A történet szerint Rabbi Eliezer, Rabbi Josua, Eleazar ben Azarja, Rabbi Akiva és Rabbi Tarfon hajdanán Bné Braqban egészen hajnalig magyarázták a kivonulás történetét, s reggel tanítványaik figyelmeztették őket, hogy felkelt a nap, elérkezett a hajnali Smá mondásának ideje. A jelenet a középkor óta gyakran ábrázolt jelenete a kéziratos, majd a nyomtatott hagadáknak is.
Az illusztrációk általában kortárs környezetbe helyezik a jelenetet, párhuzamba állítva a talmudi bölcseket a korszak jelentős rabbijaival. A Singer-Schlesinger hagada az öt bölcs képében a híres pozsonyi Szófer család tagjait jelenítette meg; balról jobbra: Akiva Eger, Chatam Szófer apósa, mellette leghíresebb responzumgyűjteménye alapján Chatam Szóferkét ismert pozsonyi rabbi, majd az ő fiai, Ktav Szófer és Sevet Szófer ülnek. Az árkádok alatt az elképzelt Bné Braq látszik a felkelő nap sugarai alatt. A kép a könyv megjelenésének idejében jól ismert, korábban már sokféle formáéban megjelent portrék és tájképek montázsa. A híres rabbik szinte ikonikussá vált képei korábban már megjelentek képeslapokon, újságokban, falra akasztható képeken, de akár kihímezhető változatban, textilre nyomtatva is. A háttérben a bné braqi városkép elképzelt város, a 19. század végétől elterjedt orientalizáló Szentföld ábrázolásai köszönnek vissza rajta, baloldalon Ráhel sírjának közismert képével. A hagadában megjelenő többi tizenkét képes oldal mindegyike más és más: láthatóan a nyomdában rendelkezésre álló képeket kombinálták, de éppen ezért nem alkotnak egységes vizuális világot.

A hágádát megjelentető kiadó a közép-európai zsidó kultúra szimbolikus jelensége. Pozsonyban alapították azért, hogy a Schreiber Mózes Chatam Szófer című művét kiadják, majd Bécsbe költözött, és a héber könyvek egyik legjelentősebb kiadóvállalatává vált – jelentős pesti leányvállalattal. Az Anschluss (1938) után Tel Avivba költöztek, ahol a német „Schlesinger” nevet héberesítették, s „Sinai Publishing House”-ként működnek napjainkig.

Pészahi Hagada. A magyar szöveg Singer Leó várpalotai rabbi fordítása. Pest: Schlesinger, 1929. 64 oldal, 12 illusztrációval. ]]> Book of Esther]]>
A bevezető szövege:
„Eszter könyve a Tóra mellett a Szentírás legismertebb és legnépszerűbb könyve.
Mert ennek a könyvnek alapgondolata: az igazságnak természete, hogy győzzön; a gonoszságé, hogy elbukjék.
Mindaz, ami az erkölcsi világrend útjában áll, eltűnik, minden csoda vagy rendkívüli beavatkozás nélkül is. Ezért nem említi a könyv Isten nevét egyszer sem.
Így lett e könyv – melyet igen gyakran nagy elfogultsággal ítéltek meg – a vigasz forrásává mindazoknak, akiket a diadalmaskodni látszó gonoszság megtiport.”
]]> Illusztrálta: Göndör Bertalan]]>