<rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#" xmlns:dcterms="http://purl.org/dc/terms/">
<rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27295">
    <dcterms:title><![CDATA[Női imakönyv - Korban Minha  ]]></dcterms:title>
    <dcterms:alternative><![CDATA[Prayerbook for women, Korban Mincha  ]]></dcterms:alternative>
    <dcterms:description><![CDATA[A nyomtatott könyvek elterjedését követően a 16. században megjelentek a nők számára összeállított olvasmányok is. A Korban Minha című imakönyv, melyben a mindennapi és az ünnepi imák mellett a női kötelességekhez köthető áldások is szerepelnek, klasszikus jegyajándékká vált, melyet a vőlegény ajándékoz menyasszonyának. A könyv címe a jeruzsálemi szentély korszakára, az ott végzett áldozatokra és felajánlásokra utal, de átvitt értelemben jelentheti az ajándékot is, mellyel valaki a tiszteletét fejezi ki a másik iránt. Az imakönyv mellett a másik női alapolvasmány a bibliai hetiszakaszok és a hozzájuk kapcsolódó legendák, történetek jiddis fordítását közreadó „cenerene”. Generációkon keresztül ezek a könyvek voltak a formális oktatásban nem részesülő zsidó nők ismeretszerzésében a legfontosabbak, ezeket a történeteket, s az ezek által közvetített értékeket alkalmazták a családi életben, s adták tovább gyermekeinek. <br />
A Korban Minha napjainkig számos kiadásban megjelent, a gyűjteményben lévő a 18. századi héber nyomdászat egyik központjából, Sulzbachból való.  <br />
]]></dcterms:description>
    <dcterms:source><![CDATA[ ]]></dcterms:source>
    <dcterms:date><![CDATA[1793]]></dcterms:date>
    <dcterms:references><![CDATA[Toronyi Zsuzsanna: Héber betűk. Dokumentumok a Magyar Zsidó Levéltárból. Budapest: Magyar Zsidó Levéltár, 2012. 14]]></dcterms:references>
    <dcterms:identifier><![CDATA[HU HJA XXIII <br />
71.46]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Sulzbach]]></dcterms:coverage>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27296">
    <dcterms:title><![CDATA[Imakönyv - Mahzor ]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[A tizenkilencedik század első felében Anton Schmid sokáig egyedüliként volt jogosult héber könyvek nyomtatására Bécsben . Schmid keresztény nyomdász volt, aki keleti nyelveket tanult Bécsben, majd a héber nyomdászatot Lembergben tanulmányozta. Nyomdájában elsősorban a klasszikus szövegeket, Bibliát, Talmudot, kommentárokat és imakönyveket nyomtattak, kiváló minőségben. Egy 1800-as császári rendelet megtiltotta a héber könyvek importját az Osztrák császárság területére, így Schmid versenytársak nélkül maradt. 1794-ben megjelent imakönyvének címlapján latin betűs német szöveg utal a tényre, hogy Schmid császári királyi privilegizált héber nyomdász. Nyomdája ellátta a sokszínű Habsburg zsidóság minden közösségét. 1794-ben megjelent ünnepi imakönyv-sorozata (mahzór) a lengyel és a morva rítus szerinti imarendet követi. Címlapja a híres amszterdami hágádá címlapjának elrendezését követi: a gazdagon redőzött drapéria alatt Mózes és Áron alakja látható, felettük kis medaillonokban bibliai jelenetek illusztrációival. A kötéstáblán későbbi fém táblácska van, melynek szövege: „Isten dicsőítésére, imáink beteljesülésére! Dr. Rosenthal Jenő és neje Günsberger Irma 1904.szeptember 1-én.”  <br />
<br />
colligátum: 3. és 4. kötet egybekötve ]]></dcterms:description>
    <dcterms:source><![CDATA[ ]]></dcterms:source>
    <dcterms:publisher><![CDATA[Anton Schmid ]]></dcterms:publisher>
    <dcterms:date><![CDATA[1794]]></dcterms:date>
    <dcterms:references><![CDATA[Stern, David, Cohen, Evelyn M., Schrijver, Emile G.L., Guston, Judith M.: Chosen: Philadelphia&#039;s Great Hebraica. Philadelphia: Rosenbach Museum and Library, 2007, 51. oldal cat no 37. <br />
