Az oklevél hármas tagolású, szövegét két oldalról egy-egy boltív határolja. A boltívek felett egy biblia idézet áll héberül, melyről az egylet a nevét kapta: "Megemlékezzél a szombatnapról, hogy megszenteljed azt." (Móz. II. 20:8). A boltívek alatt héber betűs szövegek állnak, mintha egy paróchet részei lennének. Mindkét boltív tetején a mózesi kőtáblák, a talapzatuk között Dávid csillagos minta. az oszlopok lábainál egy-egy kőoroszlán ül. az oklevél bizonyos részei aranyozottan nyomtatottak.
A jobb oldalon lévő boltív alá a következő szöveg van áll: "..az Úr adta néktek a szombatot.." (Móz. II. 16:29) A függönyön az első idézet így szól: "A hatodik napon pedig úgy lesz, hogy mikor elkészítik a mit bevisznek, az kétannyi lesz.." (Móz. II. 16:5). A második idézet a következő: "Megtartsátok azért a szombatot; mert szent az ti néktek." ( Móz. II. 31:14), és az utolsó mondat magyarul így hangzik:"Legyen közöttem és az Izráel fiai között örök jel ez.." (Móz. II. 31:17) A Bal oldali oszlopon a következő idézet szerepel tagoltan: "Ha megtartóztatod szombaton lábadat, és nem űzöd kedvtelésedet szent napomon, és a szombatot gyönyörűségnek hívod, az Úr szent és dicsőséges napjának, és megszenteled azt, dolgaidat nem tevén, foglalkozást sem találván, hamis beszédet sem szólván." (Ésa. k. 58:13)
Az oklevél szövegezése német, a szöveg felett Dávid csillagok és héber betűs szöveg, mely magyarul annyit tesz: "Hat napon át munkálkodjatok; a hetedik nap pedig szent legyen előttetek, az Úr nyugodalmának szombatja" (Móz. II. 35:2). A középső szövegrész alatt Mózes és Áron fogja két oldalról a Kőtáblákat. (Mózes kezében bottal, fején a fénysugár-szarvakkal,Áron pedig a főpapi mellvértben és süvegben ábrázolt.)
]]> ]]> ]]> Torah pointer]]> Sulzer sajátkezű soraival és aláírásával]]> Torah shield]]> Felirata / Inscription:
כתר תורה= A Tóra koronája
Jobb oldalán:
בימינה אורך ימים
Jobbján hosszú élet
Bal oldalon:
בשמאול עושר וכבוד
Balján gazdagság és dicsőség 
(Mislé 3f. 16.v)
Alul: 
ותשלם המלאכה
בטוב לאבדם היה ברכה
לפק

Befejeződöt a munka az 539. (1779) évben a kis időszámítás szerint]]>
Benoschofsky Ilona, Scheiber Sándor: A Budapesti Zsidó Múzeum. Budapest: Corvina, 1985. 37]]>