Browse Items (34 total)
-
Hanukai menóra
A tekintélyes méretű (44 cm széles) ezüst hanukai menóra későampír vázácskáival, biedermeier rózsácskáival és kosárkáival, no meg az osztrák császári koronával a tetején első blikkre tipikus bécsi tárgy, megmutathatjuk vele a hanukai csoda mellett a ringstrassei gazdasági csodát is. Ha alaposabban utánajárunk, akkor meg még ennél is sokkal többet.
A szép menóra 1917-ben került a múzeum gyűjteményébe, amikor özv. Leiner Sámuelné elhunyt férje emlékére az összes zsidó tárgyú családi régiségét a múzeumnak ajándékozta. A menórával együtt érkezett egy ezüsttáblákba kötött ünnepi imakönyv, egy ezüst tokban lévő megilla, egy barhesztakaró, arannyal hímzett talit- és tfilin-zacskó, két spanyol-zsidó házassági szerződés, egy héber betűs véséssel díszített gyűrű, valamint az özvegy nagyapjának arcképe.
Leinerné, született Adutt Antónia a bécsi török-zsidó Adutt családból származott. A bécsi török-zsidó közösség gyökerei a 18. század első feléig, a Habsburg-Oszmán békekötések időszakáig vezethetőek vissza, amikor a török-zsidó kereskedők megtelepedését és szabad vallásgyakorlatát császári privilégium tette lehetővé.
A gazdaságilag megerősödött közösség 1887-ben építette fel mór stílusú zsinagógáját a Zirkusgasséban, melynek bejárati csarnokában az osztrák és az oszmán-török uralkodóház tagjainak portréit függesztették ki lojalitásuk kifejezéséül. Adutt Antónia első bécsi őse a még Konstantinápolyban 1774-ben született Adutt Leon volt, aki 1818-ban alapított kereskedelmi vállalkozást a császárvárosban. Leszármazottai közül Jacob szőnyegkereskedő lett, a Fleischmarkton volt üzlete, melyből több régi perzsa darabot a császári-királyi iparművészeti múzeumnak adott el, ezek ma is láthatóak a MAK gyűjteményében. Antónia 1879-ben ment nőül az újpesti enyv- és zselatingyáros Leiner Sámuelhez, akivel annak 1908-ban bekövetkezett haláláig élt a Duna soron lévő – feltehetően meglehetősen büdös – gyár melletti lakásukban. Az özvegy 1917-ben végrendelkezett, de értékes családi régiségeit – melyek a bécsi török-zsidó közösség történetéhez vezetnek minket – az akkor már közel két éve látogatható pesti zsidó múzeumnak ajándékozta.
A „nagylelkű ajándékot" a múzeum az Egyenlőség hasábjain köszönte meg, innen tudjuk, hogy a gyűjteményben 1066-ik tárgyként leltározott menóra milyen történeteket rejt, milyen környezetben használhatták akkor, amikor a kissé szokatlan tárgy még nem egy múzeumi, hanem egy bécsi szefárd zsidó család vitrinjében állt.Tags 50objects -
Emléklap az Egyenlőségnek
Az emancipálódó zsidó közösség legbefolyásosabb sajtóorgánumát, az Egyenlőséget 1881-ben alapította Bogdányi Mór, amely már az 1882-es tiszaeszlári vérvádper idején jelentőssé vált azzal, hogy rendszeresen tudósított a per tárgyalásáról. Szabolcsi Miksa, majd fia, Lajos főszerkesztősége idején a lap országos visszhangot kiváltó cikkeivel a neológ zsidó közélet megteremtőjévé és irányítójává vált. Az Egyenlőség hasábjain merült fel először egy magyar zsidó múzeum létrehozásának gondolata is. 1938-as betiltásáig a lap rendszeresen közölt a múzeummal, a múzeumi gyűjtemény fejlődésével kapcsolatos cikkeket. 1930-ban az újság félszázados jubileumát nyolcnapos ünnepségsorozattal köszöntötték, amelyen szinte minden hitközség és zsidó egyesület részt vett. A gratuláló levelek ezrei között kapta a szerkesztőség a Magyar Zsidók Egyesületének ezüstlemezre vésett emléklapját, amelyet az akkori főszerkesztő, Szabolcsi Lajos helyezett el a lap bábáskodásával megszületett Magyar Zsidó Múzeum gyűjteményében.
