<rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#" xmlns:dcterms="http://purl.org/dc/terms/">
<rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/29543">
    <dcterms:title><![CDATA[Pesti Izraelita Hitközség Leánygimnáziuma]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[Pesti Izraelita Hitközség Leánygimnáziumának 1958-ban végzett növendékei<br />
<br />
Igazgató: <br />
Dr. Zsoldos Jenő<br />
<br />
Tanárok nevei:<br />
Molnár Miklós<br />
Dr.Held Katalin<br />
Dr. Mandel Miklósné<br />
Dr. Rieger Richárd <br />
Fischl Miklósné<br />
Lengyel Miksa<br />
Gönczi Billes Árminné<br />
Dr. Scheiber Sándor<br />
Bognár Györgyné]]></dcterms:description>
    <dcterms:date><![CDATA[1958]]></dcterms:date>
    <dcterms:format><![CDATA[24 x 19 cm]]></dcterms:format>
    <dcterms:medium><![CDATA[fekete-fehér fotó]]></dcterms:medium>
    <dcterms:identifier><![CDATA[F.96/154]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Budapest]]></dcterms:coverage>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/29551">
    <dcterms:title><![CDATA[Serleg ]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[Az 1884-ben a Magyar Nemzeti Múzeumban megrendezett Történeti Ötvösmű Kiállításon. közel nyolcezer tárgyat mutattak be, köztük 43 judaikát, amelyeket zsidó közösségek és magánszemélyek küldtek be. Ez volt a világon az első olyan judaikákat is kiállító tárlat, amely nem csupán privát kollekciókat mutatott be, hanem egy közösség önreprezentációja is volt. A kiállítás judaikarészlegének egyik legnagyobb tárgyegyüttese az óbudai zsidó közösségtől érkezett, amely akkoriban már némiképp háttérbe szorult a pesti hitközség mellett. Az óbudai közösségé volt ez a hatalmas aranyozott ezüstserleg, amely ismerős lehetett a kiállítás látogatóinak, hiszen hasonló darabok szerepeltek a főúri gyűjteményekben is. A 17. században készült serleget felirata szerint 1792-ben vásárolták meg az Óbudai Chevra Kadisa elöljárói. A tárgy szerepelt az 1896-os Ezredéves Országos Kiállításon is, majd 1950-ben került a múzeum gyűjteményébe.<br />
]]></dcterms:description>
    <dcterms:date><![CDATA[1792]]></dcterms:date>
    <dcterms:identifier><![CDATA[64.460]]></dcterms:identifier>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/29554">
    <dcterms:title><![CDATA[Rimonpár <br /><em>Torah finials</em>]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[Részben aranyozott ezüst.  Kerek  domború talpán körben koszorú. Nyelének alján plasztikus levél koszorú. A nyélen applikált szőlő és levélkoszorú fut körbe. Tetején korona, amelynek abroncsán 5 álló oroszlán. Az oroszlánok között madarak. Alattuk ékkövek. A korona tetején virágcsokor, benne csengő. ]]></dcterms:description>
    <dcterms:references><![CDATA[1884-es katalógus, kat. nr. 7-8. ]]></dcterms:references>
    <dcterms:identifier><![CDATA[64.49]]></dcterms:identifier>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/29558">
    <dcterms:title><![CDATA[Munkácsi család tárgyegyüttese]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[first-ball shoe of Mrs. Bernát Munkácsi, née Paula Jacobi<br />
first shoes of Ernő Munkácsi <br />
eye-glasses of Bernát Munkácsi <br />
wedding reliquias (Jacobi Paula, Bernat Munkacsi) <br />
<br />
preserved in a box made in Nagyvárad<br />
 ]]></dcterms:description>
    <dcterms:date><![CDATA[1880/1920]]></dcterms:date>
    <dcterms:references><![CDATA[<a href="https://archives.milev.hu/index.php/munk-munkacsi-csalad-iratai;isad">Munk családi hagyaték, levéltár</a>]]></dcterms:references>
    <dcterms:identifier><![CDATA[2025.165.1]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Nagyvárad]]></dcterms:coverage>
    <dcterms:provenance><![CDATA[Munkácsi Mária ajándéka, 2012]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/29564">