<br />
Toronyi Zsuzsanna: Héber betűk. Dokumentumok a Magyar Zsidó Levéltárból. Budapest: Magyar Zsidó Levéltár, 2012.  15]]></dcterms:references>
    <dcterms:identifier><![CDATA[91.12 ]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Bécs]]></dcterms:coverage>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27300">
    <dcterms:title><![CDATA[Pecsétnyomó ]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[Pécsen – a magyar városok többségéhez hasonlóan –zsidók csak a 18. század legvégén, egyéni engedélyek birtokában telepedhettek le. A hitközség szimbolikus megalapításának azt a dátumot tekintették (1827), amikor a város zsidó temető céljára átengedett egy területet. Az első nyilvános imaházat 1841-ben rendezték be, s a következő évben Löw Izrael személyében már rabbija is volt a közösségnek. Ekkor készült a német-héber kétnyelvű sárgaréz pecsétnyomó. Körirata: Sigil(lum) der Israelitengemeinde in Fünfkirchen, míg a két ágaskodó oroszlán által tartott koronás címerpajzson héberül:kahal edat jesurun fünkfkirchen, a kis időszámítás szerint 602 (1842). ]]></dcterms:description>
    <dcterms:date><![CDATA[1842]]></dcterms:date>
    <dcterms:rights><![CDATA[HU HJA]]></dcterms:rights>
    <dcterms:language><![CDATA[Hebrew, Latin ]]></dcterms:language>
    <dcterms:identifier><![CDATA[HU HJA XXIV.G-17]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Pécs]]></dcterms:coverage>
    <dcterms:provenance><![CDATA[Vásárlás, 2005. ]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27301">
    <dcterms:title><![CDATA[Siviti tábla <br /><em>Shiviti plaque</em>]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[A zsinagógákban az előimádkozó pult előtt a keleti irányt jelöli és a imára való öszpontosítást segíti a siviti tábla. Nevét a rajta szereplő zsoltáridézet kezdő szaváról kapta: „Siviti Adonáj …. Az Örökkévalót mindig magam előtt tartottam” (Zsolt 16:8). A pergamen lapra írt siviti táblán a nagyobb betűkkel írt zsoltár–idézet mellett számos egyéb, mára olvashatatlanná kopott szöveg nyomai is látszanak. Látszik, hogy az egész táblán több blokkban elhelyezett szövegek voltak, s a két nagyobb szöveg–hasáb között a menóra alakban írt zsoltár is felsejlik. A sivviti tábla a zsidó szakrális célra használt szöveg–tárgyak jellegzetes kopási folyamatát mutatja: a pergamenről szinte teljesen lekopott a tinta, a pergamen pedig zsugorodott. A mezuzát, a tfillint és a tóratekercset azért kell rendszeresen ellenőriztetni, mert ezek a sérülések a tárgyat nem kóserrá, paszullá teszik. A siviti táblát a több értékes tárgyat ajándékozó Eisenstaedter Ödön ajándékozta a múzeumnak 1929–ben. A tárgy eredeti leltári száma az idők során elmosódott, a rendelkezésünkre álló forrásokból nem kideríthető.  ]]></dcterms:description>
    <dcterms:identifier><![CDATA[HU HJA XXIV-M-10 ]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:provenance><![CDATA[Eisenstädter Ödön ajándéka, 1929]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27302">
