Felirata: Ajándék a nemes testvérektől:
r Jiszróel és r. Gimpel és r. Léb Áser uraktól, akik kegyesen adományozták az óbudai szent gyülekezetnek megboldogult atyjuk r. Avrom N. S. és anyjuk Liebele -áldás emlékükre emlékezetük iránti tisztelettel az 566-ik (1806) évben a kis időszámítás szerint.

Pesti hitelesírőjegy, G évbetű (1774-1781) ]]> Egyik oldalán két egymásba fordított négyzet, melynek két oldalán monogram héber betűvel: םט =MT.]]> Betűk rajta: כתר תורה) כת) ]]> A Pesti Hitközség Reálgimnáziumának Zsinagógája részére. Chájá Sara asszony, Jehuda ben Elézer Elek felesége a 688 -ik évben (5688=1928) tóraadásunk ünnepén.

Az adományozó: Elek Gyuláné]]> "Ajándékozta Reichele, Jisáj Bendiner felesége"
]]> alatta hímzett sugarak között a Tízparancsolat táblája, hímzett héber betűkkel a parancsolatok kezdő szavainak rövidítése. Ez alatt félkör ívben hímzett héber szöveg:

ז''נ הקצין והמרומם
"Adományozta a kiváló és magasztos"

Alatta:

כה שלמה הערץ ני
עז הצנועה והיקרה
מ' זיסל ת
ש' תורתי אל תשבח ל'
"Hercz Salamon 
-fénye világítson! és jámbor,
drága hitvese Ziszl asszony
a 618-ik évben a kis időszámítás szerint
(5618=1858)]]> Európában a feudális tiltó rendelkezések miatt a zsidók általában ki voltak zárva a nemesfémekkel való munkából, így a zsidó szertartási tárgyakat is jellemzően nem zsidó mesterek készítették. Az óbudai közösség kivétel volt: itt speciális engedélyek birtokában működhetett néhány zsidó ötvös is, például Adler Fülöp, aki a feliratokkal díszített tóramutatót készítette. A Zichy grófok birtokán megtelepedett óbudai zsidó közösség az ország – Pozsony után – második legnagyobb és legjelentősebb közössége volt. A zsidó közösségen belüli társadalmi életét a különféle jótékonysági vagy tanuló egyletek határozták meg. Ezekben részt venni, munkájukat anyagilag is segíteni elengedhetetlen volt a közösségen belüli érvényesüléshez. A zsinagógai istentiszteletek során használt tóradíszek és egyéb szertartási tárgyak is magánszemélyek vagy az egyesületek ajándékai voltak. Az ajándékozók neveit és az ajándékozás dátumát feltüntették a tárgyakon, így ezek történeti, családtörténeti, archontológiai kutatásokra is használhatóak.
A négyzetes szárú, három lapos kockával tagolt tóramutatót teljesen beborítják a feliratok. A három kockán olvasható felirat szerint a mutatót az óbudai „hevra menuha nehona” azaz léleküdv egylet vezetői készíttették 1837-ben.
A mutató szárának négy oldalán a vezetők nevei is olvashatóak, melyek alapján a korabeli zsidó névadási gyakorlat ismeretében családjaik származási helyére is következtethetünk. Beer Boskovitz – vagy családja – minden bizonnyal a morvaországi Boskovice közösségéből, míg Koppel Vacener és Wolf Zsámbék más, kisebb magyarországi közösségekből érkezhetett.
A tárgyat először 1935-ben mutatták be a nagyközönségnek, az Iparművészeti Múzeum „Régi Buda és Pest iparművészete” című kiállításán. A tóramutató az Óbudai Zsidó Múzeum gyűjteményéből letétként került a múzeumba 1945 után.
Felirata a 3 gyűrűn:
Készült a Chevra Menucho Nöchauno egylet vezetői fő és algabbái által az 597-ik (1837) évben a kis időszámítás szerint.
Oldalain:
r. Avraham Goldstein -r. Mordeháj K.S.
r. Kauufman Helsvia -r. Kapel Vácner
r. Hers Beer Boskowitz -r. Joszef Mordecháj Grünhut
r. Sámson Hess Beitre -r. Wolf Zsámbék]]> I.O. vagy T.O. mester kezdőbetűk elmosódva ]]>