Felirata:
„Az Egyenlőségnek 50 éves jubileumára a magyar zsidóságért folytatott fáradhatatlan küzdelmének emlékére hálás szeretettel a Magyar Zsidók Egyesülete.”
Budapest, 1930Tags 50objects -
Templomi terítő
Kék ripsz, arany tresz szalaggal keretezve. Felül szakadozott arany, magas hímzéssel két ágaskodó oroszlán címert tart. Szétszórtan Dávid-csillagok. Tíz sornyi, hímzett héber szöveg alatt két leveles ág között hímzett királyi korona, egy kék színű gyönggyel ékítve. Alsó sarkaiban hasonló korona, a gyöngyök hiányoznak.
Felirata:
" A Teremtő és a Tóra tiszteletére ajándékoztam én, Goldberger Menáchem és hitvesem Frádl, drága szüleim lelki üdvéért, nevezetesen a kiváló és tekintélyes Sámuelért és Chájle nevű hitveséért. Készült a 633 (1873) évben a kis időszámítás szerint.
A papi méltóság koronája
Menachem Goldberger ajándéka, családi címerévelTags 50objects -
-
-
-
Vakolókanál készlet
1859. szeptember 6-án avatták fel a Dohány utcai zsinagógát. Az épületet a bécsi sztárépítész, Ludwig Förster tervezte, a frigyszekrény pedig a magyar romantikus építészet mestere, Feszl Frigyes tervei alapján készült. Felavatásakor a zsinagóga korának legnagyobb zsidó imahelye volt. Az istentiszteleteket orgona és vegyes kórus kísérte, a rabbik kezdetben németül, majd magyarul prédikáltak. Az épület – amely a magyar zsidó közéleti és politikai események helyszíneként a magyar zsidó közösség szimbolikus terévé vált – elkészültének szimbolikus eseménye volt a zárókő elhelyezése a frigyszekrény belsejében, külön erre az alkalomra készíttetett ezüst vakolókanállal. Ezt a vakolókanalat és a zsinagóga kulcsait relikviaként, külön dobozban őrizte a közösség, majd a múzeum épületének felavatásakor a zsidó
közösségi emlékezetet őrző múzeumi gyűjteményben helyezte el. -
-
Kornfeld Zsigmond emlékezete
Kornfeld Zsigmond halálakor megjelent újságcikkek, gyászjelentések, nekrológok fémrátétes bőr kötésű albumban
Kornfeld 1852-ben született a csehországi Goltsch-Jenikauban. Szeszfőzde-bérlő apja taníttatni akarta gyerekeit: Zsigmond fivéreit orvosi és ügyvédi pályára küldte. Mire azonban rá került volna a sor, apja megvakult, majd meghalt, ezért Zsigmond kénytelen volt kimaradni a gimnáziumból és munka után nézni. Mindenesként kezdett dolgozni egy prágai bankban, ahol tehetsége és hihetetlen munkabírása révén villámgyorsan emelkedett a ranglétrán. 1877 decemberében Albert Rothschild felkérte Kornfeldet, hogy menjen Magyarországra és vegyen részt a Rothschild érdekeltségbe tartozó, a Credit-Anstalt „ikerbankjának” tekinthető Magyar Általános Hitelbank irányításában. Pár évvel korábban, 1873-ban Magyarországot pénzügyi összeomlás fenyegette, amitől egy Rothschild-érdekeltségű konzorcium 153 millió osztrák ezüstforintnyi gyorshitele mentette meg, ezért a Rothschildok számára alapvető fontosságú volt a magyar pénzügyi rendszer stabilitása. Kornfeld Pestre költözött és munkához látott. A konszolidációt betetőző Wekerle-féle pénzreformban, a korona 1892-es bevezetésében is döntő szerepet játszott. A huszadik század első évtizedére Kornfeld a magyar politikai-gazdasági elit köztiszteletnek örvendő és megkerülhetetlen tagjává vált. 1901 decemberétől a Felsőház örökös tagja, 1909-ben (halála előtt) megkapta a bárói címet is, azaz a magyarul sem tudó szegény banki mindenesből harminc év alatt magyar nemessé vált. Ugyanakkor nem keresztelkedett ki, sőt komoly szerepet vállalt a zsidó közéletben is.
-