    <dcterms:title><![CDATA[Emléklap - halotti <br /><em>Jahrzeit memorial  </em>]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[A zsidó hagyományban a halottakra a halálozási évforduló napján (judendeutsch elnevezéssel: jahrzeit) szokás megemlékezni. A megfelelő dátumok rögzítése, és a családi emlékezet számára való megőrzése miatt szokássá vált a halálozási napok feljegyzése. A hajdan díszes jahrzeit tábla pergamenre készült, s a betűk annyira lekoptak róla, hogy már szinte csak a hajdan tintával fedett részek relatív tisztasága alapján állapítható meg a szöveg. A központi motívum az osztrák császári koronával díszített baldachin alatt térdeplő Dávid király alakja, mellette a hárfa. A baldachin az elhalt családtagok neveiből és halálozási dátumaikból áll, a kivehető dátumok: 1844, 1854. A kép keretét két bibliai történet parafrázisa adja, a külső sorban Dávid király, a belsőben pedig József történetére utaló mondatokkal. A tárgy ismeretlen módon, 1911–ben került a gyűjteménybe. Régi leltári száma a 28–as volt, és a tárgy hátoldalán jelezték, hogy a gyűjtemény első pergamen darabja. ]]></dcterms:description>
    <dcterms:identifier><![CDATA[64.1276]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:provenance><![CDATA[Ajándék, 1911. Eredeti leltári száma: 28]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27304">
    <dcterms:title><![CDATA[Héber írásminta lap ]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[A modernizálódó, nagyvárosi zsidó életet élő közösségben megváltozott a kézírás jelentősége is. A fejlettebb kereskedelmi kapcsolatok is jóval komolyabb adminisztrációt igényeltek, de a biedermeier polgári élet is új jelenségeket hívott életre: a naplók, emlékkönyvek, egymás közötti levelezés mind megkövetelték az esztétikus, rendezett írást. A modern zsidó oktatás ezért komoly hangsúlyt fektetett a szépírás oktatására, ami a későbbiekben megélhetési forrásul is szolgálhatott: 1848-ban a Pesten élő 3274 családfő közül 11 kereste kenyerét szépírással. A nem szakrális célú szövegeket héber kurzív betűkkel, általában németül, a német helyesírás szabályainak megfelelően írták. <br />
A 19. század közepéről származó iskolai írásminta lapon különféle tollakkal, különféle betűtípusokkal írt szövegrészleteket láthatunk. <br />
]]></dcterms:description>
    <dcterms:date><![CDATA[Mid 19th Century ]]></dcterms:date>
    <dcterms:identifier><![CDATA[2019.27<br />
(HU HJA XXIV-M-13) ]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:provenance><![CDATA[Mandl Bernát ajándéka]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27307">
    <dcterms:title><![CDATA[Adomány nyilvántartó könyv ]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[A zsidó közösségekben alapvető érték az önkéntes jótékonyság és a jótékony célú adomány, a cedáká. Az emancipáció előtti korszakban, a hátrányos jogi helyzetben lévő közösségekben a különféle jótékonysági egyletek biztosították a zsidó közösségek szegényebb, társadalmilag hátrányos helyzetű tagjainak ellátását. A kiterjedt szociális hálónak mindenki részese volt: a vagyonosabbak adományokkal támogatták a szegényeket és a segítő egyleteket, a rászorultak pedig ezek segítségével kerülhettek jobb helyzetbe. A tizennyolcadik században már létező, 1809-ben zsinagógát is építő irsai zsidó közösségben 1823-ból maradt fenn az első adomány nyilvántartó könyv. A nagy alakú füzet címlapján szív alakú papírrátétben olvashatjuk a dokumentum címét, a rátét alatt pedig megfestett papírdarabokból összeállított kétfejű sas alakja látszik. A kötet első oldalán a Szentély két oszlopára, Jákinra és Boázra emlékeztető oszlopokból hal-farkú, sas-csőrű, kígyószerű lények nőnek ki, köztük pedig kerek gránátalma motívum. A kötetben közel egy évtizedig vezették az adományokkal kapcsolatos feljegyzéseket, a következő kötet 1832.ben indul.]]></dcterms:description>
    <dcterms:date><![CDATA[1823]]></dcterms:date>
    <dcterms:rights><![CDATA[HU HJA]]></dcterms:rights>
    <dcterms:references><![CDATA[Toronyi Zsuzsanna: Héber betűk. Dokumentumok a Magyar Zsidó Levéltárból. Budapest: Magyar Zsidó Levéltár, 2012. 21]]></dcterms:references>
