Prágában, 1938 márciusában.<br />
A lapok a Nehuda nyomdában készültek Munkácson.]]></dcterms:description>
    <dcterms:creator><![CDATA[Morvai Jenő]]></dcterms:creator>
    <dcterms:publisher><![CDATA[Nehuda]]></dcterms:publisher>
    <dcterms:date><![CDATA[1938]]></dcterms:date>
    <dcterms:identifier><![CDATA[90.353]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Munkács]]></dcterms:coverage>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/39328">
    <dcterms:title><![CDATA[Es brennt]]></dcterms:title>
    <dcterms:creator><![CDATA[Mose Gebürtig]]></dcterms:creator>
    <dcterms:date><![CDATA[1939]]></dcterms:date>
    <dcterms:language><![CDATA[GER]]></dcterms:language>
    <dcterms:identifier><![CDATA[2025.129]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:provenance><![CDATA[Katz Salamon hagyatéka]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/30240">
    <dcterms:title><![CDATA[Szombati szertartáskönyv]]></dcterms:title>
    <dcterms:title><![CDATA[Book of Rituals for Shabbat - Seder Tikuney Shabat]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[Illusztrációk: Egyszínűek. <br /><em>Illustrations: Monochrome</em><br />Címlap: Jobbról Mózes a két kőtáblával, balról Áron a füstölővel. Fent trombitát fúvó két angyal koronát tart.<br /><em>Title page: On the right Moses with two tablets, on the left Aaron with the censer. On the top two trumpeting angels hold a crown.</em><br />1b: Két angyal között korona. / <em>A crown between two angels</em><br />4b: Iniciálé / <em>Initial</em><br />9a: A ház asszonya péntek este az asztalnál gyertyát gyújt. / <em>The woman of the house lights candles on the table for Friday evening<br /></em>9b. Lándzsás apród a trónon ülő Salamon előtt. / <em>Cadet with a lance is in front of the enthroned Solomon</em><br />10a : Iniciálé / <em>Initial</em><br />21a: Kiddus a péntek esti vacsoránál / <em>Kiddush at the Friday evening table</em><br />21b: Péntek esti vacsora. / <em>Friday evening supper</em><br />36b:Család a péntek esti asztalnál. / <em>Family at the Friday evening table</em><br />53a: Hávdálá / <em>Havdalah</em> <em>(Ceremony of separating Sabbath from the weekday)</em><br />56a: Jákob és pásztora a nyájjal. / <em>Jacob and his shepherd with the sheep</em><br />59b: Kiddus leváná. / <em>Kiddush Levanah</em>]]></dcterms:description>
    <dcterms:creator><![CDATA[Mose Lev ben Wolf, Trebitsch]]></dcterms:creator>
    <dcterms:date><![CDATA[XVIII. század első negyede? <br /><em>No indication of date, made during the first quarter of the 18th century</em>]]></dcterms:date>
    <dcterms:language><![CDATA[HEB]]></dcterms:language>
    <dcterms:identifier><![CDATA[64.622]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:provenance><![CDATA[Gestetner Adolf (Győr) ajándékozta az Országos Rabbiképző Intézet könyvtárának. Innen került át a Zsidó Múzeumba.]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27447">
    <dcterms:title><![CDATA[Hevra kadisa jegyzőkönyve ]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[Jóllehet a művészet története bővelkedik az első emberpár ábrázolásában, a szemérmes zsidó vizuális világban ez mégis ritka. A várpalotai hevra kadisa 1837-ben készített jegyzőkönyvének címlapján mégis ezt, a bűnbeesés jelenetét látjuk úgy, ahogyan azt egy dunántúli zsidó közösségben elképzelték. A vizuális megfogalmazásból nyilvánvaló, hogy a rajzoló jól ismerte a tórai szöveget és néhány kommentárt is, de a közép-európai táj is hatással volt rá. A tudás fája nála egyértelműen egy szép piros almákat termő almafa, ennek gyümölcsét láthatjuk Ádám és Éva kezében is, de a felettük összetekeredve jelen lévő kígyó szájában is. Elsőre talán meglepő, hogy Ádám és Éva mennyire hasonlóak, de Ádám a teremtésekor még mindkét nemet képviselte: nő és férfi is volt egyszerre. Hogy mégis ő Ádám, azt a zsidó művészet “folytatólagos előadás”-ként leírt jellegzetességéből is tudhatjuk.  