Browse Items (54 total)
-
Strelisky főkántor felesége
A zsidók viselete a lakóhelyükön szokásos, a helyi lakosság által hordott ruházatot követte, jellegzetes, csak a zsidók által hordott kiegészítésekkel. A 19. századra a kelet-európai közösségek a hagyományhű viseletet zsidóságuk szerves részének tekintették, és minden eltérést a hagyományok megszegésének, az asszimiláció felé való elmozdulásnak, gyakorlatilag szentségtörésnek tekintettek. Ezzel együtt különösen a nők viselete követte a divat változásait, de viseletük néhány eleme jellemzően megmaradt: a mellkendő, a kötény és a jellegzetes fejfedő, a „csillagkendő”. A csillagkendő (jiddisül: „Sterntichel”) csipkével és gyöngyökkel díszített, koronaszerű fejdísz, melyet kis szaténsapkára illesztve viseltek a férjezett nők. Ez a pompás fejdísz ünnepi viseletnek számított, és értéke miatt öröklődött – de természetesen nem mindenki engedhette meg magának. Készültek olcsóbb, egyszerűbb változatai is, és vannak források arra is, hogy gazdagabb nők hozzájárultak a szegényebbek Sternticheljének kialakításához.
Ilyen, gazdagon gyöngyözött csillagkendőt visel a róla készült portrén Strelisky Dávid felesége, Fanny is. A reformkorban készült kettősportrén hordott, nyilván ünnepi viseletük hűen tükrözi előző lakóhelyük, a galíciai Brody szokásait, ahonnan 1830-ban érkeztek Pestre. Strelisky Dávid ekkor, negyvenhét évesen lett az Orczy házban berendezett konzervatívabb zsinagóga kántora. A másik, reformokra nyitottabb zsinagóga kántorával, Denhof Károllyal ellentétben neki semmilyen zenei iskolázottsága nem volt, így a Brodyban megszokott dallamokkal imádkozott. Lengyeles stílusa nagy hatással volt a magyarországi ortodoxia liturgiájára.
A házaspár ünnepi viselete még a szigorúan ortodox hagyományt követi ugyan, de a tény, hogy olajportrét készíttettek magukról, már a nagyvárosban őket ért hatásokat tükrözi. Hat gyermekük közül Lipót az első fényképeszek egyike lett Pesten, műtermét utódai vitték tovább.
(TZs) -
Strelisky Dávid
Családi kettősportré: felesége arcképét lásd:
Strelisky főkántor felesége -
Szelence
Gyöngyházzal bevont ezüst burnótos szelence. Egyik oldalán Jeruzsálem látképe gyöngyházba faragva, másik oldalán Rachel sírja ugyancsak gyöngyházba faragva. Felnyitható tetején héber felirat:
כי רצו עבדיך את אבניה ואת עפרה יחננו מנחת זכרון לכבוד החכם השלום מ'ו'ה ברוך דאקטאר אבעליס זכרון אהבה מאת מוקירו אוהבו מרדכי לעווי חק האהבה בל תופר
(Abelesz Baruchnak készíttette Lévi Márk. -
Szobor makett: Debóra vagy Hungária alakja
Róna József (1861–1939) szegény lovasberényi zsidó családból származott, de tehetségével a korszak egyik neves szobrásza lett. „Legtöbb nagy műve a magyar nemzet nagyjainak hősi, gyakran monumentális megörökítése. Ő mintázta igen sok magyar város Kossuth-szobrát, több fővárosi szobrot, amelyek közül a legkiválóbb, a magyar fővárosnak is egyúttal legszebb emlékműve Savoyai Jenő lovas szobra, amely a budai várkertben áll” – így méltatta a művészt egyik nekrológja. A Zsidó Múzeum megszerezte a szobrász több művének gipszmásolatát is, amelyek múzeumi kiállításával hangsúlyozni kívánták a zsidó művészek társadalmi integrációját,
nemzeti érzéseit. 1933 óta része a gyűjteménynek az itt kiállított mű, amely egy végül meg nem valósult hősi emlékmű tervezete, középen Hungária alakjával. -
Szombathely Eruv térképe
A város térképére berajzolt határokkal. Érvényessége: 1935 január - 1955. januárTags parasa -
-
Tóraszekrény-függöny (parokhet)
A tóraszekrény és a zsinagógai tér elválasztását díszes tóraszekrény függöny biztosítja. A tárgy héber neve, a parokhet először az első szentély leírásában tűnik fel, ahol a Szentek Szentjét és a templomteret választotta el. A Második Szentély függönyeit Josephus Flavius leírása szerint szüzek hímezték a Szentély szomszédságában.
