<rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#" xmlns:dcterms="http://purl.org/dc/terms/">
<rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/36600">
    <dcterms:title><![CDATA[Imakönyv]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[Imakönyv, fordította Dr. Hevesi Simon. Nyomtatvány, 379 oldal. Sima, elefántcsont utánzatú borító. Fedőlapjainak közepén gyöngyházból készült pajzs.. A pajzs körül részben  aranyozott, cizellált keret. Aranyozott kapocs, négyzet alakú gyöngyház díszítéssel. A lap szélei aranyozottak. Schlezinger József nyomdája]]></dcterms:description>
    <dcterms:date><![CDATA[1908]]></dcterms:date>
    <dcterms:identifier><![CDATA[76.2]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Budapest]]></dcterms:coverage>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/36609">
    <dcterms:title><![CDATA[Imakönyv]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[Bársony és elefántcsont kötés. 430 oldal.<br />
Sziddur magyar fordítással. A fordító neve nincs feltüntetve. Kopott bársony kötés, fedőlapja gazdagon elefántcsonttal díszítve.  Fent, középen korona. Közepén , bársony alátéten fémből való kettős kőtábla. Hátsó borítóján sima elefántcsont ezüst kerettel. Szélei aranyozottak. ]]></dcterms:description>
    <dcterms:date><![CDATA[1890]]></dcterms:date>
    <dcterms:identifier><![CDATA[64.812]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Bécs]]></dcterms:coverage>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/36621">
    <dcterms:title><![CDATA[Imakönyv]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[Bőrkötés, fém plakettel. Ros Hasana-i imakönyv<br />
A borítón lévő plakett a Siratófalat ábrázolja. A lapok szélei aranyozottak.]]></dcterms:description>
    <dcterms:identifier><![CDATA[Nyomtatvány]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Varsó]]></dcterms:coverage>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/36653">
    <dcterms:title><![CDATA[Imakönyv]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[Szidur. Magyarra fordított imakönyv. Borítója elefántcsont utánzat, szélén réz kerettel. Fedőlapján ezüst keretben díszes tükör. Jobb sarkában lila bársonnyal díszített alapú aranyozott kettős kőtábla, díszes elefántcsont keretben. Bal sarkában ezüst indákból álló veret. A tükrön, felülről lefelé, jobbról , majd középen balról lefelé elefántcsont lap, virág alakú kivágatokkal. Ezalatt balról ferdén lefelé arany, vagy aranyozott sáv virágokkal és levelekkel. Ezalatt a bal sarokban a kivágatokkal díszített elefántcsont lap háromszög alakban ismétlődik. Hátsó borítója sima. A lap szélei aranyozottak.  Kapcsa cizellált aranyozott. <br />
Schlesinger József kiadása]]></dcterms:description>
    <dcterms:identifier><![CDATA[76.3]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Budapest]]></dcterms:coverage>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/36677">
    <dcterms:title><![CDATA[Imakönyv]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[Kopottas, drapp bársony borítójának sarkain és közepén  ezüst veret, valószínűleg a hátlapon is volt, ma már csak a benyomódások jelzik. Két csat fogja össze. A lapok széle aranyozott. Egyik oldalon héber, a másik oldalon gót betűs német nyelvű szöveggel írott lapok.]]></dcterms:description>
    <dcterms:date><![CDATA[1869]]></dcterms:date>
    <dcterms:identifier><![CDATA[2000.17]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Pressburg]]></dcterms:coverage>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27296">
