<rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#" xmlns:dcterms="http://purl.org/dc/terms/">
<rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27317">
    <dcterms:title><![CDATA[Krausz Károlyné fényképe]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[született: Wilczek Emília]]></dcterms:description>
    <dcterms:creator><![CDATA[Mai és Társa]]></dcterms:creator>
    <dcterms:identifier><![CDATA[F97.14]]></dcterms:identifier>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27316">
    <dcterms:title><![CDATA[Krausz Károly fényképe]]></dcterms:title>
    <dcterms:creator><![CDATA[Hungária]]></dcterms:creator>
    <dcterms:identifier><![CDATA[F97.15]]></dcterms:identifier>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27315">
    <dcterms:title><![CDATA[Kornis grófné (Györffy bárónő) fényképe]]></dcterms:title>
    <dcterms:creator><![CDATA[Borsos József]]></dcterms:creator>
    <dcterms:identifier><![CDATA[F98.104]]></dcterms:identifier>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27314">
    <dcterms:title><![CDATA[Kunitzer Mózes fényképe]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[<a href="http://viaf.org/viaf/121614625/#K%CC%A3units,_Mosheh_ben_Menah%CC%A3em_Mendel,_1774-1837" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Kunitzer Mózes</a> óbudai rabbi]]></dcterms:description>
    <dcterms:identifier><![CDATA[F96.395]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Óbuda]]></dcterms:coverage>
    <dcterms:provenance><![CDATA[Göndör Károly ajándéka, 1925. Eredeti leltári száma: 1731]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27313">
    <dcterms:title><![CDATA[Dr. Kunewalder Jónás fényképe]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[P.I.H. vezetője]]></dcterms:description>
    <dcterms:creator><![CDATA[Borsos és Doctor]]></dcterms:creator>
    <dcterms:identifier><![CDATA[F72.28]]></dcterms:identifier>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27312">
    <dcterms:title><![CDATA[Móhelkönyv <br />
]]></dcterms:title>
    <dcterms:title><![CDATA[Circumcision-book ]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[A közösségben történt halálesetek is rögzítő hevrakönyvek mellett másik elterjedt jegyzőkönyvfajta a móhelkönyv, mely a körülmetélésék feljegyzésére szolgál. A móhelkönyvek tartalmazzák az újszülött fiúnak és apjának héber nevét, valamint a körülmetélés idejét. Ezek mellett előfordul, hogy a körülmetélésre vonatkozó szabályokat, a szertartás során elmondandó imákat stb. is beleírják a móhelkönyvbe. A csévi móhelkönyvben a héber nevek és jiddis megfelelőit is felsorolják. Erre azért volt szükség, mert a hagyományos zsidó névadási gyakorlatban az újszülött gyermek nem kaphatja élő szülője vagy nagyszülője nevét, a névmegfelelések viszont nem mindenki előtt voltak ismertek. A pirossal írt jiddis névváltozatok mellett feketével felsorolták azokat a héber neveket, melyeket azonosnak tekintettek. Az eltérő kiejtésből adódó névváltozatok mellett a héber nevek német (jiddis) fordításai is felsorolják. Például a Hirs névnek (jelentése németül/jiddisül: szarvas) a héber Cvi (jelentése héberül: szarvas), illetve a Naftali név felel meg. Ez utóbbi Izrael egyik törzsének neve, melynek jelképe a szarvas. <br /><br /><strong>Illusztrációk/ <em>Illustrations</em>:</strong><br />Címlap: Színes függöny keretezi a szöveget, koronával a tetején.<br /><em>Title page: The text is framed in a multi-colored curtain. A crown on top.<br /></em>2a: Éliás széke két oszlop között /<em> Eliyah's chair between two columns.</em>]]></dcterms:description>
    <dcterms:creator><![CDATA[Avraham ben David Beer szofer ]]></dcterms:creator>
    <dcterms:date><![CDATA[1832 ]]></dcterms:date>
    <dcterms:language><![CDATA[HEB]]></dcterms:language>