Ezek szerint a zsidó vizuális világ nem kimerevített, a bálványimádás veszélyét rejtő jeleneteket ábrázol, hanem szinte rajzfilmszerűen egész történeteket, nem ritkán az isteni beavatkozás történetével együtt. Így olvasva a mi történetünk a lap tetején kezdődik: a kígyó szájában ott a kísértést jelentő gyümölcs, melyet továbbad Évának, aki továbbadja azt Ádámnak - ezért van mindkettejük kezében ott az alma. A történet további része ismert - ezt már nem láthatjuk a képen. Láthatjuk viszont az előzményeket, a paradicsomi állapotokat, amikor a vadállatok (oroszlán), és a legelésző állatok (itt most: szarvas) békésen éltek együtt az Édenkertben. Esetünkben ez nem pusztán a hajdani és a remélt majdani Paradicsomra utal, hanem a jegyzőkönyvet készíttető egylet elöljáróira is: Mose Wolf (farkas) Freudenbergre, és Avraham Hirs (szarvas) Schwarczra. Azt, hogy nem csak a jeles férfiak neveit jelenítette meg a rajzoló, hanem a rajzzal invokálja a Messiás eljövetelét követően remélt harmóniát is, a dátumjelzéshez választott bibliaidézet erősíti. A mondatban a megjelölt betűk számértéke alapján kapjuk meg a dátumot (1837) - és persze ennél jóval többet: a kép és a szöveg összeolvasásával a várpalotai zsidók reményeit: “Akkor azok közül, akik a föld porában alszanak, sokan felébrednek: némelyek örök életre, mások pedig, hogy örök gyalázatot lássanak” (Dániel 12:2) <br />
(Toronyi Zsuzsanna) ]]></dcterms:description>
    <dcterms:creator><![CDATA[Mose Wolf Freudenberg]]></dcterms:creator>
    <dcterms:date><![CDATA[1837]]></dcterms:date>
    <dcterms:language><![CDATA[ ]]></dcterms:language>
    <dcterms:identifier><![CDATA[64.1073 ]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Várpalota]]></dcterms:coverage>
    <dcterms:provenance><![CDATA[Ajándék, 1951. Eredeti leltári száma? ]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/31821">
    <dcterms:title><![CDATA[Sefer netivot hasalom, metszetekkel, Wessely és Mendelssohn rézmetszet portréjával ]]></dcterms:title>
    <dcterms:creator><![CDATA[Moses Mendelssohn ]]></dcterms:creator>
    <dcterms:publisher><![CDATA[Schmied, Vienna]]></dcterms:publisher>
    <dcterms:date><![CDATA[1818]]></dcterms:date>
    <dcterms:identifier><![CDATA[71.42<br />
71.173 - ]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Prága]]></dcterms:coverage>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27289">
    <dcterms:title><![CDATA[Imakönyv az egész évre]]></dcterms:title>
    <dcterms:title><![CDATA[Prayer book for the whole year]]></dcterms:title>
    <dcterms:title><![CDATA[תפלת מכל שנה]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[A zsidó tradíció írott betűkhöz fűződő hagyományai miatt a nyomtatás elterjedését követően is megmaradt a kézzel írt imakönyvek kiemelkedő jelentősége. A 18. században elsősorban Közép-Európában a meggazdagodott zsidó családokban divatossá lettek az illusztrált, kéziratos, személyes használatra szánt luxus-imakönyvek. A Joszéf ben Móse Náftáli HáLévi számára készített imakönyvet a trebitschi Mose Léb ben Wolf másolta, melyben így minden egyes leírt betűben jelen van a másoló szakrális munkája, ami a héber szöveg szentségéhez kötődő fontos