    <dcterms:title><![CDATA[Hanukai menóra]]></dcterms:title>
    <dcterms:title><![CDATA[Hanukkah lamp]]></dcterms:title>
    <dcterms:subject><![CDATA[Szefárdok Pesten]]></dcterms:subject>
    <dcterms:description><![CDATA[A tekintélyes méretű (44 cm széles) ezüst hanukai menóra későampír vázácskáival, biedermeier rózsácskáival és kosárkáival, no meg az osztrák császári koronával a tetején első blikkre tipikus bécsi tárgy, megmutathatjuk vele a hanukai csoda mellett a ringstrassei gazdasági csodát is. Ha alaposabban utánajárunk, akkor meg még ennél is sokkal többet.<br />
 A szép menóra 1917-ben került a múzeum gyűjteményébe, amikor özv. Leiner Sámuelné elhunyt férje emlékére az összes zsidó tárgyú családi régiségét a múzeumnak ajándékozta. A menórával együtt érkezett egy ezüsttáblákba kötött ünnepi imakönyv, egy ezüst tokban lévő megilla, egy barhesztakaró, arannyal hímzett talit- és tfilin-zacskó, két spanyol-zsidó házassági szerződés, egy héber betűs véséssel díszített gyűrű, valamint az özvegy nagyapjának arcképe.<br />
Leinerné, született Adutt Antónia a bécsi török-zsidó Adutt családból származott. A bécsi török-zsidó közösség gyökerei a 18. század első feléig, a Habsburg-Oszmán békekötések időszakáig vezethetőek vissza, amikor a török-zsidó kereskedők megtelepedését és szabad vallásgyakorlatát császári privilégium tette lehetővé.<br />
A gazdaságilag megerősödött közösség 1887-ben építette fel mór stílusú zsinagógáját a Zirkusgasséban, melynek bejárati csarnokában az osztrák és az oszmán-török uralkodóház tagjainak portréit függesztették ki lojalitásuk kifejezéséül. Adutt Antónia első bécsi őse a még Konstantinápolyban 1774-ben született Adutt Leon volt, aki 1818-ban alapított kereskedelmi vállalkozást a császárvárosban. Leszármazottai közül Jacob szőnyegkereskedő lett, a Fleischmarkton volt üzlete, melyből több régi perzsa darabot a császári-királyi iparművészeti múzeumnak adott el, ezek ma is láthatóak a MAK gyűjteményében. Antónia 1879-ben ment nőül az újpesti enyv- és zselatingyáros Leiner Sámuelhez, akivel annak 1908-ban bekövetkezett haláláig élt a Duna soron lévő – feltehetően meglehetősen büdös – gyár melletti lakásukban. Az özvegy 1917-ben végrendelkezett, de értékes családi régiségeit – melyek a bécsi török-zsidó közösség történetéhez vezetnek minket – az akkor már közel két éve látogatható pesti zsidó múzeumnak ajándékozta.<br />
A „nagylelkű ajándékot&quot; a múzeum az Egyenlőség hasábjain köszönte meg, innen tudjuk, hogy a gyűjteményben 1066-ik tárgyként leltározott menóra milyen történeteket rejt, milyen környezetben használhatták akkor, amikor a kissé szokatlan tárgy még nem egy múzeumi, hanem egy bécsi szefárd zsidó család vitrinjében állt.]]></dcterms:description>
    <dcterms:date><![CDATA[1853]]></dcterms:date>
    <dcterms:isReferencedBy><![CDATA[<a href="http://www.milev.hu/kibicblog/nemzetkozi-kapcsolatok-egy-ezust-targy-hattereben" target="_blank" rel="noreferrer noopener">A hét műtárgya</a>]]></dcterms:isReferencedBy>
    <dcterms:identifier><![CDATA[64.276]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Bécs]]></dcterms:coverage>
    <dcterms:provenance><![CDATA[Leiner Sámuelné ajándéka, 1917. <br />
Eredeti leltári száma: 1066 ]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/29568">
    <dcterms:title><![CDATA[Térképlap]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[Az amszterdami hagada térképmelléklete ]]></dcterms:description>
    <dcterms:date><![CDATA[1711]]></dcterms:date>
    <dcterms:identifier><![CDATA[71.58]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Amszterdam ]]></dcterms:coverage>
    <dcterms:provenance><![CDATA[Sehr Benőné Schlesinger Irén ajándéka, 1916. Eredeti leltári száma: 825 ]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/29569">
