Alul héber felirat: כתל המערבי]]> Bialik, Chaim Nachman költő

]]> Bialik, Chaim Nachman költő
dedikált fénykép

]]> Distinctionum in Paraschas et Capita et Versus nec non Singulorum Capitum Summariis Latinis Accurante]]> Christianus Reineccius korrigált szövegű kiadása elsőként 1725–ben, majd 1739–ben és 1756–ban jelent meg. A második kiadás belső címlapjának rézmetszete Mózes, Áron és Dávid király alakjával díszített. Mózes a két kőtáblával, Áron a főpap ruházatában, az efóddal és a füstölővel, Dávid király pedig a hárfával szerepel. Az emberalakokat a salamoni szentélyben ábrázolja a metszet készítője, a két oszlop között a kérubokkal díszített szent ládát láthatjuk. A kép megértését segíti a Mózes és Áron feje fölött elhelyezett két tábla, melyeken a Példabeszédek könyvének két versének kezdőszavai olvashatók. (Példabeszédek 9:1, 9:4.) A kompozíció felső harmadában a felvilágosodás korszakában gyakori, Isteni jelenlétet mutató ábrázolás: felhők között háromszögbe helyezett szem. Alatta héber betűs felirat: „Kavod Adonáj – Isten dicsősége”, valamint az erre utaló bibliai mondat helye: Ezékiel 1:28.
]]> Prima mors, primi parentes, primus Luctus]]> ]]> A kötéstábla egyik oldalán domborított szíven héber betűs német/jiddis felirat van: „Cum andenken von zammlikhen mitgliedern der sohre tov cu Pápa 1850.” (Emlékül a jót kedvelők valamennyi tagjától, Pápa, 1850.) A másik oldalán fekvő oroszlán alakja látszik. Az oroszlán alakja a zsidó ikonográfia jellemző gyakorlatának megfelelően a tulajdonos (Löw) nevére utal.
A kötéstábla héber és latin betűs könyvek bekötéséhez is használható. Latin betűs könyveknél a címlapon a feliratos szív látszik, míg a héber betűs könyvek olvasási irányának megfelelően ekkor az oroszlán–motívum van a címoldalon.
]]> Pápa (felirat, használat) ]]>
A kötéstáblát Löw Bécsben élő örökösei 1935-ben a Zsidó Múzeumnak ajándékozták, azonban a nemesfém tárgy Bécsből Budapestre juttatása rendkívüli nehézségekbe ütközött. Végül a múzeum egyik vezetője, Naményi Ernő Bécsben élő volt anyósán keresztül, magánúton juttatták a gyűjteménynek. A Zsidó Múzeum 1942-ben emlékkiállítással emlékezett meg Löw Lipót munkásságáról.
]]> „Ezen elöl–hátul csonka bibliát mint a Sárospataki collegium kisdiákja vettem meg, miután hallottam, hogy egy falusi ref. lelkész neje lapokat tép ki belőle, valahányszor egy darab papirosra szüksége van. A zsemle–kihordót, ki ezt nekem mondta, megkértem: venné meg számomra ezt az ócska könyvet, így azt megszereztem néhány hatosért.
Amint pár nappal ezelőtt lapozgattam benne, ráakadtam, hogy mindjárt utána az első erre alkalmas helyre, Jósua könyve elé biggyesztettem nevemet akkori diákszokás szerint: Hic liber est meus sat. 1862.
Most a Magyar Zsidó Múzeumnak ajándékozom azt mint értékes régiséget.
Budapest, 1924. szeptember 21. Dr. Friedlieber Ignác
]]>