<rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#" xmlns:dcterms="http://purl.org/dc/terms/">
<rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27463">
    <dcterms:title><![CDATA[Képeslap - Tóramásoló ]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[A héber Biblia első egysége Mózes öt könyve, a Tóra. A zsidó hit szerint a Tórát Mózes kapta Istentől a Szináj hegyén, és vele együtt kapta annak szóbeli magyarázatait és a parancsait is, ez a szóbeli tan, a Talmud. A Tórából minden héten felolvasnak egy nagyobb fejezetet, a hetiszakaszt.  A Tórát szigorú szabályok szerint kidolgozott pergamenre, a rituális előírásoknak megfelelő tintával írja a szófer, vagy más néven tóramásoló. A Tóra írásánál és használatánál a hagyományban rögzített előírásoknak megfelelően kell eljárni, ellenkező esetben a Tóra „paszul”, azaz nem kóser lesz. A tóratekercseket rendszeresen ellenőriztetni kell, hogy az esetleges kopások, rongálódások kijavításával minden betűje ép és teljes legyen. Krestin festménye a tóraíró munkájának ezt a fázisát, a pergamentekercs ellenőrzését mutatja be. A tóratekercs imasálon fekszik, hogy megóvják a profán tárgyakkal való fizikai érintkezéstől. Köpenye, amiben használaton kívül tárolják, az asztal és a kép szélén van, rajta hatágú csillagban a tóra koronája kifejezés olvasható. A tekercs másik oldalán a tóramásoló hagyományos eszközei: a tintatartóban álló kihegyezett lúdtoll látható. ]]></dcterms:description>
    <dcterms:creator><![CDATA[<a href="http://viaf.org/viaf/96008953/#Krestin,_Lazar,_1868-1938" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Krestin Lazar</a>]]></dcterms:creator>
    <dcterms:source><![CDATA[<h2><a href="http://milevkepeslap.2kal.hu/hu/kepeslap/K779/">Hungarian Jewish Archives</a></h2>]]></dcterms:source>
    <dcterms:publisher><![CDATA[BKWI ]]></dcterms:publisher>
    <dcterms:date><![CDATA[1910&#039;s]]></dcterms:date>
    <dcterms:rights><![CDATA[<h4><a href="http://www.milev.hu">www.milev.hu</a></h4>]]></dcterms:rights>
    <dcterms:identifier><![CDATA[HU HJA XXIV-K-132]]></dcterms:identifier>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27464">
    <dcterms:title><![CDATA[Megilla - Oklevél ]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[A nagyméretű pergamen lap eredetileg egy Megilat Eszterhez (a bibliai Eszter könyve) tartozott. Írója gyakorlott szófer lehetett, hiszen sikerült úgy illesztenie a szöveget, hogy valamennyi kolumna a a hamelekh (a király) szóval kezdődik. A tekercs feltehetően kikerült a zsidó közösség használatából, hiszen a zsidó hagyomány szerint használhatatlanná válása után genizába kellett volna helyezni – esetünkben pedig nem ez történt. A feldarabolt tekercs egy darabjának visszáján latin nyelvű oklevelet találunk: II. Rákóczi György erdélyi fejedelem 1650. január 26-án Segesváron kelt adománylevelét Fodor de Bodok Balázs részére. Az eredeti dokumentum a Gyulafehérvári Liber Regius XXVI. kötetében, a 315 a-b oldalon olvasható, latin kurzív írással. E másolat az eredeti dokumentum átírása, mely egy jóval korábbi oklevélstílust imitál; középkori formában próbálja a nemességadományozás tényét leírni. Az eredetileg csak szövegesen rögzített címerleírást itt feltehetően megfestették, az ábrát azonban később kivágták az oklevélből. ]]></dcterms:description>
    <dcterms:identifier><![CDATA[2019.31]]></dcterms:identifier>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27465">
    <dcterms:title><![CDATA[Árjegyzék ]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[A Josef Schlesinger kiadó története a híres pozsonyi jesívát vezető rabbi, Schreiber Mózes döntvénytárának kiadásáig nyúlik vissza. A „Hatam Szófer” címen megjelent rabbinikus válaszokat tartalmazó gyűjtemény sikere alapozta meg a több generáción keresztül prosperáló könyvkiadót. A cég 1860-ban Bécsbe költözött, majd 1905-ben Pesten, a Király utcai Orczy házban is fióküzletet nyitottak. Elsősorban imakönyveket, Hagadákat, zsoltároskönyveket és luahokat jelentettek meg. Az imakönyvekből több sorozat megjelent héber-német és héber-magyar változatban is. Az Anschluss (1938) után a bécsi részleget bezárták, a céget akkor vezető Schlesinger Adolf Avraham Pestre költözött, gyermekei pedig Tel Avivban megnyitották a ma is működő Sinai könyvkiadót. A cég 1920-as években Bécsben megjelent katalógusa 818 tételt sorol fel, kizárólag héber betűs könyveket.  ]]></dcterms:description>
