]]>
Anyag: sárgaréz
Felirat nyelve: héber és magyar
Ábrázolás: növényi ornamentika]]>
Budapest, Franklin Társulat nyomdája, 1916. B.I.16
]]>
]]>
Eredeti leltári száma: 277]]>
]]>
Felirat nyelve: héber
"Zászlót tartó ágaskodó oroszlán, mellette pajzs, ebben csőrében levelet tartó galamb. Zempliner Comitat Mittlerer Distr. Judengemeinde" Katalógus 1916 ]]>Tóth Eszter: Mondd a neved 1787 előtt és után!
(Családkutatási módszertan az anyakönyvek előtt / mádi iskola és Kazinczy Ferenc / zsidó kehilák és pecsétjeik)
]]>
Budapest, Franklin Társulat nyomdája, 1916. B.I.a.22
]]>
]]>
]]>
Nyele: sárgaréz
Ábrázolás: nincs
Felirat nyelve: magyar]]>
Budapest, Franklin Társulat nyomdája, 1916. B.I.a.19.
]]>
]]>
eredeti leltári száma: 314]]>
]]>
Felirat nyele: héber
]]>
]]>
]]>
Felirat nyelve: héber]]>
Budapest, Franklin Társulat nyomdája, 1916. B.I.a.2
]]>
]]>
]]>
Nyele: nincs
Ábrázolás: kör alakú babérkoszporúban I.G.M. (Isr. Gemeinde Mattersdorf) rövidítés
]]>
]]>
]]>
nyele: nincs
Ábrázolás: a szöveg díszes keretben
קדש להי=Szent az Ö-valónak כפרת=Frigyláda függöny עץ זהב עץ=Fa, arany, fa מזבה החיצון=Külső oltár מזבה=oltár ארון הקדש=Szent frigyláda ויוצא פרח="Virág fakadt" אבנת=öv (szolgálati)]]>A hét műtárgya]]>
A sivviti táblák általában gazdagon díszítettek. Díszítésüknek olyannak kell lennie, ami az előimádkozó figyelmét a zsidó értékekre összepontosítja, s ezzel is segíti az imádkozás közbeni elmélyedést.
Jellemzőek a mikrográfiás ábrázolások, amikor a szent szövegeket nagyon apró betűkkel írva különféle absztrakt, növényi, állati vagy emberi figurákká rendezi az írnok. A műfaj kialakulását elősegítette, hogy a második parancsolat figurális ábrázolást tiltó rendelkezéseinek szigorú értelmezése szerint más módon nem lehet teremtett dolgokat ábrázolni. A mikrográfia a szent szövegek lapszéli magyarázó jegyzeteiből alakult önálló műfajjá. A mikrografikus szövegekből összeállított bibliai jelenetek, szimbólumok, vagy akár portrék a 18. századtól jelentek meg zsinagógai vagy otthoni díszekként.
Mordeháj ben Eliezer megyeri kántor sivviti táblájára a Zsoltárok, valamint az öt tekercs: az Énekek Éneke, a Rúth könyve, a Siralmak könyve, a Prédikátor könyve és az Eszter könyve teljes szövegét írta fel. Az oszlopokkal tagolt felület három tympononban végződő, épületre emlékeztető dísze a Zsoltárok könyvének szövegéből áll. Ugyancsak a zsoltárok könyve formálja a hárfával ábrázolt Dávid király alakját, valamint a Jákov álma jelenetet. Az oszlopok által tagolt mezőkben az öt tekercs szövege egy–egy bibliai szereplő formájában jelenik meg: az alsó sorban balra Salamon király az Énekek Énekének, jobbra pedig Ruth, Ruth könyvének betűiből. Felettük baloldalon Eszter az Eszter–könyvéből, illetve jobbra újra Salamon a Prédikátor könyvének betűiből. A Jákov álmának jelenetével egy magasságban, a baloldalon található boríték–forma tartalmazza a Siralmak könyvének szövegét. A tábla alsó-középső részén egy, a bibliai leírásnak megfelelően bimbó és virágformákból álló menóra alakja látható. A lap tetején, a timpanonok között két, tóratekercset tartó madár alakja.
Mordehaj ben Eliezer a táblát 1828-ban fejezte be.
]]>
A zsidó újév, Ros Hasana ősszel, szeptember – októberben van. A hagyomány szerint ezeken a napokon dől el minden teremtmény sorsa, Ros Hasana a megtérés napja. A zsinagógában a Tórából Izsák feláldozásának történetét olvassák fel. A zsinagógai ünnepi liturgia legkiemelkedőbb pillanata a sófárfúvás. Ez a hangszer kosszarvból készül, s arra az eseményre emlékeztet, hogy az első sófár annak a kosnak a szarvából készült, melyet Ábrahám végül Izsák helyett áldozott fel, miután Isten meggyőződött hűségéről.
A Zsidó múzeum gyűjteményében számos régi sófár található. A teljesen egyszerű, naturális darabok mellett léteznek feliratos és megfaragott darabok is annak emlékeként, hogy az Isten dicsőítésére használt tárgyakat a lehető legelmélyültebb, vallásos tisztelettel övezett munkavégzés során alakították ki.
]]>