<rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#" xmlns:dcterms="http://purl.org/dc/terms/">
<rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/30446">
    <dcterms:title><![CDATA[Házaló igazolvány ]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[Házaló igazolvány Abelsberg Márton részére]]></dcterms:description>
    <dcterms:date><![CDATA[1825-11-25]]></dcterms:date>
    <dcterms:identifier><![CDATA[64.1351]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Pest ]]></dcterms:coverage>
    <dcterms:provenance><![CDATA[Gomperz Lipót ajándéka, 1936. Eredeti leltári száma: 2874]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/36579">
    <dcterms:title><![CDATA[Karmesteri pálca ]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[Konti József karmesteri pálcája, mellyel a Népszínházban Blaha Lujzát vezényelte, és melyet a Király Színház első előadásán használt. <br />
<br />
(A színház első bemutatója Huszka Jenő–Martos Ferenc Aranyvirág (1903. november 6.) című operettje volt, Fedák Sárival a címszerepben.)]]></dcterms:description>
    <dcterms:date><![CDATA[1903-11-06]]></dcterms:date>
    <dcterms:identifier><![CDATA[91.64]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Budapest]]></dcterms:coverage>
    <dcterms:provenance><![CDATA[A MIOI KSZB ajándéka, 1951. Eredeti leltári száma: 4400 <br /><a href="https://library.hungaricana.hu/hu/view/mioi_muzeumi_iratok_adomanykoszonok/?pg=475&amp;layout=s" target="_blank" rel="noreferrer noopener">(köszönőlevél)</a>]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/33622">
    <dcterms:title><![CDATA[Kornfeld Zsigmond emlékezete]]></dcterms:title>
    <dcterms:title><![CDATA[Obituaries Zsigmond Kornfeld]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[Kornfeld Zsigmond halálakor megjelent újságcikkek, gyászjelentések, nekrológok fémrátétes bőr kötésű albumban<br /><br />
<p>Kornfeld 1852-ben született a csehországi Goltsch-Jenikauban. Szeszfőzde-bérlő apja taníttatni akarta gyerekeit: Zsigmond fivéreit orvosi és ügyvédi pályára küldte. Mire azonban rá került volna a sor, apja megvakult, majd meghalt, ezért Zsigmond kénytelen volt kimaradni a gimnáziumból és munka után nézni. Mindenesként kezdett dolgozni egy prágai bankban, ahol tehetsége és hihetetlen munkabírása révén villámgyorsan emelkedett a ranglétrán. 1877 decemberében Albert Rothschild felkérte Kornfeldet, hogy menjen Magyarországra és vegyen részt a Rothschild érdekeltségbe tartozó, a Credit-Anstalt „ikerbankjának” tekinthető Magyar Általános Hitelbank irányításában. Pár évvel korábban, 1873-ban Magyarországot pénzügyi összeomlás fenyegette, amitől egy Rothschild-érdekeltségű konzorcium 153 millió osztrák ezüstforintnyi gyorshitele mentette meg, ezért a Rothschildok számára alapvető fontosságú volt a magyar pénzügyi rendszer stabilitása. Kornfeld Pestre költözött és munkához látott. A konszolidációt betetőző Wekerle-féle pénzreformban, a korona 1892-es bevezetésében is döntő szerepet játszott. A huszadik század első évtizedére Kornfeld a magyar politikai-gazdasági elit köztiszteletnek örvendő és megkerülhetetlen tagjává vált. 1901 decemberétől a Felsőház örökös tagja, 1909-ben (halála előtt) megkapta a bárói címet is, azaz a magyarul sem tudó szegény banki mindenesből harminc év alatt magyar nemessé vált. Ugyanakkor nem keresztelkedett ki, sőt komoly szerepet vállalt a zsidó közéletben is.</p>]]></dcterms:description>
    <dcterms:date><![CDATA[1909-03-24]]></dcterms:date>
    <dcterms:identifier><![CDATA[90.82]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Budapest]]></dcterms:coverage>
    <dcterms:provenance><![CDATA[Várady Imre ajándéka, 1941. Eredeti leltári száma: nem megállapítható]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/36578">