    <dcterms:creator><![CDATA[Schlesinger könyvkiadó]]></dcterms:creator>
    <dcterms:publisher><![CDATA[Schlesinger]]></dcterms:publisher>
    <dcterms:date><![CDATA[1920]]></dcterms:date>
    <dcterms:identifier><![CDATA[MZSL XIII. (91.414) ]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[<a>Budapest</a>]]></dcterms:coverage>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27466">
    <dcterms:title><![CDATA[Válólevél]]></dcterms:title>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27467">
    <dcterms:title><![CDATA[Utasítás a zsinagógában használható viseletről ]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[Az első világháborút követő társadalmi változások eredményeként megváltozott a nők társadalmi helyzete, melyet a korszak divatja is tükrözött. Divatba jött a rövidebb szoknya, a fiús, rövid haj és a  kényelmesebb szabásvonal. A zsidó társasági életet, családi eseményeket megörökítő fényképek tanúsága szerint a női viselet a zsidó közösségben is követte a trendeket. Az test vonalát követő, gyakran ujjatlan ruhák nem feleltek meg a konzervatívabb, vallásos közösségben elvárt, visszafogottságot és szemérmességet kívánó normáknak. A Budapesti Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség 1925-ben kiadott utasításában megtiltotta a kivágott és ujjatlan ruhák viselését a zsinagógai istentiszteleteken. A keménylapos, kifüggeszthető utasítás két nyelven jelent meg, jelezve, hogy 1925-ben a pesti ortodoxia egy része még könnyebben megértette a héber betűkkel írt német nyelvet, mint a magyart. Számukra az utasítás még szigorúbb: míg a magyar szöveg az „ujjak nélküli” ruhát nem <br />
engedélyezi, addig a zsidó–német szövegben rövid ujjú ruha szerepel tilalmasként. ]]></dcterms:description>
    <dcterms:publisher><![CDATA[Eisler nyomda ]]></dcterms:publisher>
    <dcterms:date><![CDATA[1925]]></dcterms:date>
    <dcterms:identifier><![CDATA[2024.7]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Budapest, Kazinczy utca]]></dcterms:coverage>
    <dcterms:provenance><![CDATA[aukciós vásárlás]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27468">
    <dcterms:title><![CDATA[Hősök zsinagógája fényképe ]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[A Dohány utcai zsinagóga mögötti telken 1932–ben készült el az első világháború áldozatainak emléket állító Hősök Temploma. Tervezője Vágó László, aki a korszak egyszerű, dekoratív stílusában építette fel a zsinagógát. Díszítésében a hatágú csillag és a héber feliratok dominálnak. Fő díszítménye a frigyszekrénnyel szemközti falon elhelyezett hatalmas hatágú csillag alakban írt héber szöveg. Ebben bibliai idézetek parafrázisai állítanak emléket a háborúban elesett hősöknek.  <br />
„Jaj, hogy a hősök elhullottak a harcban! Éljen tovább nevük a nap alatt. Érdemük és igazságuk megmarad örökre. Keljenek életre halottaid, és támadjanak föl a holttestek. Ébredjetek, ujjongjatok, ti, akik a porban laktok, mert harmatod a fény harmata, és beszórja az árnyak földjét.” A fénykép abban a fotóalbumban szerepel, melyet az építész, Vágó László készített az elkészült zsinagógáról Eppler Sándornak, a Pesti Izraelita Hitközség főtitkárának 1932–ben. Az album feltehetően a hitközség hivatalos irataival került a gyűjteménybe.  <br />
]]></dcterms:description>
    <dcterms:creator><![CDATA[Röckel János]]></dcterms:creator>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27469">
    <dcterms:title><![CDATA[Kard fényképe ]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[A kard a 19. század közepe óta foglalkoztatta zsidó múlt feltárásával foglalkozókat. Elsőként Löw Lipót ismertette a Ben Chananja című folyóiratában, majd Kohn Sámuel hívta fel rá a figyelmet a millenniumi kiállítás kapcsán. Az 1932–ben újranyitott Zsidó Múzeum gyűjtési terveiben is szerepelt; a múzeum vezetősége többször kérte az Andrássy gyűjtemény akkori tulajdonosát, Andrássy Gézát, hogy tegye lehetővé számukra a kard megszerzését. Andrássy 1933–ban jó minőségű fényképeket készíttetett a múzeum számára. 1951–ben, az arisztokrata gyűjtemények államosítását követően a Joint anyagi támogatásával a múzeum végül megvásárolta a kardot. A kard iránti érdeklődés oka a pengéjén található két héber zsoltáridézet: a 113. zsoltár 2. verse és 140. zsoltár 8. versének első fele. A felirat miatt a régebbi kutatások hangsúlyozták, hogy a kard készültekor a magyar zsidók kardot viselhettek, ami meglepő a középkori megszorító rendelkezések szerint élő európai zsidó közösségek életében. Lehetséges az is, hogy a kard egy magyar főúr díszkardja volt, s a héber felirat a humanizmus és a reformáció következtében az Ószövetség nyelve iránti érdeklődésnek köszönhető. ]]></dcterms:description>
