<rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#" xmlns:dcterms="http://purl.org/dc/terms/">
<rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/35601">
    <dcterms:title><![CDATA[Képek a MUSZ-osok életéből: útépítés]]></dcterms:title>
    <dcterms:date><![CDATA[1940]]></dcterms:date>
    <dcterms:identifier><![CDATA[F66.1082]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Riptinec]]></dcterms:coverage>
    <dcterms:provenance><![CDATA[Szitnyai (Zuckermann) József]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/35609">
    <dcterms:title><![CDATA[Képek a Musz-osok életéből: útépítők]]></dcterms:title>
    <dcterms:date><![CDATA[1940]]></dcterms:date>
    <dcterms:identifier><![CDATA[F66.1074]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Riptinec]]></dcterms:coverage>
    <dcterms:provenance><![CDATA[Szitnyai (Zuckermann) József]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/35610">
    <dcterms:title><![CDATA[Képek a Musz-osok életéből: útépítők]]></dcterms:title>
    <dcterms:date><![CDATA[1940]]></dcterms:date>
    <dcterms:identifier><![CDATA[F66.1073]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Riptinec]]></dcterms:coverage>
    <dcterms:provenance><![CDATA[Szitnyai (Zuckermann) József]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/32431">
    <dcterms:title><![CDATA[Képek zsidó elődeink életéből: A vizsga és az áldás <br /><em>Pictures of Jewish life from the older days: The exam and the blessing </em>]]></dcterms:title>
    <dcterms:publisher><![CDATA[Central Verlag, Warsaw]]></dcterms:publisher>
    <dcterms:language><![CDATA[Jiddis<br /><em>Yiddish</em>]]></dcterms:language>
    <dcterms:identifier><![CDATA[K859]]></dcterms:identifier>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/32427">
    <dcterms:title><![CDATA[Képek zsidó elődeink életéből: Szukkot]]></dcterms:title>
    <dcterms:title><![CDATA[Pictures of Jewish life from the older days: Sukkot]]></dcterms:title>
    <dcterms:publisher><![CDATA[Central Verlag, Warsaw]]></dcterms:publisher>
    <dcterms:language><![CDATA[YID]]></dcterms:language>
    <dcterms:identifier><![CDATA[K855]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:identifier><![CDATA[K966]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Varsó]]></dcterms:coverage>
    <dcterms:provenance><![CDATA[Kohn Vilmos ajándéka, 1921. Eredetileg albumba rendezve, az album eredeti leltári száma: 1381]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/37260">
    <dcterms:title><![CDATA[Kepes András Bar Micvája a rabbiképző zsinagógájában]]></dcterms:title>
    <dcterms:date><![CDATA[1945 u.]]></dcterms:date>
    <dcterms:identifier><![CDATA[F2021.117]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Budapest]]></dcterms:coverage>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27459">
    <dcterms:title><![CDATA[Képeslap ]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[A 19. század végén a diaszpóra asszimiláns művészete helyett az autentikus zsidó művészet megteremtésére törekedett. 1906-ban Jeruzsálemben megalapították a Becalél Akadémiát, mely az európai szecessziós törekvéseket a cionizmus ideológiát egyesítve próbálta megteremteni az új jisuv iparművészetét. A tradicionális zsidó képtilalom miatt legmegfelelőbbnek és a zsidó írásos tradícióval leginkább összeilleszthetőnek a héber betűkből kialakított ornamensek alkalmazását tekintették. Ezzel árhuzamosan dolgozott Magyarországon a szegedi származású Seelenfreund Salamon grafikus, aki szintén a héber betűkből alkotott díszítéseket. Theodor Herzl halálakor (1904) tervezett emlék képeslapja a zsidó tradíció ősi elemeit a korszak legmodernebb stíluselemeivel. A fehér sztélé-sírkövön Herzl héber neve, mellette a héber betűk elemeiből összeállított menóra és növényi inda motívumok. Seelenferund elkötelezett cionista volt, ő tervezte a magyarországi cionista mozgalom kiadványainak egy részét is. Az 1920-as években kivándorolt Tel Avivba, s ott élt egészen 1961-ben bekövetkezett haláláig. ]]></dcterms:description>
    <dcterms:creator><![CDATA[Seelenfreund Salamon ]]></dcterms:creator>
    <dcterms:source><![CDATA[<h2><a href="http://milevkepeslap.2kal.hu/hu/kepeslap/K256/">Hungarian Jewish Archives</a></h2>]]></dcterms:source>
    <dcterms:publisher><![CDATA[Schwarcz Ignác ]]></dcterms:publisher>
    <dcterms:date><![CDATA[1904]]></dcterms:date>