A zsinagógák tóraszekrény függönyei a Szentélyre emlékeztetnek. A liturgia Jeruzsálemre, a Szentélyre emlékeztető részeinél a közösség kelet, Jeruzsálem, azaz a függöny felé fordulva imádkozik.
A legkorábbi fennmaradt tóraszekrény függönyök díszítése a bibliai Szentély építészeti részleteit idézi, és minden elemnek szimbolikus jelentése van. A kettős csavart oszlopok a Szentély előtti két oszlop, Jákin és Boáz megidézői. Az oszlopokra szőlőinda tekeredik, tetejükön vázában virágcsokor látható. A korona a királyok koronáira hasonlít, de a Tórával kapcsolatos tárgyakon a Tóra koronája kifejezésre emlékeztet. A Misna Pirké Avot fejezetében olvasunk a Tóra, a papság és a királyság koronájáról. A Tóra koronája keter tora kifejezés minden tórával kapcsolatos tárgy jellemző dísze írásban is és vizuálisan megjelenítve is. A korona mellett olvashatjuk a parokhet készíttetőinek nevét: Holitsch Zekil és neje, Bella. Az adományozás éve a két oszlop tetején álló váza mellett látható: a héber betűk számértéke az 5502–es zsinagógai évnek, azaz 1742-nek felel meg.
A parokhetnek jellegzetes, hét karélyos felső drapériája van. A drapéria hagyományos neve kaporet, mely elnevezés a hajdani tízparancsolat tábláit tartó láda aranyból öntött fedelére utal. A 18. századi kaporetek textilből készülnek, karélyaikban a Szentély egy–egy berendezési tárgyának hímzett képével. A héber olvasási iránynak megfelelően, jobbról balra haladva ezek a következők: Áron főpapi fejdísze, a tizenkét áldozati kenyér asztala, egy rézedény, a tízparancsolat kőtáblái, a füstölő oltár, a nagy arany menóra és Áron főpapi mellvértje, az efód. A kaporet két végén szárnyakat idéző díszek, kerubszárnyak láthatók. A bibliai szövegeket és azok zsidó kommentárjait ismerők számára ez Isten közvetlen jelenlétére utalt, hiszen a hagyomány szerint Isten szelleme a kerubszárnyak közül szól Izrael fiaihoz.
A gazdagon díszített tóraszekrény–függöny jellegzetes példánya a tizennyolcadik században Közép-Európában készült parokheteknek. Ezeket – a zsidó szertartási tárgyak többségétől eltérően – jobbára zsidó férfiak készítették gazdag házaspárok megrendelésére.
A parokhet eredetileg az óbudai zsinagóga berendezéséhez tartozott. 1896-ban szerepelt azon a kiállításon, melyet a honfoglalás ezredik évfordulójára rendezett millenniumi ünnepségsorozat keretében rendeztek. A kiállításon a zsidó szertartási tárgyakat a többi felekezet kegytárgyai között mutatták be, ami ott és akkor a zsidó vallás elismerését, befogadását is jelentette.
A tóraszekrény függöny az Óbudai Zsidó Múzeum gyűjteményéből 1945 után került jelenlegi helyére.
Felül a drapéria részben a pajzsokban a Szentély berendezési tárgyai találhatók. Jobbról balra haladva:
Arany mellvért- Szent az Örökkévalónak, Asztal, Réz mosdó, Áldozati oltár, Arany menóra, Efód.
A függönyön, a korona körül jobb oldalon: Ajándékozta a vezető Zékel úr, fia az elpihent Simon Holitsch-nek áldás emlékére!-
Bal oldalon: És hitvese Bella úrnő, leánya a vezető Wolf Abelesz-nek, -áldás emlékére!Tags parasa -
Tórakorona
Részben aranyozott ezüst. Ovális alakú korona két rimonnal kombinálva. Abroncsán körbe héber felirat. A korona hat mezőre osztott, poncolt alapú, gazdagon levelekkel, virággirlanddal díszes. A koronában alul két rimon, sima hengeres testű plasztikus virágban végződik. Felette függőlegesen és vízszintesen hármas rácsozat, felül 13-13 csengő. A rácsozatot 3 csavart, majd hajlított rész köti össze a koronával. Ezen is hármas csengő. A rácsozat tetején egy-egy abroncsból álló kis kagylódíszes korona. Ennek tetején kétfejű koronás sas.
Felirata: Ajándék a nemes testvérektől:
r Jiszróel és r. Gimpel és r. Léb Áser uraktól, akik kegyesen adományozták az óbudai szent gyülekezetnek megboldogult atyjuk r. Avrom N. S. és anyjuk Liebele -áldás emlékükre emlékezetük iránti tisztelettel az 566-ik (1806) évben a kis időszámítás szerint.
