<rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#" xmlns:dcterms="http://purl.org/dc/terms/">
<rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/28552">
    <dcterms:title><![CDATA[Ketuba]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[A hagyományos itáliai ketuba-formát követi Abraham ben Zalman és Leona bat Chajim Falco 1680-ban, Veronában készült házassági szerződése.  A kettős kapu alakban írt hagyományos szöveget gazdag barokk mintázat és a zodiákus jegyek keretezik. A csillagjegyek szimbólumai követik az általánosan elterjedt gyakorlatot, de értelmezésükben a zsidó hagyomány is szerepet kap, például az ikrek csillagjegyét Jakob és Ézsau jegyének tekintették. <br />
A ketuba felső harmadában egy két mezőre osztott ovális címerpajzs egyik mezőjében levita jelvények, a másikban sólymok, mely a menyasszony családnevére: Falco utal. A címert övező hat medaillonban a 128. zsoltár verseinek vizuális értelmezése látható: „boldog, aki féli az örökkévalót, aki útjaiban jár! kezeid szerzeményét midőn eszed, boldog vagy és jó dolgod van. Feleséged akár a gyümölcstermő szőlőtő házad belsejében, gyermekeid akár az olajfacsemeték körülötte asztalodnak. Íme bizony így áldatik meg a férfi, aki féli az Örökkévalót! Áldjon meg téged az Örökkévaló Cionból és nézd Jeruzsálem jólétét élted minden napjaiban, és láss gyermekeket gyermekeidtől. Béke Izraelre!”  <br />
A díszes házasságlevél a zsidó múzeum elsőként megszerzett tárgya volt, melyet 1910-ben, pénzadományokból vásároltak.<br />
<br />
Vőlegény: Abraham ben Zalman, menyasszony: Leona bat Chajim Falco<br />
<br />
Tanúk: Mordechaj ben Samuel Chajim Bassan orvos és David Chajim ben Simon ]]></dcterms:description>
    <dcterms:date><![CDATA[1680-11-22]]></dcterms:date>
    <dcterms:date><![CDATA[ (5441. Kiszlév újholdján) ]]></dcterms:date>
    <dcterms:identifier><![CDATA[64.1250]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Verona]]></dcterms:coverage>
    <dcterms:provenance><![CDATA[Vásárlás, 1910. Eredeti leltári száma: 1. ]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/28527">
    <dcterms:title><![CDATA[Tóraszekrény-függöny (parokhet)]]></dcterms:title>
    <dcterms:title><![CDATA[Torah ark curtain]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[A tóraszekrény és a zsinagógai tér elválasztását díszes tóraszekrény függöny biztosítja.  A tárgy héber neve, a parokhet először az első szentély leírásában tűnik fel, ahol a Szentek Szentjét és a templomteret választotta el.  A Második Szentély függönyeit Josephus Flavius leírása szerint szüzek hímezték a Szentély szomszédságában. <br />
A zsinagógák tóraszekrény függönyei a Szentélyre emlékeztetnek.  A liturgia Jeruzsálemre, a Szentélyre emlékeztető részeinél a közösség kelet, Jeruzsálem, azaz a függöny felé fordulva imádkozik. <br />
A legkorábbi fennmaradt tóraszekrény függönyök díszítése a bibliai Szentély építészeti részleteit idézi, és minden elemnek szimbolikus jelentése van.  A kettős csavart oszlopok a Szentély előtti két oszlop, Jákin és Boáz megidézői.  Az oszlopokra szőlőinda tekeredik, tetejükön vázában virágcsokor látható.  A korona a királyok koronáira hasonlít, de a Tórával kapcsolatos tárgyakon a Tóra koronája kifejezésre emlékeztet.  A Misna Pirké Avot fejezetében olvasunk a Tóra, a papság és a királyság koronájáról. A Tóra koronája keter tora kifejezés minden tórával kapcsolatos tárgy jellemző dísze írásban is és vizuálisan megjelenítve is.  A korona mellett olvashatjuk a parokhet készíttetőinek nevét: Holitsch Zekil és neje, Bella.  Az adományozás éve a két oszlop tetején álló váza mellett látható: a héber betűk számértéke az 5502–es zsinagógai évnek, azaz 1742-nek felel meg. <br />
