Browse Items (54 total)
-
Hímzésminta
A hímzésmintán a héber betűk kétféle változata szerepel. A felső három sorban a héber nagybetűs írás tórapólyákon jellemző, mintásan kitöltött laposhímzéses betűi szerepelnek abc sorrendben, a szóvégi betűváltozatok nélkül. A harmadik sorban a fennmaradó helyre két, a zsinagógai textileken elterjedt korona–típust hímzett a készítő. Az alsó sorban a héber abc egyszerűbb, nem mintásan hímzett laposöltéses változata szerepel, majd folyamatosan ezt követi a készítő neve: Frumet, Joszef BS neje, valamint a héber betűkkel leírt dátum: 573 a kis időszámítás szerint (1813). A BS monogram latin betűkkel is szerepel a minta alján.Tags parasa -
-
Leopold Samu: Keleti út. Fotóalbum
Leopold Samu Közel-Keleten tett utazásáról készített emlék-album vásárolt, más forrásokból is ismert képekkel és személyes emlékekkel.
Bruck Hermin ceruzarajza Leopold Samuról, Abbazia, 1896
Leopold Samu teveháton a Keopsz piramisnál, 1896. október 26
Beragasztott névjegyek és préselt szentföldi virágok
Leopold Samu útlevele a Török Birodalom belsejébe -
Das israelitische Bethhaus in Pesth, entworfen von dem Architecten L. Förster
A Dohány utcai zsinagógáról készített színezett litográfia Karl Schumann rajza után Ludwig Förster műintézetében készült, feltehetően 1857 körül. A pesti hitközség elöljárósága 1850. december 15-én határozta el, hogy a Dohány utcai telken reprezentatív, fényes kultusztemplomot épít. Több építészt felkértek a tervezésre, végül hosszú huzavona után a bécsi tempelgasse-i zsinagóga építőjét, Ludwig Förstert bízták meg a tervezéssel. Az építész és a zsidó hitközség közötti elszámolási viták nyomán Förster 1857. november 15-én felmondta az együttműködést – ezért a zsinagógát már Feszl Frigyes közreműködésével fejezték be. Mivel a metszet rajzolója, Schumann Förster helyettese volt, a lap pedig Förster bécsi intézetében készült, valószínűsíthető, hogy még a felmondás előtt, 1857-ben készült.
A Dohány utcai zsinagóga felavatására 1859. szeptember 6-án került sor. -
Orthodox Óvoda
A felszabadulás után lassan újrainduló zsidó kulturális életnek a kommunista párt politikája vetett véget. A szovjet típusú rendszer eleve gyanakvással kezelt mindenféle kisebbséget, de Izrael Állam 1948-as megalakulását követően különösen ellenségesen szemlélte a zsidó nemzeti ideológiát, a cionizmust. Ebben a helyzetben érzékeny kérdéssé vált a héber nyelv tanulása, mely a vallásban betöltött hagyományos szerepe mellett Izrael Állam hivatalos nyelve is lett, így felkeltette az államvédelmi hatóságok gyanúját. 1953-ban anticionista koncepciós pert készítettek elő, és letartóztatták a magyar zsidó ifjúsági mozgalmak vezetőit. Vizsgálati fogságba helyezték Fischer Piroska óvónőt is, akinek az volt a bűne, hogy a zsidó gyerekeknek héber írás-olvasást, valamint bibliai történeteket
tanított. Az 1980-as évekre e téren is puhult a rendszer, a magyar
holokauszt negyvenedik évfordulójára rendezett megemlékezés-sorozat részeként már propaganda célú fényképalbumot készítettek a magyar zsidók életéről. Az egyik képen az ortodox zsidó óvodában Piroska néni tanítja a gyerekeknek a héber betűket. Előttük az asztalon a Tel Aviv-ban, a Sinai kiadónál megjelent Kol Jehuda héber abc és olvasókönyv fekszik.
A képen: Piri néni, Kerekes Judit, Weinberger Tamás, Weinberger Eszter és Silber Eszter.Tags parasa -
Emléklap díszes keretben
Mérő Rózsi (Fuchs Hermanné) Szergényben született, tisztviselő volt. Túlélte a holokausztot, az 1950-es években gyárban dolgozott. Az 1960-as évek végén halt meg.Tags parasa -
-
Köszönőlevél
A holokausztot követően munkaszolgálatból, deportálásból Magyarországra visszatérő vallásos zsidók néhány év alatt újra az ábrahámi kérdéssel szembesültek: a szülőföldhöz ragaszkodjanak jobban, vagy az Örökkévalónak tetsző élethez? A szülőföldhöz rettenetes emlékek: a megbélyegzés, kirekesztés, gettósítás és deportálás emlékei fűződtek, ugyanakkor az egyre keményedő ateista diktatúra nem sok kiutat hagyott. Egy visszaemlékezésből ismerjük a stratégiát: “De mire hazajöttem, ő már megígérte, hogy elmegy Pápáról Szombathelyre, mert nagyobb hitközség volt, meg azt is látta, hogy a kommunizmus alatt ő nem tud vallási életet élni, tehát úgy közelebb volt Ausztriához, hogy aztán disszidálni tudjon. (...) Elment Szombathelyre, onnan disszidált.” Sokan gondolkoztak a pápai Grünvald József rabbihoz hasonlóan, Szombathelyre mentek, ahonnan közel volt a határ, és a helyi ortodox közösségben találhattak segítőket. „Wosner Gyula sokaknak segített a szökésben, nagyszerű személyes kapcsolatai voltak, és biztos anyagilag sem járt rosszul.” Nem mindenkinek sikerült, ezért a szombathelyi börtönben jelentős számú vallásos zsidót tartottak fogva, akiket illegális határátlépés (vagy annak kísérlete) miatt tartóztattak le. A szombathelyi rabbi, Horowitz József amennyit tudott, segített nekik: kóser élelmezéssel, lelki táplálékkal. A rabbi betegsége idején, 1949 novemberében börtönben lévő hívei szép levélben kívántak neki gyors felépülést.
(TZs)Tags parasa -
Amulett
A népi vallásosságban szerepet kapnak az olyan tárgyak, melyek a hit szerint megvédik viselőjüket a bajoktól és nehézségektől. A szövegközpontú zsidó tradícióban az amulettek és kámeák szent szövegek részleteit, szent neveket, angyalokat és más mágikus erőket idéző varázsigéket tartalmaznak, amelyekről úgy tartják, hogy képesek befolyásolni a valóságot.
A misztikus angyal és a kabbalisztikus kéz egyesítésével készített amulett a felirata szerint a cfáti kabbalista rabbi Isaac Luria szerint az ablakokba és ajtókhoz helyezve megvéd a pestistől és tűztől. Elterjedését az segítette, hogy megjelent nyomtatásban is, először Lembergben Lembergben Rabbi Hájim Vital Sáár Hájihudim (Az egyesülések kapuja) című művének 1855-ös kiadásában. Rabbi Hájim Isaac Luria tanítványa volt, és az amulettbe vetett bizalmát nem ingatta meg az sem, hogy mestere mindössze harmincnyolc évesen maga is a pestis áldozata lett.
A könyvmegjelenését követően az amulett önálló nyomtatványként is elterjedt Kelet-Európa haszidok által lakott vidékein. A forma ismert Algériában, Marokkóban és Kurdisztánban is, ott azonban nem nyomtatásban, hanem kézzel készített változatokban.
(TZs)Tags parasa -
Strelisky Dávid
Családi kettősportré: felesége arcképét lásd:
Strelisky főkántor felesége