    <dcterms:identifier><![CDATA[64.1388<br />
64.1389]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:provenance><![CDATA[Andrássy Géza ajándéka, 1933]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27471">
    <dcterms:title><![CDATA[Hágádá dicsérő oklevele ]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[A judaizmus reformirányzatát képviselő Ézsajás Vallásos Társaság az 1930–as években működött Budapesten. Szellemi irányítója Naményi Ernő, a zsidó művészet első kutatóinak egyike, a zsidó múzeum későbbi elnöke volt. Naményi nagyon fontosnak tartotta, hogy a vallásos szertartások során használt tárgyak esztétikailag is tökéletesek legyenek, ezért számos művészt ösztönzött modern judaikák tervezésére és elkészítésére. Leginkább a tipográfia művészetét hangsúlyozta, kiemelve a szakrális szövegek méltó megjelenítésének fontosságát. „Európa legszebb haggadájának” elkészítését már 1934–ben elhatározta, s hosszas tervezés, egyeztetés után készült el a könyv a gyomai Kner nyomdában. Kolofonja bizonyítja, hogy Naményi számára minden részlete fontossággal bír, a papír, a kötés, a betűk megtervezése, valamint a fametszetes illusztrációk egyaránt. Fáradozásait siker koronázta, a Haggadát 1936–ban a Magyar Bibliofil Társaság az év öt legszebb könyve közé választotta. Levéltárunkban az ’A’ jelű, első példány szerepel, Naményi Ernő ajándékaként.]]></dcterms:description>
    <dcterms:date><![CDATA[1936-12-12]]></dcterms:date>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Budapest]]></dcterms:coverage>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27472">
    <dcterms:title><![CDATA[OMZSA Haggada nyomókliséje ]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[Az Országos Magyar Zsidó Segítő Akció 1939–ben alakult meg azzal a céllal, hogy a zsidótörvények miatt segélyezésre szoruló tömegek ellátásához a megfelelő anyagi alapot előteremtse. A Haggadát 1942–ben jelentették meg, „hogy az egyiptomi rabszolgaságból való csodás kiszabadulás példájával hasson a jelen nemzedékre.” A bevezető szöveget az OMZSA vezetője, Ribáry Géza írta, a héber szöveget Kohn Zoltán rabbi fordította és magyarázta. A szertartás során énekelt részeket Szabolcsi Bence kottamellékletével közölték. A haggada hagyományos tartalmát Munkácsi Ernőnek, a Zsidó Múzeum elnökének az illusztrált haggadákról szóló művészettörténeti tanulmánya egészíti ki. A Haggada feketével és pirossal nyomtatott díszítése ókori egyiptomi minták felhasználásával, Göndör Bertalan tervei szerint készült. A héber szövegek nyomtatásához a Jeruzsálemben 1930–ban megjelent Nahum Lipschitz – féle haggada kiadás betűtípusát választották.]]></dcterms:description>
    <dcterms:date><![CDATA[1942]]></dcterms:date>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27473">
    <dcterms:title><![CDATA[Könyv cenzorengedéllyel ]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[Menase Kadishzohn pjotrkovi rabbi tóramagyarázata 1902-ben jelent meg Varsóban. A levéltár állományában lévő példány címlapján lévő feljegyzések és pecsétek alapján feltételezhető, hogy 1944-ben magyarországi kiadását is tervezték, amihez a háborús helyzet miatt nyomtatási engedélyre volt szükség. &quot;Ezen héber szentírás magyarázatot tartalmazó művet átvizsgáltam. Kinyomtatása ellen semmiféle kifogást nem emelek.&quot; írta a címlap tetejére Puskás Béla kapucinus szerzetes 1944. január 10-én. Másnap, január 11-én a Magyar Királyi Ügyészség átvette az ügyet, majd a könyv sokszorosítását engedélyezték. A bejegyzésekre a háborús helyzetben mindenféle nyomtatott termék előállítása során alkalmazott szigorú cenzúra miatt volt szükség. A héber szövegek ellenőrzését a korábbi korszakok gyakorlatához hasonlóan keresztény egyházi személyekre bízták. A könyv 1944-es magyar kiadásának nincs nyoma, feltételezhetően nem maradt rá idő, hiszen az engedélyezés után nem sokkal a magyar hatóságok minden addiginál súlyosabb zsidóellenes intézkedéseivel gettóba zárták majd deportálták a magyar zsidóságot.  ]]></dcterms:description>
    <dcterms:date><![CDATA[1902]]></dcterms:date>
    <dcterms:date><![CDATA[1944-01-10]]></dcterms:date>
    <dcterms:identifier><![CDATA[71.125]]></dcterms:identifier>
</rdf:Description></rdf:RDF>