A parokhetnek jellegzetes, hét karélyos felső drapériája van.  A drapéria hagyományos neve kaporet, mely elnevezés a hajdani tízparancsolat tábláit tartó láda aranyból öntött fedelére utal.  A 18. századi kaporetek textilből készülnek, karélyaikban a Szentély egy–egy berendezési tárgyának hímzett képével.  A héber olvasási iránynak megfelelően, jobbról balra haladva ezek a következők: Áron főpapi fejdísze, a tizenkét áldozati kenyér asztala, egy rézedény, a tízparancsolat kőtáblái, a füstölő oltár, a nagy arany menóra és Áron főpapi mellvértje, az efód.  A kaporet két végén szárnyakat idéző díszek, kerubszárnyak láthatók.  A bibliai szövegeket és azok zsidó kommentárjait ismerők számára ez Isten közvetlen jelenlétére utalt, hiszen a hagyomány szerint Isten szelleme a kerubszárnyak közül szól Izrael fiaihoz. <br />
A gazdagon díszített tóraszekrény–függöny jellegzetes példánya a tizennyolcadik században Közép-Európában készült parokheteknek.  Ezeket – a zsidó szertartási tárgyak többségétől eltérően – jobbára zsidó férfiak készítették gazdag házaspárok megrendelésére. <br />
A parokhet eredetileg az óbudai zsinagóga berendezéséhez tartozott.  1896-ban szerepelt azon a kiállításon, melyet a honfoglalás ezredik évfordulójára rendezett millenniumi ünnepségsorozat keretében rendeztek. A kiállításon a zsidó szertartási tárgyakat a többi felekezet kegytárgyai között mutatták be, ami ott és akkor a zsidó vallás elismerését, befogadását is jelentette. <br />
A tóraszekrény függöny az Óbudai Zsidó Múzeum gyűjteményéből 1945 után került jelenlegi helyére. <br />
<br />
Felül a drapéria részben a pajzsokban a Szentély berendezési tárgyai találhatók. Jobbról balra haladva:<br />
Arany mellvért- Szent az Örökkévalónak, Asztal, Réz mosdó, Áldozati oltár, Arany menóra, Efód. <br />
A függönyön, a korona körül jobb oldalon: Ajándékozta a vezető  Zékel úr, fia az elpihent Simon Holitsch-nek áldás emlékére!-<br />
<br />
Bal oldalon: És hitvese Bella úrnő, leánya a vezető Wolf Abelesz-nek, -áldás emlékére!]]></dcterms:description>
    <dcterms:date><![CDATA[1742]]></dcterms:date>
    <dcterms:identifier><![CDATA[64.1552]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Óbuda]]></dcterms:coverage>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27467">
    <dcterms:title><![CDATA[Utasítás a zsinagógában használható viseletről ]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[Az első világháborút követő társadalmi változások eredményeként megváltozott a nők társadalmi helyzete, melyet a korszak divatja is tükrözött. Divatba jött a rövidebb szoknya, a fiús, rövid haj és a  kényelmesebb szabásvonal. A zsidó társasági életet, családi eseményeket megörökítő fényképek tanúsága szerint a női viselet a zsidó közösségben is követte a trendeket. Az test vonalát követő, gyakran ujjatlan ruhák nem feleltek meg a konzervatívabb, vallásos közösségben elvárt, visszafogottságot és szemérmességet kívánó normáknak. A Budapesti Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség 1925-ben kiadott utasításában megtiltotta a kivágott és ujjatlan ruhák viselését a zsinagógai istentiszteleteken. A keménylapos, kifüggeszthető utasítás két nyelven jelent meg, jelezve, hogy 1925-ben a pesti ortodoxia egy része még könnyebben megértette a héber betűkkel írt német nyelvet, mint a magyart. Számukra az utasítás még szigorúbb: míg a magyar szöveg az „ujjak nélküli” ruhát nem <br />
engedélyezi, addig a zsidó–német szövegben rövid ujjú ruha szerepel tilalmasként. ]]></dcterms:description>
    <dcterms:publisher><![CDATA[Eisler nyomda ]]></dcterms:publisher>
    <dcterms:date><![CDATA[1925]]></dcterms:date>
    <dcterms:identifier><![CDATA[2024.7]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Budapest, Kazinczy utca]]></dcterms:coverage>
    <dcterms:provenance><![CDATA[Vétel]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/26532">
    <dcterms:title><![CDATA[Meggyalázott nagyváradi tóratekercsek  ]]></dcterms:title>
