<rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#" xmlns:dcterms="http://purl.org/dc/terms/">
<rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/30898">
    <dcterms:title><![CDATA[Tóradíszek a velencei zsinagógában ]]></dcterms:title>
    <dcterms:creator><![CDATA[Munkácsi Ernő ]]></dcterms:creator>
    <dcterms:date><![CDATA[1930-as évek ]]></dcterms:date>
    <dcterms:identifier><![CDATA[F.67.16]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Velence]]></dcterms:coverage>
    <dcterms:provenance><![CDATA[Munkácsi Ernő ajándéka, 1943. Eredeti leltári száma: 3788]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/33146">
    <dcterms:title><![CDATA[Tóraékszerek a kismartoni Wertheimer zsinagógában ]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[A Zsidó Múzeum alapítói szoros kapcsolatban álltak a Múlt és Jövő című folyóirattal. A lap rendszeresen közölt képes beszámolókat egy-egy nagy múltú magyarországi zsidó közösségről. 1912-ben hosszú cikksorozat jelent meg a kismartoni (ma: Eisenstadt, Ausztria) zsidók tárgyairól, szokásairól, történetéről. Az itt közölt fényképeket Wolf Sándor – a leggazdagabb kismartoni kereskedőcsalád leszármazottja, neves történettudós – bocsátotta a lap rendelkezésére, majd ezeket a képeket eljuttatta a Zsidó Múzeum részére is. Wolf Sándor maga is gyűjtő lévén, szülőházában, a nevezetes Wertheimer-házban múzeumot rendezett be. 1938-ban, az Anschlusst követően, Palesztinába emigrált, gyűjteményének jelentős része szétszóródott.]]></dcterms:description>
    <dcterms:creator><![CDATA[Wolf Sándor ]]></dcterms:creator>
    <dcterms:date><![CDATA[1910]]></dcterms:date>
    <dcterms:identifier><![CDATA[F64.1891.1]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Kismarton ]]></dcterms:coverage>
    <dcterms:provenance><![CDATA[Wolf Sándor ajándéka, 1910. eredeti leltári száma: 44.b. 21. ]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/29690">
    <dcterms:title><![CDATA[Tórafelhívó]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[Ezüst. Nyeles keret, a keret tégla alakú. Négy oldalán vésett héber felirat:<br />
Készült a Chevra Kadisa vezetői, főgábbájai által -Léb Holits, Léb Perlec és Wolf Kann<br />
az 542-ik (1782) évben a kis időszámítás szerint.<br />
Sarkán vésett virág.]]></dcterms:description>
    <dcterms:date><![CDATA[1782]]></dcterms:date>
    <dcterms:identifier><![CDATA[64.104]]></dcterms:identifier>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/29772">
    <dcterms:title><![CDATA[Tórafüggöny]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[Barna bársony, fémszállal hímezve. Egyik oldalon menóra, felette korona, másik oldalon ugyanígy az oltár, rajta áldozattal. Középen Dávid csillag, benne:  כתר תורה) כת) A Tóra koronája. Még négy héber betű található rajta, mely az évszámot jelöli: תקיא=5511 ]]></dcterms:description>
    <dcterms:date><![CDATA[1751]]></dcterms:date>
    <dcterms:identifier><![CDATA[64.366]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:provenance><![CDATA[Vásárlás, 1912. Eredeti leltári száma:  215/a]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/29773">
    <dcterms:title><![CDATA[Tórafüggöny - drapéria]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[Barna brokát alapon ornamentális hímzés. Középen két betű: <br />
כתר תורה) כת) A Tóra koronája.<br />
Cakkos alján bojtok.]]></dcterms:description>
    <dcterms:identifier><![CDATA[64.367]]></dcterms:identifier>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/30891">
    <dcterms:title><![CDATA[Tórafüggöny a padovai zsinagógában ]]></dcterms:title>
    <dcterms:creator><![CDATA[Munkácsi Ernő ]]></dcterms:creator>
    <dcterms:date><![CDATA[1930-as évek ]]></dcterms:date>
    <dcterms:identifier><![CDATA[F.67.17]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Padova]]></dcterms:coverage>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/30867">
    <dcterms:title><![CDATA[Tórafüggöny a régi anconai zsinagógában ]]></dcterms:title>
    <dcterms:creator><![CDATA[Munkácsi Ernő ]]></dcterms:creator>
    <dcterms:date><![CDATA[1930-as évek ]]></dcterms:date>
    <dcterms:identifier><![CDATA[F 67.27]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Ancona]]></dcterms:coverage>
    <dcterms:provenance><![CDATA[Munkácsi Ernő ajándéka, 1943. Eredeti leltári száma: 3788]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/35048">
    <dcterms:title><![CDATA[Tórafüggöny fényképe]]></dcterms:title>
    <dcterms:identifier><![CDATA[F80.40]]></dcterms:identifier>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/34014">
    <dcterms:title><![CDATA[Tórafüggöny, tóradíszek]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[Tatai zsinagóga felszerelésének egy része. Hátoldalán Dr. Goldberger Izidor rabbi feljegyzései]]></dcterms:description>
    <dcterms:identifier><![CDATA[F66.421]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Tata]]></dcterms:coverage>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/28526">
    <dcterms:title><![CDATA[Tóraszekrény]]></dcterms:title>
    <dcterms:title><![CDATA[Torah Ark]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[A barokk tóraszekrény a köpcsényi – német nevén kittsee–i – zsinagóga berendezéséhez tartozott.  A tóraszekrény a zsidó vallás legszentebb tárgyának, a tóratekercseknek a tárolására szolgál, és a hagyománynak megfelelően a zsinagógai tér Jeruzsálem, azaz kelet felé eső részén található. A tóratekercseket a szekrény felső részében állítva tárolták, az alsó részben egyéb szakrális tárgyakat őrizhettek. <br />
A köpcsényi zsidó közösség a „seva kehillot”, hét község egyike volt.  Ezek a mai Burgenland területén fekvő községek az Esterházy uradalomhoz tartoztak, és a hercegtől kapott privilégiumban foglaltak szerint építették ki a közösségeket.  A 17. században, amikor a magyarországi városok többségében zsidók egyáltalán nem lakhattak, itt a hercegtől kapott területen házakat és zsinagógát építhettek; működtethették a zsidó élethez szükséges intézményeket: rituális fürdőt, iskolát, kóser mészárszéket és borkimérést.  A közösség belügyeiben széleskörű autonómiát élveztek, a földesúr beleegyezésével, de szabadon választhattak rabbit és elöljárókat.  A hétközségben virágzó szellemi élet alakult ki.  Hajjim ben Aser Ansel községi tanító és jegyző könyvmásolóként és illusztrátorként is ismert.  Eddig azonosított huszonhét műve közül egy 1761-ben készült Jom Kippur Katan könyvecskéje a következő teremben, a 21-es vitrinben látható. <br />
A 18. századi köpcsényi tóraszekrényen – ellentétben például a hasonló korból fennmaradt lengyel tóraszekrényekkel – nincsenek jellegzetes zsidó szimbólumok és feliratok.  Külső megjelenése a korszak művészi bútorművességének stílusát idézi.  Lehetséges, hogy készítője a hercegi udvar számára dolgozó egyik asztalos volt, miként uradalmi mesterek dolgozhattak a zsinagóga építésénél is. <br />
]]></dcterms:description>
</rdf:Description></rdf:RDF>