    <dcterms:title><![CDATA[Imakönyv - Mahzor ]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[A tizenkilencedik század első felében Anton Schmid sokáig egyedüliként volt jogosult héber könyvek nyomtatására Bécsben . Schmid keresztény nyomdász volt, aki keleti nyelveket tanult Bécsben, majd a héber nyomdászatot Lembergben tanulmányozta. Nyomdájában elsősorban a klasszikus szövegeket, Bibliát, Talmudot, kommentárokat és imakönyveket nyomtattak, kiváló minőségben. Egy 1800-as császári rendelet megtiltotta a héber könyvek importját az Osztrák császárság területére, így Schmid versenytársak nélkül maradt. 1794-ben megjelent imakönyvének címlapján latin betűs német szöveg utal a tényre, hogy Schmid császári királyi privilegizált héber nyomdász. Nyomdája ellátta a sokszínű Habsburg zsidóság minden közösségét. 1794-ben megjelent ünnepi imakönyv-sorozata (mahzór) a lengyel és a morva rítus szerinti imarendet követi. Címlapja a híres amszterdami hágádá címlapjának elrendezését követi: a gazdagon redőzött drapéria alatt Mózes és Áron alakja látható, felettük kis medaillonokban bibliai jelenetek illusztrációival. A kötéstáblán későbbi fém táblácska van, melynek szövege: „Isten dicsőítésére, imáink beteljesülésére! Dr. Rosenthal Jenő és neje Günsberger Irma 1904.szeptember 1-én.”  <br />
<br />
colligátum: 3. és 4. kötet egybekötve ]]></dcterms:description>
    <dcterms:source><![CDATA[ ]]></dcterms:source>
    <dcterms:publisher><![CDATA[Anton Schmid ]]></dcterms:publisher>
    <dcterms:date><![CDATA[1794]]></dcterms:date>
    <dcterms:references><![CDATA[Stern, David, Cohen, Evelyn M., Schrijver, Emile G.L., Guston, Judith M.: Chosen: Philadelphia&#039;s Great Hebraica. Philadelphia: Rosenbach Museum and Library, 2007, 51. oldal cat no 37. <br />
<br />
Toronyi Zsuzsanna: Héber betűk. Dokumentumok a Magyar Zsidó Levéltárból. Budapest: Magyar Zsidó Levéltár, 2012.  15]]></dcterms:references>
    <dcterms:identifier><![CDATA[91.12 ]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Bécs]]></dcterms:coverage>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/34021">
    <dcterms:title><![CDATA[Imakönyv (szidur) ]]></dcterms:title>
    <dcterms:publisher><![CDATA[Sommer Samu]]></dcterms:publisher>
    <dcterms:identifier><![CDATA[76.1]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Bécs]]></dcterms:coverage>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/29938">
    <dcterms:title><![CDATA[Imakönyv <br /><em>Prayer book</em>]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[Nyomtatvány, bőr kötésben, zománc és ezüst verettel, 876 oldal. Sziddur német fordítással. Fordította : Letteris és Mehli.<br />
A borítón M.W. (Wolfner)  monogrammal. A lapok szélei aranyozottak. ]]></dcterms:description>
    <dcterms:date><![CDATA[1889]]></dcterms:date>
    <dcterms:identifier><![CDATA[64.789]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Budapest]]></dcterms:coverage>
    <dcterms:provenance><![CDATA[Ajándék, 1951. Eredeti leltári száma: 4478]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/29951">
    <dcterms:title><![CDATA[Imakönyv <br /><em>Prayer book</em>]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[Sötét bőrkötés, fedőlapján felül jobbra gyöngyház alapon fémből való kettős kőtábla, alul stilizált tóra. A lapok szélei aranyozottak. Kapocs letörve. <br />
<br />
Colligatum: <br />
1. Sziddur német fordítással, fordította: Max Letteris és Ephraim Mehli. <br />
<br />
2. Andachtsbuch. Deutsche Gebete zur häuslichen und öffentlichen Andacht für israelitische Mädchen und Jungfrauen, fordította: M.E. Stern  <br />
<br />
 ]]></dcterms:description>
    <dcterms:creator><![CDATA[Max Letteris<br />
Ephraim Mehli<br />
M.E. Stern ]]></dcterms:creator>
    <dcterms:publisher><![CDATA[M.E. Löwy Sohns, <br />
(Király utca 1.) ]]></dcterms:publisher>
    <dcterms:date><![CDATA[1890]]></dcterms:date>
    <dcterms:references><![CDATA[Benoschofsky Ilona, Scheiber Sándor: A Budapesti Zsidó Múzeum. Budapest: Corvina, 1985. 152]]></dcterms:references>
    <dcterms:identifier><![CDATA[64.807]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Budapest ]]></dcterms:coverage>
    <dcterms:provenance><![CDATA[1945 után került a gyűjteménybe, eredeti leltári száma: 4366]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27289">
    <dcterms:title><![CDATA[Imakönyv az egész évre]]></dcterms:title>
    <dcterms:title><![CDATA[Prayer book for the whole year]]></dcterms:title>