    <dcterms:rights><![CDATA[<h4><a href="http://www.milev.hu">www.milev.hu</a></h4>]]></dcterms:rights>
    <dcterms:language><![CDATA[Hebrew ]]></dcterms:language>
    <dcterms:identifier><![CDATA[HU HJA XXIV-H-K1001]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Budapest]]></dcterms:coverage>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27463">
    <dcterms:title><![CDATA[Képeslap - Tóramásoló ]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[A héber Biblia első egysége Mózes öt könyve, a Tóra. A zsidó hit szerint a Tórát Mózes kapta Istentől a Szináj hegyén, és vele együtt kapta annak szóbeli magyarázatait és a parancsait is, ez a szóbeli tan, a Talmud. A Tórából minden héten felolvasnak egy nagyobb fejezetet, a hetiszakaszt.  A Tórát szigorú szabályok szerint kidolgozott pergamenre, a rituális előírásoknak megfelelő tintával írja a szófer, vagy más néven tóramásoló. A Tóra írásánál és használatánál a hagyományban rögzített előírásoknak megfelelően kell eljárni, ellenkező esetben a Tóra „paszul”, azaz nem kóser lesz. A tóratekercseket rendszeresen ellenőriztetni kell, hogy az esetleges kopások, rongálódások kijavításával minden betűje ép és teljes legyen. Krestin festménye a tóraíró munkájának ezt a fázisát, a pergamentekercs ellenőrzését mutatja be. A tóratekercs imasálon fekszik, hogy megóvják a profán tárgyakkal való fizikai érintkezéstől. Köpenye, amiben használaton kívül tárolják, az asztal és a kép szélén van, rajta hatágú csillagban a tóra koronája kifejezés olvasható. A tekercs másik oldalán a tóramásoló hagyományos eszközei: a tintatartóban álló kihegyezett lúdtoll látható. ]]></dcterms:description>
    <dcterms:creator><![CDATA[<a href="http://viaf.org/viaf/96008953/#Krestin,_Lazar,_1868-1938" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Krestin Lazar</a>]]></dcterms:creator>
    <dcterms:source><![CDATA[<h2><a href="http://milevkepeslap.2kal.hu/hu/kepeslap/K779/">Hungarian Jewish Archives</a></h2>]]></dcterms:source>
    <dcterms:publisher><![CDATA[BKWI ]]></dcterms:publisher>
    <dcterms:date><![CDATA[1910&#039;s]]></dcterms:date>
    <dcterms:rights><![CDATA[<h4><a href="http://www.milev.hu">www.milev.hu</a></h4>]]></dcterms:rights>
    <dcterms:identifier><![CDATA[HU HJA XXIV-K-132]]></dcterms:identifier>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27461">
    <dcterms:title><![CDATA[Képeslap a férfi-nő viszony alakulásának tréfás ábrázolásával]]></dcterms:title>
    <dcterms:title><![CDATA[Postcard depicting the spouse relationship]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[A képes levelezőlapok elterjedésének időszakában viszonylag hamar megjelentek a zsidó közönséget ellátó kiadók. A képeslapírás fénykorával (1890–1918 k.) nagyjából egy időben jelentős európai zsidó tömegek vándoroltak nyugat felé és az Egyesült Államokba, így a képeslap a kivándoroltak és az otthon maradottak kapcsolattartó eszközeként is elterjedt. A képeslapokon közölt illusztrációk új társadalmi szerepeket mutattak az óhazában maradottaknak. A new yorki Hebrew Publishing Company 96. számú képeslapja a női szerepek tréfás átalakulását mutatja. A divatosan öltözött nők és férfiak kapcsolatának a képeslapon bemutatott három állomása az udvarlás, a menyasszony és vőlegény kapcsolata, valamint a veszekedős házaspár képe. Ez tréfás megfogalmazásban ugyan, de új, szabad választáson és érzelmeken alapuló férfi–nő kapcsolat lehetőségét mutatta a hagyományos közvetített házasságokban élő kelet–európai közösségnek. A képek értelmezését jiddis nyelvű feliratok segítik, s ezek mutatják a képek értelmezésének helyes, azaz a héber és jiddis olvasási iránynak megfelelően jobbról balra történő értelmezését is. ]]></dcterms:description>
    <dcterms:creator><![CDATA[Keller]]></dcterms:creator>
    <dcterms:publisher><![CDATA[Hebrew Publishing Co. ]]></dcterms:publisher>
    <dcterms:date><![CDATA[1910&#039;s ]]></dcterms:date>
    <dcterms:language><![CDATA[Yiddish ]]></dcterms:language>
    <dcterms:identifier><![CDATA[K237]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[New York]]></dcterms:coverage>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/26787">
    <dcterms:title><![CDATA[Képeslap a székesfehérvári zsinagóga képével]]></dcterms:title>
    <dcterms:subject><![CDATA[Székesfehérvár]]></dcterms:subject>
    <dcterms:identifier><![CDATA[F70.409.2]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Székesfehérvár]]></dcterms:coverage>
</rdf:Description></rdf:RDF>