    <dcterms:date><![CDATA[1927-12-07]]></dcterms:date>
    <dcterms:identifier><![CDATA[70.300.5]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Nagyvárad]]></dcterms:coverage>
    <dcterms:provenance><![CDATA[A Nagyváradi Izr. HItközség ajándéka, 1941. Eredeti leltári száma: 3849]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/26357">
    <dcterms:title><![CDATA[Kismartoni Judengasse a zsinagógával]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[képeslap<br />
Pollák Manó könyvéhez gyűjtött  kép]]></dcterms:description>
    <dcterms:publisher><![CDATA[Verlag Josef Popper, Wien, Taborstrasse 26. ]]></dcterms:publisher>
    <dcterms:date><![CDATA[1923]]></dcterms:date>
    <dcterms:identifier><![CDATA[F70.219 ]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:identifier><![CDATA[F00.186 (dpl)]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Kismarton]]></dcterms:coverage>
    <dcterms:provenance><![CDATA[Pollák Manó zsinagógatörténeti könyvéhez gyűjtött illusztráció, 1934-35.   <br />
]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/30008">
    <dcterms:title><![CDATA[Tóraköpeny]]></dcterms:title>
    <dcterms:title><![CDATA[Torah mantle]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[Zsidó Gimnázium zsinagógájának tóraköpenye. Perzsa szőnyeg stílusban szövött. Egyik oldalán középen kettős kőtábla, mellette jobbról sudár fa, balról mezőgazdasági eszközök. Az egész oldal leveles keretben. Másik oldal: Az előzőhöz hasonlóan keretben, drapp alapon fekete betűs héber szöveg. Alul, felül rojtok, Felirata:<br />
A Pesti Hitközség Reálgimnáziumának Zsinagógája részére. Chájá Sara asszony, Jehuda ben Elézer Elek  felesége a 688 -ik évben (5688=1928) tóraadásunk ünnepén. <br />
<br />
Az adományozó: Elek Gyuláné]]></dcterms:description>
    <dcterms:creator><![CDATA[Tervezte: Widder Salamon]]></dcterms:creator>
    <dcterms:date><![CDATA[1928-06-02]]></dcterms:date>
    <dcterms:identifier><![CDATA[64.1102]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Budapest, Abonyi utca]]></dcterms:coverage>
    <dcterms:provenance><![CDATA[Ajándék, eredeti leltári száma: 5240]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/29093">
    <dcterms:title><![CDATA[Goldmark Károly szülőháza Keszthelyen]]></dcterms:title>
    <dcterms:title><![CDATA[Birthouse of Carl Goldmark in Keszthely]]></dcterms:title>
    <dcterms:creator><![CDATA[Szin György]]></dcterms:creator>
    <dcterms:date><![CDATA[1942]]></dcterms:date>
    <dcterms:identifier><![CDATA[64.2329]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:provenance><![CDATA[Kecskeméti Árpád ajándéka, 1942. Eredeti leltári száma: 3680]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/29646">
    <dcterms:title><![CDATA[Tórakorona]]></dcterms:title>
    <dcterms:title><![CDATA[Torah crown]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[Részben aranyozott ezüst. Ovális alakú korona két rimonnal kombinálva. Abroncsán körbe héber felirat. A korona hat mezőre osztott, poncolt alapú, gazdagon levelekkel, virággirlanddal díszes. A koronában alul két rimon, sima hengeres testű plasztikus virágban végződik. Felette függőlegesen és vízszintesen hármas rácsozat, felül 13-13 csengő. A rácsozatot 3 csavart, majd hajlított rész köti össze a koronával. Ezen is hármas csengő. A rácsozat tetején egy-egy abroncsból álló kis kagylódíszes korona. Ennek tetején kétfejű koronás sas.<br />
Felirata:  Ajándék a nemes testvérektől: <br />
r Jiszróel és r. Gimpel és r. Léb Áser uraktól, akik kegyesen adományozták az óbudai szent gyülekezetnek megboldogult atyjuk r. Avrom N. S. és anyjuk Liebele -áldás emlékükre emlékezetük iránti tisztelettel az 566-ik (1806) évben a kis időszámítás szerint.<br />
<br />