tényező. A címlap és a belső illusztrációk rajzai már a divatos rézmetszetekre emlékeztetnek, s a címlapon azt is feltünteti a másoló, hogy „amszterdami betűkkel” készítette a könyvet. Ez azt jelenti, hogy betűi olyanok, mintha Amszterdamban, a korszak legrangosabb nyomdászati központjában nyomtatták volna őket. A címlapon a szokásos kapu-alak, előtte kétoldalt Dávid és Salamon alakja jelképeikkel: Dávid a hárfával, Salamon pedig a jeruzsálemi Szentély alaprajzával. A kapuzat felett a Messiás előhírnöke lóháton, mögötte Jeruzsálem kontúrjaival. Az imakönyv tartalmazza a hétköznapi, szombati és ünnepi imákat, valamint a Pirké Avot teljes szövegét is, melyet szokás volt szombatonként olvasgatni.<br />____________________ <br /><br />Az imakönyv címlapját egy olyan oldal követi, ami még nem az imák szövegét tartalmazza, hanem az elmélyedést, és a koncentrálást segíti, hasonlóképpen, mint a zsinagógákban az előimádkozó pultja előtt látható siviti táblák. Ennek legjellegzetesebb szövege a menóra alakban leírt 67. zsoltár. A 67. zsoltár a mindennap elmondott imák része, azért az időért könyörög, amikor minden nép felismeri az isteni igazságot, és ez elhozza a békét a világnak. A zsidó tradíció szerint ennek a zsoltárnak a szerzője nem Dávid, hanem a szellő zengette meg így a hárfáját. Mivel a menóra a csoda és a megváltás szimbóluma, megfelelő formát jelent a csodaváró szöveges tartalomnak, de több misztikus magyarázat is ismert még a kettő kapcsolatára. A 67. zsoltár hét sora összesen 49 szóból áll, 7-6-6-11-6-6-7 eloszlásban. Egymás alá szedve ezek elforgatott menóra-alakot adnak. Ennek a tipográfiai elrendezésnek, a menóra alakban leírt zsoltárszövegnek protektív erőt tulajdonítottak, s a 16. századtól számos helyen megjelent a zsidó vizuális kultúrában: zsinagógák falára festve, szakrális textileken, de akár a magánlakásokban is megtalálható festett mizrah-táblákon is.<br /><br />Egyszínű tollrajz <strong>illusztrációk</strong> / <em><strong>Illustrations </strong>are monochrome drawings:</em><br />Címlap: Felül lovas, középen bal oldalon Dávid hárfával, jobb oldalon Salamon a szentély építésére utaló mérőónnal.<br /><em>Title page: </em><br />2a: Siviti-lap, felül két oroszlán, középen héber betűkből formázott menóra. / <em>Shiviti leaf, lion on the top, Hebrew letters form a menorah in the middle</em><br />49a: Kántor, füléhez illesztett kézzel, a pulpitusnál / <em>Cantor with one hand put on his ear at the pulpit</em><br />70a: Férfi lulávval, háttérben sátor /<em> A man with lulav, Succoth in the background </em><br />73a: Kántor kóristával, kezüket fülükhez illesztik / <em>Cantor with a member of the choir (both have one hand on the ear)</em><br />76b: A hold megszentelése / <em>Sanctification of the New Moon (Kiddush Levanah)</em><br />Iniciálék/ <em>Initials</em>: 3a, 4a, 9a, 48a, 50b, 54b, 5b, 72a, 82b, 92b, 100a]]></dcterms:description>
    <dcterms:creator><![CDATA[Moshe Léb ben Wolf ]]></dcterms:creator>
    <dcterms:date><![CDATA[1723]]></dcterms:date>
    <dcterms:identifier><![CDATA[64.629]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Trebic]]></dcterms:coverage>
    <dcterms:provenance><![CDATA[A Königswarter családtól vásárolta a Zsidó Múzeum 1947-ben, az AJDC segítségével. Eredetileg Josef b. Mose Naftali Halevi számára készült. <br /><em>Purchase of the Museum from the Königswarter family after 1945 with the assistance of AJDC. Originally copied for Josef b. Moshe Naftali Halevi.</em>]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description></rdf:RDF>