    <dcterms:title><![CDATA[תפלת מכל שנה]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[A zsidó tradíció írott betűkhöz fűződő hagyományai miatt a nyomtatás elterjedését követően is megmaradt a kézzel írt imakönyvek kiemelkedő jelentősége. A 18. században elsősorban Közép-Európában a meggazdagodott zsidó családokban divatossá lettek az illusztrált, kéziratos, személyes használatra szánt luxus-imakönyvek. A Joszéf ben Móse Náftáli HáLévi számára készített imakönyvet a trebitschi Mose Léb ben Wolf másolta, melyben így minden egyes leírt betűben jelen van a másoló szakrális munkája, ami a héber szöveg szentségéhez kötődő fontos tényező. A címlap és a belső illusztrációk rajzai már a divatos rézmetszetekre emlékeztetnek, s a címlapon azt is feltünteti a másoló, hogy „amszterdami betűkkel” készítette a könyvet. Ez azt jelenti, hogy betűi olyanok, mintha Amszterdamban, a korszak legrangosabb nyomdászati központjában nyomtatták volna őket. A címlapon a szokásos kapu-alak, előtte kétoldalt Dávid és Salamon alakja jelképeikkel: Dávid a hárfával, Salamon pedig a jeruzsálemi Szentély alaprajzával. A kapuzat felett a Messiás előhírnöke lóháton, mögötte Jeruzsálem kontúrjaival. Az imakönyv tartalmazza a hétköznapi, szombati és ünnepi imákat, valamint a Pirké Avot teljes szövegét is, melyet szokás volt szombatonként olvasgatni.<br />____________________ <br /><br />Az imakönyv címlapját egy olyan oldal követi, ami még nem az imák szövegét tartalmazza, hanem az elmélyedést, és a koncentrálást segíti, hasonlóképpen, mint a zsinagógákban az előimádkozó pultja előtt látható siviti táblák. Ennek legjellegzetesebb szövege a menóra alakban leírt 67. zsoltár. A 67. zsoltár a mindennap elmondott imák része, azért az időért könyörög, amikor minden nép felismeri az isteni igazságot, és ez elhozza a békét a világnak. A zsidó tradíció szerint ennek a zsoltárnak a szerzője nem Dávid, hanem a szellő zengette meg így a hárfáját. Mivel a menóra a csoda és a megváltás szimbóluma, megfelelő formát jelent a csodaváró szöveges tartalomnak, de több misztikus magyarázat is ismert még a kettő kapcsolatára. A 67. zsoltár hét sora összesen 49 szóból áll, 7-6-6-11-6-6-7 eloszlásban. Egymás alá szedve ezek elforgatott menóra-alakot adnak. Ennek a tipográfiai elrendezésnek, a menóra alakban leírt zsoltárszövegnek protektív erőt tulajdonítottak, s a 16. századtól számos helyen megjelent a zsidó vizuális kultúrában: zsinagógák falára festve, szakrális textileken, de akár a magánlakásokban is megtalálható festett mizrah-táblákon is.<br /><br />Egyszínű tollrajz <strong>illusztrációk</strong> / <em><strong>Illustrations </strong>are monochrome drawings:</em><br />Címlap: Felül lovas, középen bal oldalon Dávid hárfával, jobb oldalon Salamon a szentély építésére utaló mérőónnal.<br /><em>Title page: </em><br />2a: Siviti-lap, felül két oroszlán, középen héber betűkből formázott menóra. / <em>Shiviti leaf, lion on the top, Hebrew letters form a menorah in the middle</em><br />49a: Kántor, füléhez illesztett kézzel, a pulpitusnál / <em>Cantor with one hand put on his ear at the pulpit</em><br />70a: Férfi lulávval, háttérben sátor /<em> A man with lulav, Succoth in the background </em><br />73a: Kántor kóristával, kezüket fülükhez illesztik / <em>Cantor with a member of the choir (both have one hand on the ear)</em><br />76b: A hold megszentelése / <em>Sanctification of the New Moon (Kiddush Levanah)</em><br />Iniciálék/ <em>Initials</em>: 3a, 4a, 9a, 48a, 50b, 54b, 5b, 72a, 82b, 92b, 100a]]></dcterms:description>
    <dcterms:creator><![CDATA[Moshe Léb ben Wolf ]]></dcterms:creator>
    <dcterms:date><![CDATA[1723]]></dcterms:date>
    <dcterms:identifier><![CDATA[64.629]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Trebic]]></dcterms:coverage>
    <dcterms:provenance><![CDATA[A Königswarter családtól vásárolta a Zsidó Múzeum 1947-ben, az AJDC segítségével. Eredetileg Josef b. Mose Naftali Halevi számára készült. <br /><em>Purchase of the Museum from the Königswarter family after 1945 with the assistance of AJDC. Originally copied for Josef b. Moshe Naftali Halevi.</em>]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description></rdf:RDF>
