író, műfordító, orvos élt: 1813-1900]]> Fischer Mór 1799. március 25-én született Tatán. Kezdetben a tatai majolikagyárat és a pápai keménycserép üzemet bérelte, majd 1839-től kezdett porcelán előállítási kísérletekbe Herenden. Termékei a magyar Iparmű Kiállítások mellett szerepeltek az 1851-től megrendezett Világkiállításokon is: 1851-ben Londonban, 1853-ban New Yorkban, 1855-ben és 1867-ben Párizsban. Eredményeit az uralkodó magyar nemesi címmel jutalmazta, amihez Fischer Mór a tatai szülőházának neve (Wolfshaus) a „farkasházi” nemesi előnevet választotta. 1874-ben Fischer Mór átadta a gyár vezetését fiainak, akik a magas minőségű, kézzel festett luxus porcelánok helyett áttértek a tömegtermelésre, de ezzel együtt sem tudtak igazán versenyképesek maradni. Farkasházi Fischer Mór nyolcvanegy éves korában, 1880-ben halt meg. A tatai zsidó temetőben lévő nyughelyét porcelánból készített síremlék jelöli. ]]> Spice container]]>
Kriza Ildikó, szerk.: A hagyomány kötelékében. Tanulmányok a magyarországi zsidó folklór köréből. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1990. ill. 58.

Bernhard Purin: Silver Judaica from Two Workshops in Boskovice (Boskowitz): The Goldsmiths Josef Ruhmann (1800-1885) and Emanuel Eisler (1838-1914). In: in Judaica Bohemiae, vol 55 (2020), no. 1, pp. 83–97.
]]> Museum purchase, 1910. Original inventory nr. 37a]]> Melléklet a Magyar Izraelita 2. számához. ]]>