felhasználásával, Göndör Bertalan tervei szerint készült. A héber szövegek nyomtatásához a Jeruzsálemben 1930-ban megjelent Nahum Lipschitz-féle hágádá kiadás betűtípusát választották.]]> „Íme, lássátok ilyen volt a sanyarúság kenyere, melyet őseink Egyiptom országában ettek.
Az éhező jöjjön és egyék velünk, a nélkülöző ülje meg velünk a peszach-ünnepét.
Ma még itt vagyunk, de holnap már Izrael országában, ma még rabok vagyunk, de holnap már szabadok lehetünk.”

]]> (i. e. 1448-1413)
]]> Először a fekete nyomat készül el, majd ezután a színes nyomatot viszik a papírra, a képen a sárga szín az úgynevezett kísérőszín.

Az OMZSA Haggada szép ábrái legtöbbször sárga és vörös díszítő színnel készültek. Vannak azonban olyan illusztrációk is, amelyek már három színű nyomással készültek.]]> Haggadah published by the National Hungarian Jewish Relief Action]]> A Haggada tartalmazza az egyiptomi kivonulás történetét, az ünnepi szokásokat, imákat, s egyben a szédereste szertartáskönyve is.
A haggada szó szerint elbeszélést jelent, s arra a bibliai parancsra utal, amely a zsidó nép kötelességévé teszi a kivonulás történetének generációról generációra való továbbörökítését. Írásba foglalása, szerkesztése ugyanarra az időszakra tehető, amikor a judaizmus többi, korábban csak szóban továbbörökített hagyományát is lejegyezték, az időszámításunk szerinti 3–6. század közötti időszakban.
A szöveget gyakran kísérik illusztrációk, melyek vizuális kommentárként jelennek meg az ősi szöveg mellett. Képi világuk a zsidó nép szabadulásának bibliai történetét aktualizálták minden korszakban.
Az Országos Magyar Zsidó Segítő Akció 1939-ben alakult meg azzal a céllal, hogy a zsidótörvények miatt segélyezésre szoruló tömegek ellátásához a megfelelő anyagi alapot előteremtse. A Haggadát 1942-ben jelentették meg, „hogy az egyiptomi rabszolgaságból való csodás kiszabadulás példájával hasson a jelen nemzedékre.” A bevezető szöveget az OMZSA vezetője, Ribáry Géza írta, a héber szöveget Kohn Zoltán rabbi fordította és magyarázta. A szertartás során énekelt részeket Szabolcsi Bence kottamellékletével közölték. A haggada hagyományos tartalmát Munkácsi Ernőnek, a Zsidó Múzeum elnökének az illusztrált haggadákról szóló művészettörténeti tanulmánya egészítette ki.
A Haggada feketével és pirossal nyomtatott díszítése ókori egyiptomi minták felhasználásával, Göndör Bertalan tervei szerint készült. A héber szövegek nyomtatásához a Jeruzsálemben
1930-ban megjelent Nahum Lipschitz – féle haggada kiadás betűtípusát választották.
Az 1940-es években Munkácsi Ernő és Ribáry Géza is vezető szerepet töltöttek be a Zsidó Múzeumban, így a kiadványból több példány is található a gyűjteményben.
]]> (Hungarian acronym OMZSA stands for the the National Hungarian Jewish Relief Action)]]> 66.425]]> alapítójának fia, báró csepeli Weiss Alfonz ajándékozta a múzeumnak, aki a leggazdagabb magyar zsidó család tagjaként támogatta rászoruló hittestvéreit.

OMZSA tevékenységéről, iratait lásd: http://archives.milev.hu/index.php/omzsa-iratai;isad]]> Nő és segélyt kérő gyermek mellképe. Felirata: Testvéredet ne hagyd el!
Másik oldal: Középen az OMZSA jele, Négyzet baloldalán , fönt: Kettős kőtábla, alul OMZSA felirat. A plaketten körben: Ezen érem tulajdonosa teljesítette kötelességét az OMZSA val szemben . 5700 év. Bevésve a tulajdonos neve: Báró Weiss Alfons. ]]>
Benoschofsky Ilona, Scheiber Sándor: A Budapesti Zsidó Múzeum. Budapest: Corvina, 1985. 246]]>