Középen הי= az Ö-való
Körben: פקודי ישים משמחי לב]]> Mintája megegyezik a 64. 594-es tárgy mintájával.]]> Mintája megegyezik a 64.593-as tárgy mintájával.]]> A misztikus angyal és a kabbalisztikus kéz egyesítésével készített amulett a felirata szerint a cfáti kabbalista rabbi Isaac Luria szerint az ablakokba és ajtókhoz helyezve megvéd a pestistől és tűztől. Elterjedését az segítette, hogy megjelent nyomtatásban is, először Lembergben Lembergben Rabbi Hájim Vital Sáár Hájihudim (Az egyesülések kapuja) című művének 1855-ös kiadásában. Rabbi Hájim Isaac Luria tanítványa volt, és az amulettbe vetett bizalmát nem ingatta meg az sem, hogy mestere mindössze harmincnyolc évesen maga is a pestis áldozata lett.
A könyvmegjelenését követően az amulett önálló nyomtatványként is elterjedt Kelet-Európa haszidok által lakott vidékein. A forma ismert Algériában, Marokkóban és Kurdisztánban is, ott azonban nem nyomtatásban, hanem kézzel készített változatokban.
(TZs)]]>
Kriza Ildikó, szerk.: A hagyomány kötelékében. Tanulmányok a magyarországi zsidó folklór köréből. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1990. ill. 33
]]>
A nagyméretű papír amulett szélét egyszerű piros és sárga virágokból álló minta keretezi, s ezen a kereten belül találhatóak a védő–óvó szövegek és jelek. Legfeltűnőbb motívuma a piros és sárga színekkel is kiemelt menóra motívum, melynek ágaiban a 67. zsoltár szövege olvasható. A 67. zsoltár és a menóra kapcsolata a hetes számon alapul; a zsoltárnak hét verse van, s összesen negyvenkilenc (7 x 7) szó található benne. A kép alsó és felső részén körökben és félkörökben Lilit–ellen védő misztikus nevek és istennevek, a menóra mellett a bibliai ősatyák és ősanyák nevei láthatóak. A meghatározott formában írt szövegeket a Sma Israel ima (Deut. 6:4–9) egészíti ki.
]]> Mid 19th Century ]]> Amulet]]> Fent akasztható füllel..]]> ]]>