    <dcterms:identifier><![CDATA[71.172]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Irsa]]></dcterms:coverage>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27310">
    <dcterms:title><![CDATA[Pesti hitközség jegyzőkönyvei, 1828 <br />
]]></dcterms:title>
    <dcterms:title><![CDATA[Minute book of the Jewish Community in Pest, 1828 ]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[Az 1820-as évekre a pesti zsidó közösség már kiépítette szervezetét, mely a sokféle joghátrányban élő közösség életét szabályozta és igazgatta. A zsidó község életére vonatkozó döntéseket az elöljáróság hozta, melyben a korszak legtekintélyesebb – azaz legtanultabb és/vagy leggazdagabb - tagjai foglaltak helyet. Hetente üléseztek, és döntéseik eredményét jegyzőkönyvekben rögzítették. A jegyzőkönyveket eleinte még héber betűkkel írták, majd fokozatosan áttértek a gótbetűs német, majd a latin betűs magyar szövegezésre. Az 1828-ban kezdett jegyzőkönyvet két példányban vezették, melyek szóról szóra megegyeznek egymással, eltérés csupán írásmódjukban van: az egyik kötetet héber betűkkel, a másikat már gót betűkkel, mindkettőt németül, a német helyesírás korabeli szabályait betartva. Feltehetően ebben az időpontban a még csak héberül, illetve a már németül is író-olvasó elöljárók nagyjából kiegyenlítetten voltak jelen az elöljáróságban, ezért volt szükség a párhuzamos jegyzőkönyvezésre. A kötetek címlapja még héber, melyen a pirossal kiemelt betűk számértéke adja a dátumot. A címet a korszak biedermeier divatjának megfelelő, de a népművészet virágaira is emlékeztető rózsaág keretezi. ]]></dcterms:description>
    <dcterms:date><![CDATA[1828 ]]></dcterms:date>
    <dcterms:identifier><![CDATA[HU HJA I-2-4a (90.63)<br />
HU HJA I-2-4b (90-64) ]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Pest]]></dcterms:coverage>
    <dcterms:provenance><![CDATA[Helyben fennmaradt iratanyag ]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27311">
    <dcterms:title><![CDATA[Álláshirdetés cenzori tisztségre ]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[A héber könyvek kinyomtatását a tizennyolcadik századi magyarországi törvények az Egyetemi Nyomdára korlátozták, s hogy tartalmukat ellenőrizni tudják, héberül tudó keresztény revizort (cenzort) alkalmaztak. 1830–ban, Alber Nepomuk János cenzor halála után a Zsidó Könyveket Vizsgáló Hivatal tudományos hirdetésben keresett revizort, mely a Hazai s külföldi tudósítások 21. számában jelent meg. Az Egyetemi Nyomda cenzori tisztségét nem sokkal később már Kohlmann Károly Johann töltötte be, aki eredetileg a zsidó Mintafőtanoda tanára volt, de 1816–ban kikeresztelkedett, s 1832–ben már az Egyetemi Nyomda cenzoraként szerepelt. ]]></dcterms:description>
    <dcterms:date><![CDATA[1830]]></dcterms:date>
    <dcterms:identifier><![CDATA[78.16 ]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Buda]]></dcterms:coverage>
    <dcterms:provenance><![CDATA[Bedő Rudolf ajándéka, 1934. Eredeti leltári száma: 2533]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27314">
    <dcterms:title><![CDATA[Kunitzer Mózes fényképe]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[<a href="http://viaf.org/viaf/121614625/#K%CC%A3units,_Mosheh_ben_Menah%CC%A3em_Mendel,_1774-1837" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Kunitzer Mózes</a> óbudai rabbi]]></dcterms:description>
    <dcterms:identifier><![CDATA[F96.395]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Óbuda]]></dcterms:coverage>
    <dcterms:provenance><![CDATA[Göndör Károly ajándéka, 1925. Eredeti leltári száma: 1731]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description></rdf:RDF>