    <dcterms:title><![CDATA[Köszönőlevél ]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[A holokausztot követően munkaszolgálatból, deportálásból Magyarországra visszatérő vallásos zsidók néhány év alatt újra az ábrahámi kérdéssel szembesültek: a szülőföldhöz ragaszkodjanak jobban, vagy az Örökkévalónak tetsző élethez? A szülőföldhöz rettenetes emlékek: a megbélyegzés, kirekesztés, gettósítás és deportálás emlékei fűződtek, ugyanakkor az egyre keményedő ateista diktatúra nem sok kiutat hagyott. Egy visszaemlékezésből ismerjük a stratégiát: “De mire hazajöttem, ő már megígérte, hogy elmegy Pápáról Szombathelyre, mert nagyobb hitközség volt, meg azt is látta, hogy a kommunizmus alatt ő nem tud vallási életet élni, tehát úgy közelebb volt Ausztriához, hogy aztán disszidálni tudjon. (...) Elment Szombathelyre, onnan disszidált.”  Sokan gondolkoztak a pápai Grünvald József rabbihoz hasonlóan, Szombathelyre mentek, ahonnan közel volt a határ, és a helyi ortodox közösségben találhattak segítőket. „Wosner Gyula sokaknak segített a szökésben, nagyszerű személyes kapcsolatai voltak, és biztos anyagilag sem járt rosszul.”  Nem mindenkinek sikerült, ezért a szombathelyi börtönben jelentős számú vallásos zsidót tartottak fogva, akiket illegális határátlépés (vagy annak kísérlete) miatt tartóztattak le. A szombathelyi rabbi, Horowitz József amennyit tudott, segített nekik: kóser élelmezéssel, lelki táplálékkal. A rabbi betegsége idején, 1949 novemberében börtönben lévő hívei szép levélben kívántak neki gyors felépülést.  <br />
(TZs) ]]></dcterms:description>
    <dcterms:date><![CDATA[1949-11-26]]></dcterms:date>
    <dcterms:identifier><![CDATA[2020.17]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Szombathely ]]></dcterms:coverage>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/34347">
    <dcterms:title><![CDATA[Koszorúszalag]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[Ripsz, kék-fehér alaponfestett arany felirat: &quot;Mislahat Szport Izraelit-Tisha- Beav 5718<br />
Szenes Hanna emlékére]]></dcterms:description>
    <dcterms:date><![CDATA[1958-07-26]]></dcterms:date>
    <dcterms:identifier><![CDATA[64.1498]]></dcterms:identifier>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/29560">
    <dcterms:title><![CDATA[Reich Jenő levelei]]></dcterms:title>
    <dcterms:title><![CDATA[Letters of Reich Jenő]]></dcterms:title>
    <dcterms:subject><![CDATA[Deportálás]]></dcterms:subject>
    <dcterms:description><![CDATA[„A kistarcsai vonat egyik foglyát Reich Jakabnak hívták. (…) Az asszony értesült, hogy férjét Kistarcsára vitték, és nhány nap múlva levelezőlapot kapott tőle. Neve és lakcíme alatt a férje keze írásával utóiratféle: »Áldott legyen a kéz, amely postára adja ezt a lapot.« Aztán – más kézírással – a következő szöveg: »Pocsolyában találtam Karácsond vasútállomáson, ezennel postára adom.« A levelezőlap szövege pedig: »Ma szerda délután van. Felraktak minket a vonatra, és megyünk. Isten áldjon, drága családom, Apa.« Nemsokára levél érkezett, vécépapírra írva, a levélíró ismét Isten áldását kéri a postázóra. »Németországba megyünk – írta Reich Jakab. – Talán újabb csoda történik, mint múlt szombaton, és visszairányítanak bennünket. Semmit sem vihettem magammal. Valahogy majd csak elviselem a sorsomat, és nem akarlak szomorítani benneteket, de úgy szeretnék veletek lenni. Drága gyerekeim, viseljétek gondját Anyának… A tehervonatról, szeretettel: Apa.« Reich Margó – törékeny, sápadt, ősz asszony – mindkét levelet és a levelezőlapot felmutatta a tárgyalóteremben. Soha többé nem kapott hírt a férjéről. Csak annyit tud, hogy utoljára Auschwitzban látták.” <br />In: <a href="http://nektar2.oszk.hu/LVbin/LibriVision/lv_view_records.html?SESSION_ID=1460179180_1380171692&amp;lv_action=LV_View_Records&amp;NR_RECORDS_TO_SHOW=1&amp;GOTO_RECORD=2&amp;RESULT_SET_NAME=set_1460214191_0&amp;DISPLAY_RECORD_XSLT=html&amp;ELEMENT_SET_NAME=F" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Gideon Hausner: Ítélet Jeruzsálemben. Az Eichmann-per története. Budapest: Európa, 1984. 483-484. oldal</a><br /><br />
<div><span>1944 októberében Reich Jenőt Auschwitzból átszállították Kauferingbe (Landsberg), ahol 1945 március 8-án, néhány héttel a tábor felszabadítása előtt elhunyt. </span><span></span></div>]]></dcterms:description>
    <dcterms:creator><![CDATA[Reich Jenő ]]></dcterms:creator>
    <dcterms:date><![CDATA[1944-07-19]]></dcterms:date>
    <dcterms:identifier><![CDATA[2019.19<br /><a href="http://archives.milev.hu/index.php/reich-jeno-levelei;isad" target="_blank" rel="noreferrer noopener">XX-F-48</a>]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Hidasnémeti]]></dcterms:coverage>
    <dcterms:provenance><![CDATA[Demeter Andrásné ajándéka, 1998]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/34432">
    <dcterms:title><![CDATA[Magyar Hírmondó Österreicher Manes Józsefről ]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[18 levél, 1782]]></dcterms:description>
    <dcterms:publisher><![CDATA[Patz Ágoston Ferenc nyomdája ]]></dcterms:publisher>