Pesti hitelesírőjegy, G évbetű (1774-1781)Tags parasa -
Tóraköpeny
Zsidó Gimnázium zsinagógájának tóraköpenye. Perzsa szőnyeg stílusban szövött. Egyik oldalán középen kettős kőtábla, mellette jobbról sudár fa, balról mezőgazdasági eszközök. Az egész oldal leveles keretben. Másik oldal: Az előzőhöz hasonlóan keretben, drapp alapon fekete betűs héber szöveg. Alul, felül rojtok, Felirata:
A Pesti Hitközség Reálgimnáziumának Zsinagógája részére. Chájá Sara asszony, Jehuda ben Elézer Elek felesége a 688 -ik évben (5688=1928) tóraadásunk ünnepén.
Az adományozó: Elek GyulánéTags parasa -
Tóravért
A Mózes öt könyvének héber szövegét, azaz a Tórát tartalmazó pergamentekercset a világ minden zsidó közösségében két farúdra tekercselik. A zsinagógai istentisztelet során minden héten felolvasnak egy-egy hosszabb-rövidebb szakaszt, a hetiszakaszt. A tóra pergamenje ennek megfelelően folyamatosan egyik rúdról a másikra kerül át. Szimhat Tórakor, a Tóra örömünnepén, az éves felolvasási ciklus fordulóján a tekercset rituálisan visszatekerik.
Az európai askenáz közösségekben feltekert tekercset rögzítés után díszes tóraköpenybe bújtatják, majd ezen helyezik el a többi, jellemzően nemesfémből készült Tóradíszeket. Ezek használata, készítése nem előírás, pusztán a díszítő szándék és a tóratekercs megbecsülésének szimbólumai, s kialakulásuk az elmúlt néhány száz évre tehető. Időben legkésőbb, csak a tizenhatodik század vége felé alakultak ki a tóravértek vagy pajzsok. Kialakulásuk talán annak köszönhető, hogy a tóravérteken elhelyezett kis nyílásokba helyezett táblácskákon jelezték, hogy melyik hetiszakaszig van betekercselve a pergamen. A táblácskák ma már inkább csak díszek, és általában az aktuális ünnep neve olvasható rajtuk. A tóravértek formája, gyakran még ikonográfiai elemei is követi a többségi társadalomban megszokott formákat: a nemesi címerekre emlékeztető, baldachinos tóravért jellegzetes osztrák-magyar típus.
Az aranyozott ezüst tárgy hermelinfarkas mintájú, kettős kőtábla alakú címerpajzs, mely felett kétoldalt elkötött baldachin van. A baldachinon tizenhárom ágú nyitott korona, melynek pántját ékkövek díszítik. A pajzs közepén a tízparancsolat kettős kőtáblái a hajdani Szentély berendezésére utaló oltáron állnak, melynek díszítése angyalfejekből és növényekből áll. A kőtáblák felett csapolás nyoma jelez egy hiányzó koronát, mely szimbolikusan a tóra hatalmát lenne hivatott kifejezni.
A kőtáblák két oldalán jobbról Mózes, balról Áron féldomborművű alakja látszik a szokásos attribútumaikkal: Mózes a kőtáblákkal, jobb kezével érintve a táblákat és a szarvakkal, Áron pedig a főpapi mellvérttel és a füstölővel. A második parancsolat szigorú értelmezése miatt a judaizmus kultúrtörténetében az emberábrázolás tilalma enyhébben vagy szigorúbban, de folyamatosan jelen van. A tizennyolcadik századtól számos könyvcímlapon és tóravérten láthatjuk Mózes és Áron páros alakjait. Az itt kiállítottal majdnem teljesen azonos tóravértje volt a korabeli Magyarország legnagyobb zsidó közösségének, a pozsonyinak. Rabbijuk, a korszak egyik legtekintélyesebb rabbija, a Hatam Szóferként is ismert Schreiber Mózes volt. Ő egy 1810-ben kelt rabbinikus döntvényében úgy érvelt, hogy Mózes és Áron alakja megjelenhet tóravérten, mert ábrázolásuk annyira közismert, hogy senki sem tekintheti őket bálványimádás tárgyainak. Ugyanakkor megemlítette, hogy a saját otthonában lévő tárgyakon lévő figurális ábrázolások esetében úgy járt el, amint az mestereitől látta: a figurák orrából, vagy füléből egy kis darabot lecsípett, hogy ne legyenek „teljes ábrázolások”, s használatuk így már kétségen felül megengedett.
A Tóravértet a Dohány utcai zsinagógában használták, s az 1930-as években, letétként került a gyűjteménybe.
Tags parasa