    <dcterms:title><![CDATA[Halotti mécsestartó]]></dcterms:title>
    <dcterms:title><![CDATA[Memorial candle holder]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[Sárgaréz. Pajzs alakú. Felülről drapéria hull alá és keresztezi oldalt a tartót ezen belül  jobbra és balra oszlop kettős félkörívet tart.  Az oszlopok között  ovális keretben héber felirat: <br />
&quot;A Chevra számára készítette Becallél, hogy fellángoljon rajta az emlékezés mécsese&quot;<br />
A mécsestartó alatt: <br />
&quot;A Chevra ajándéka <br />
az582-ik (1822) évben.]]></dcterms:description>
    <dcterms:description><![CDATA[A zsidó közösségek halottaikra a haláluk évfordulóján imádkozással, tanulással és emlékmécsesek meggyújtásával emlékeznek. A falra helyezhető halotti mécsestartó 1822-ben készült Óbudán, és az óbudai házalók imaházának berendezéséhez tartozott. Az akkor már közel százéves régiséget Weisz Simon, az óbudai közösség egyik elöljárója juttatta el a gyűjteménynek. A tárgy múzeumba kerülése azért is fontos, mert a judaikagyűjtés addigi – elsősorban a művészeti értékekre koncentráló – gyakorlatába beemelte a hétköznapi, de a hajdani zsidó közösségek vizuális világában gyakran előforduló, egyszerűbb tárgyakat is. ]]></dcterms:description>
    <dcterms:date><![CDATA[1822 ]]></dcterms:date>
    <dcterms:identifier><![CDATA[64.1138]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Óbuda (Alt-Ófen) ]]></dcterms:coverage>
    <dcterms:provenance><![CDATA[Weisz Simon ajándéka, 1913. Eredeti leltári száma: 327 / <em>Donated by Simon Weisz, Óbuda, original inv. nr: 327</em>]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/29571">
    <dcterms:title><![CDATA[Zsámbéki hitközségi iratok ]]></dcterms:title>
    <dcterms:identifier><![CDATA[<a href="http://archives.milev.hu/index.php/zsambek;isad" target="_blank" rel="noreferrer noopener">X-126</a>]]></dcterms:identifier>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/29574">
    <dcterms:title><![CDATA[Thomán Imre oltalomlevele ]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[Az 1848–1849-es szabadságharc utolsó csatája Komárom váránál zajlott, ahol Klapka György tábornok még az augusztusi világosi fegyverletételt követően is folytatta a harcot az osztrák seregek ellen. Végül 1849. szeptember 27-én kötöttek fegyverszünetet azzal a feltétellel, hogy a komáromi erőd védői biztonságosan elvonulhatnak. Az 1849. október 1-én kelt oltalomlevél értelmében Thoman Imre, a magyar sereg törzsorvosa is akadálytalanul hazatérhetett otthonába, Sátoraljaújhelyre. Ezt követően még ötven évig élt, és orvosként praktizált.]]></dcterms:description>
    <dcterms:date><![CDATA[1849-10-1]]></dcterms:date>
    <dcterms:identifier><![CDATA[XIX-68<br />64.1939]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Komárom ]]></dcterms:coverage>
    <dcterms:provenance><![CDATA[Székely Albert (Sátoraljaújhely) ajándéka, 1910. Eredeti leltári száma: 116]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/29575">
    <dcterms:title><![CDATA[Tóravért]]></dcterms:title>
    <dcterms:title><![CDATA[Torah shield]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[Aranyozott vörösréz. Oltáridomú. Vésett leveles és rozetás kerettel szegett mezőben gazdag filigrános indadísz. Közepén levő tagozat frigyszekrény idomú. Oldalán és két ajtaján zöld és kék zománcos levél ékítményekkel. Fülkéjében filigránműves tóratekercs. Tetején nyolcabroncsos áttörtművű korona, belsejében két csengővel. ]]></dcterms:description>
    <dcterms:identifier><![CDATA[64.389]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:provenance><![CDATA[Winterberg Gyula ajándéka, 1910. Eredeti leltári száma: 119]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description></rdf:RDF>
