Hamburger Jenő földművelésügyi népbiztos]]> Hugó Károly magyar drámaíró]]> köszönőlevél]]>
az imakönyv oldalai / all pages of the book

Illusztrációk / Illustrations:
piros, fekete, zöld, barna színekkel / red, black, green, brown colors
Címlap: Jobbra Mózes a két kőtáblával, balra Áron a füstölővel.
Title page: Moses with the two tablets on the right, Aaron with censer on the left
3a: Koronát tartó kétfejű sas / Two-headed eagle holds a crown
4a: Étkező család / family dining
5a: Tógás férfi menórát gyújt / A man in toga light the Menorah 
5b: Hámán az akasztófán / Haman on the gallows
7b: Jövőbeni Jeruzsálem / Jerusalem of the future
11a: Kék kockába rajzolt aranybetűs iniciálé / Gold initial in a blue cube
12a: kék kockába rajzolt aranybetűs iniciálé / Gold initial in a blue cube
12b: Sas / Eagle
14b: Szárnyas angyal / Angel with wings
19b: Kiddus levana (Újhold megszentelése) / Kiddush Levana (Sanctification of the new moon)
22a: Virágos kosár / Basket of flowers
22b: Útonjárók / Wayfarer
23b: Két hajó / Two ships
25a: Ima  a sátorban / Prayer in the tabernacle
26a: Egy kosár virág / Basket of flower
27b: Koporsóvivők zsidó kalappal / Carrying a casket by people with Jew-hats]]>
E böjt arra emlékeztet, hogy a sivatagi, illetve a jeruzsálemi Szentélyben az újholdak napján külön áldozatokat mutattak be vezeklésül az elmúlt hónapban elkövetett bűnökért.
A Szentély idejében az áldozatok bemutatása hozott engesztelést az elkövetett bűnökre, míg napjainkban - Szentély nem lévén - a böjtölés és az imák helyettesítik az áldozatok bemutatását illetve hozzák meg az Örökkévaló bocsánatát bűneinkre. ]]> Purchased in 1912]]> Distinctionum in Paraschas et Capita et Versus nec non Singulorum Capitum Summariis Latinis Accurante]]> Christianus Reineccius korrigált szövegű kiadása elsőként 1725–ben, majd 1739–ben és 1756–ban jelent meg. A második kiadás belső címlapjának rézmetszete Mózes, Áron és Dávid király alakjával díszített. Mózes a két kőtáblával, Áron a főpap ruházatában, az efóddal és a füstölővel, Dávid király pedig a hárfával szerepel. Az emberalakokat a salamoni szentélyben ábrázolja a metszet készítője, a két oszlop között a kérubokkal díszített szent ládát láthatjuk. A kép megértését segíti a Mózes és Áron feje fölött elhelyezett két tábla, melyeken a Példabeszédek könyvének két versének kezdőszavai olvashatók. (Példabeszédek 9:1, 9:4.) A kompozíció felső harmadában a felvilágosodás korszakában gyakori, Isteni jelenlétet mutató ábrázolás: felhők között háromszögbe helyezett szem. Alatta héber betűs felirat: „Kavod Adonáj – Isten dicsősége”, valamint az erre utaló bibliai mondat helye: Ezékiel 1:28.
]]> „Ezen elöl–hátul csonka bibliát mint a Sárospataki collegium kisdiákja vettem meg, miután hallottam, hogy egy falusi ref. lelkész neje lapokat tép ki belőle, valahányszor egy darab papirosra szüksége van. A zsemle–kihordót, ki ezt nekem mondta, megkértem: venné meg számomra ezt az ócska könyvet, így azt megszereztem néhány hatosért.
Amint pár nappal ezelőtt lapozgattam benne, ráakadtam, hogy mindjárt utána az első erre alkalmas helyre, Jósua könyve elé biggyesztettem nevemet akkori diákszokás szerint: Hic liber est meus sat. 1862.
Most a Magyar Zsidó Múzeumnak ajándékozom azt mint értékes régiséget.
Budapest, 1924. szeptember 21. Dr. Friedlieber Ignác
]]>