    <dcterms:date><![CDATA[1782-03-02]]></dcterms:date>
    <dcterms:references><![CDATA[<a href="https://www.milev.hu/muzeomania/tudomanybeli-dolgok-1782" target="_blank" rel="noreferrer noopener">https://www.milev.hu/muzeomania/tudomanybeli-dolgok-1782</a>]]></dcterms:references>
    <dcterms:identifier><![CDATA[64.1346]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Pozsony ]]></dcterms:coverage>
    <dcterms:provenance><![CDATA[Vásárlás, 1933. Eredeti leltári száma: 2120a ]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/29233">
    <dcterms:title><![CDATA[Mendel prefektus portréja]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[Mátyás király a zsidó közösség és a királyság közötti kapcsolattartás céljára bevezette<br />
a zsidó prefektúra intézményét. A tisztségre a zsidó közösség egy tagját nevezték ki, ellentétben a korábbi gyakorlattal, amikor a zsidók jogi képviselete egy keresztény főúr feladata volt. A prefektusnak közvetítő szerepe mellett széles körű jogai voltak a zsidó közösségen belül is. A leghíresebb prefektus, Mendel Jakab 1493 és 1522 között töltötte be a tisztséget, gyakorlatilag ő volt a magyarországi zsidó közösség vezetője. Mendel Jakab okleveleket is kiadott, ezeket saját címerével és arcképével ellátott pecsétjével hitelesítette, ami egyedülálló volt a korabeli európai gyakorlatban. A kassai levéltárban őrzött pecsét alapján festette meg Gedő Lipót a prefektus hiteles portréját a Zsidó Múzeum megrendelésére.]]></dcterms:description>
    <dcterms:creator><![CDATA[Gedő Lipót]]></dcterms:creator>
    <dcterms:date><![CDATA[1910]]></dcterms:date>
    <dcterms:identifier><![CDATA[64.1769]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:provenance><![CDATA[A múzeum felkérésére festette 1910-ben. Eredeti leltári száma: 475]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/32625">
    <dcterms:title><![CDATA[Mezuza tok ]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[1880-as években készült Zsolnay tál töredékéből készített mezuza-tok, eozin díszítéssel. <br />
<br />
A Bálint Zsidó Közösségi Ház &quot;Hanukatalizátor&quot; díjának díja, melyet a 100 év - 100 tárgy kiállításunk nyert 2016-ban.<br />
<br />
]]></dcterms:description>
    <dcterms:creator><![CDATA[Szász Károly ]]></dcterms:creator>
    <dcterms:date><![CDATA[2016]]></dcterms:date>
    <dcterms:identifier><![CDATA[2017.1]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Budapest ]]></dcterms:coverage>
    <dcterms:provenance><![CDATA[A Bálint Zsidó Közösségi Ház "<a href="http://web.balinthaz.hu/Pages/131_hanukatalizator_nyertesek_2016" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Hanukatalizátor</a>" díjának díja, melyet a 100 év - 100 tárgy kiállításunk nyert 2016-ban.]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/29565">
    <dcterms:title><![CDATA[Moziplakát: A zsidók élete a Szentföldön  ]]></dcterms:title>
    <dcterms:subject><![CDATA[Cionizmus]]></dcterms:subject>
    <dcterms:description><![CDATA[<span>A moziplakáton a „Zsidók élete a Szentföldön. Eredeti palesztinai fölvételek” című filmet hirdetik, amely 1913-ben készült, Noah Sokolovsky rendezte, az operatőre pedig Meiron Ossip Grossman volt. A filmet eredetileg 1913 augusztusában mutatták be Bécsben, a 11. Cionista Kongresszus alkalmából, majd Oroszországban, Lengyelországban és Európa más országaiban is vetítették, egészen az első világháború kirobbanásáig. Ezt követően a film összes kópiája eltűnt, az eredeti negatívot 1997-ben találták meg. A filmet Pesten az Ernstpalotában működő Tivoli moziban játszották, plakátját egy Lilien-grafika felhasználásával Földes Imre készítette.</span><br /><br /><br />A film, amihez készült: 1913 ארץ ישראל בשנת Palestine<br />letölthető <a href="https://www.youtube.com/watch?v=EFD_o0-1QbQ" target="_blank" rel="noreferrer noopener">innen</a>]]></dcterms:description>
    <dcterms:creator><![CDATA[Lilien rajza után Földes Imre (1881-1948)]]></dcterms:creator>
    <dcterms:publisher><![CDATA[Litográfia, sokszorosította a Seidner plakát és címkegyár, Budapest <br />
]]></dcterms:publisher>
    <dcterms:date><![CDATA[1913]]></dcterms:date>
    <dcterms:identifier><![CDATA[2017.8]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Budapest ]]></dcterms:coverage>
    <dcterms:provenance><![CDATA[Sehr Benőné Schlesinger Irén ajándéka, 1921]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description></rdf:RDF>
