Molnár Ferenc Corvin-koszorús magyar író]]> 1784 (Lijorna, Itália) – 1885 (Ramsgate, Anglia)
Bankár, sikeres üzletember, a Legfelsőbb Bíróság bírája Nagy Britanniában. Közel állt az udvarhoz, nemesi címet kapott a királynőtől. 1836-tól a brit zsidó közösség elnöke volt. Magas státuszát kihasználva próbált segítséget nyújtani az üldözött zsidóknak. 1840-ben a damaszkuszi és a rodoszi zsidókkal szembeni vérvád ügyében lépett fel, és sikerült elérnie a vérvádat érvénytelenítő szultáni okirat kiadását. Hétszer járt Erec Jiszraelben, utoljára 90 éves korában, 1875-ben. Célja a zsidó letelepedés helyzetének javítása, a mezőgazdasági fejlesztés elősegítése volt. Kézművesiskolákat, szegényházakat, kórházakat létesített. Megalapította Jeruzsálemben az első zsidó negyedet (Miskenot Saanaim) az Óváros falain kívül, s felépítette a híres szélmalmot. A Jaffa mellett vásárolt gyümölcsös volt az első zsidó mezőgazdasági üzem. Segítette a héber nyomdászatot Jeruzsálemben. ]]> ]]> Eredeti leltári száma: 301]]> Lakos Alfréd]]>
1916-ban ifj. Braun Ignác fényképet ajándékozott a festményről a gyűjteménynek, erről lásd: A Magyar-Zsidó Múzeum katalógusa. Budapest, Franklin Társulat nyomdája, 1916. C/II/61]]> Az 1950-es Országos Gyűlés tablóképén]]>
Vadász Edének dedikált fénykép]]>