Pesti hitelesírőjegy, G évbetű (1774-1781) ]]></dcterms:description>
    <dcterms:creator><![CDATA[Schwager János Mihály]]></dcterms:creator>
    <dcterms:date><![CDATA[1778]]></dcterms:date>
    <dcterms:identifier><![CDATA[64.45]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Pest ]]></dcterms:coverage>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/34238">
    <dcterms:title><![CDATA[Sztalin a zsidó népdalban <br />
סטאלין אין פאלקס ליד<br />
Stalin w piesni ludowej]]></dcterms:title>
    <dcterms:creator><![CDATA[Sandler ]]></dcterms:creator>
    <dcterms:publisher><![CDATA[Jiddishe Buh, Varsó]]></dcterms:publisher>
    <dcterms:date><![CDATA[1950]]></dcterms:date>
    <dcterms:identifier><![CDATA[91.336]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Varsó]]></dcterms:coverage>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/86">
    <dcterms:title><![CDATA[Theodor Herzl gyászjelentése ]]></dcterms:title>
    <dcterms:title><![CDATA[Obituary of Theodor Herzl]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[A 19. század végén a diaszpóra asszimiláns művészete helyett az autentikus zsidó művészet megteremtésére törekedett. 1906-ban Jeruzsálemben megalapították a Becalél Akadémiát, mely az európai szecessziós törekvéseket a cionizmus ideológiát egyesítve próbálta megteremteni az új jisuv iparművészetét. A tradicionális zsidó képtilalom miatt legmegfelelőbbnek és a zsidó írásos tradícióval leginkább összeilleszthetőnek a héber betűkből kialakított ornamensek alkalmazását tekintették. Ezzel árhuzamosan dolgozott Magyarországon a szegedi származású Seelenfreund Salamon grafikus, aki szintén a héber betűkből alkotott díszítéseket. Theodor Herzl halálakor (1904) tervezett emlék képeslapja a zsidó tradíció ősi elemeit a korszak legmodernebb stíluselemeivel. A fehér sztélé-sírkövön Herzl héber neve, mellette a héber betűk elemeiből összeállított menóra és növényi inda motívumok. Seelenferund elkötelezett cionista volt, ő tervezte a magyarországi cionista mozgalom kiadványainak egy részét is. Az 1920-as években kivándorolt Tel Avivba, s ott élt egészen 1961-ben bekövetkezett haláláig.]]></dcterms:description>
    <dcterms:description><![CDATA[At the end of the 19th century, the diaspora sought to create authentic Jewish art instead of its assimilative art. In 1906, the Bezalel Academy was founded in Jerusalem, which tried to create the new Yishuv applied art by combining European Art Nouveau aspirations with the ideology of Zionism. Due to the traditional Jewish prohibition of images, the use of ornaments made of Hebrew letters was considered the most appropriate and most compatible with the Jewish written tradition. The graphic artist Seelenfreund Salamon, originally from Szeged, worked in Hungary in parallel with this, and he also created decorations from Hebrew letters. The commemorative postcard designed for Theodor Herzl&#039;s death (1904) combines the ancient elements of Jewish tradition with the most modern stylistic elements of the era. The white stele-tombstone bears Herzl&#039;s Hebrew name, next to it are the menorah and plant vine motifs made of elements of Hebrew letters. Seelenferund was a committed Zionist, designing some of the publications of the Hungarian Zionist movement. In the 1920s, he emigrated to Tel Aviv, where he lived until his death in 1961.]]></dcterms:description>
    <dcterms:creator><![CDATA[Salamon Seelenfreund ]]></dcterms:creator>
    <dcterms:publisher><![CDATA[Schwarcz Ignác utóda]]></dcterms:publisher>
    <dcterms:date><![CDATA[1904 ]]></dcterms:date>
    <dcterms:language><![CDATA[HEB]]></dcterms:language>
    <dcterms:language><![CDATA[HUN]]></dcterms:language>
    <dcterms:identifier><![CDATA[K256]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Budapest]]></dcterms:coverage>
</rdf:Description></rdf:RDF>