    <dcterms:language><![CDATA[YID]]></dcterms:language>
    <dcterms:identifier><![CDATA[64.707 ]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Csev/Csab]]></dcterms:coverage>
    <dcterms:provenance><![CDATA[Moshe Flesch számára készült. Ismeretlen ajándéka, 1935. Eredeti leltári száma: 2704<br /><br /><em>Copied and illustrated for Moshe Flesch. Donator is unknown.</em>]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27311">
    <dcterms:title><![CDATA[Álláshirdetés cenzori tisztségre ]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[A héber könyvek kinyomtatását a tizennyolcadik századi magyarországi törvények az Egyetemi Nyomdára korlátozták, s hogy tartalmukat ellenőrizni tudják, héberül tudó keresztény revizort (cenzort) alkalmaztak. 1830–ban, Alber Nepomuk János cenzor halála után a Zsidó Könyveket Vizsgáló Hivatal tudományos hirdetésben keresett revizort, mely a Hazai s külföldi tudósítások 21. számában jelent meg. Az Egyetemi Nyomda cenzori tisztségét nem sokkal később már Kohlmann Károly Johann töltötte be, aki eredetileg a zsidó Mintafőtanoda tanára volt, de 1816–ban kikeresztelkedett, s 1832–ben már az Egyetemi Nyomda cenzoraként szerepelt. ]]></dcterms:description>
    <dcterms:date><![CDATA[1830]]></dcterms:date>
    <dcterms:identifier><![CDATA[78.16 ]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Buda]]></dcterms:coverage>
    <dcterms:provenance><![CDATA[Bedő Rudolf ajándéka, 1934. Eredeti leltári száma: 2533]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27310">
    <dcterms:title><![CDATA[Pesti hitközség jegyzőkönyvei, 1828 <br />
]]></dcterms:title>
    <dcterms:title><![CDATA[Minute book of the Jewish Community in Pest, 1828 ]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[Az 1820-as évekre a pesti zsidó közösség már kiépítette szervezetét, mely a sokféle joghátrányban élő közösség életét szabályozta és igazgatta. A zsidó község életére vonatkozó döntéseket az elöljáróság hozta, melyben a korszak legtekintélyesebb – azaz legtanultabb és/vagy leggazdagabb - tagjai foglaltak helyet. Hetente üléseztek, és döntéseik eredményét jegyzőkönyvekben rögzítették. A jegyzőkönyveket eleinte még héber betűkkel írták, majd fokozatosan áttértek a gótbetűs német, majd a latin betűs magyar szövegezésre. Az 1828-ban kezdett jegyzőkönyvet két példányban vezették, melyek szóról szóra megegyeznek egymással, eltérés csupán írásmódjukban van: az egyik kötetet héber betűkkel, a másikat már gót betűkkel, mindkettőt németül, a német helyesírás korabeli szabályait betartva. Feltehetően ebben az időpontban a még csak héberül, illetve a már németül is író-olvasó elöljárók nagyjából kiegyenlítetten voltak jelen az elöljáróságban, ezért volt szükség a párhuzamos jegyzőkönyvezésre. A kötetek címlapja még héber, melyen a pirossal kiemelt betűk számértéke adja a dátumot. A címet a korszak biedermeier divatjának megfelelő, de a népművészet virágaira is emlékeztető rózsaág keretezi. ]]></dcterms:description>
    <dcterms:date><![CDATA[1828 ]]></dcterms:date>
    <dcterms:identifier><![CDATA[HU HJA I-2-4a (90.63)<br />
HU HJA I-2-4b (90-64) ]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Pest]]></dcterms:coverage>
    <dcterms:provenance><![CDATA[Helyben fennmaradt iratanyag ]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27309">
    <dcterms:title><![CDATA[Löwinger Dávid jegyzetei ]]></dcterms:title>
    <dcterms:title><![CDATA[Notes of David Löwinger ]]></dcterms:title>
    <dcterms:title><![CDATA[כסף זהב]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[A 19. századi Közép-Európában a legnagyobb és legbefolyásosabb zsidó oktatási intézmény a pozsonyi jesíva volt. Alapítója Schreiber Mózes, a korszak egyik legtekintélyesebb rabbija, aki elutasított minden újítást és vallási modernizációt. Jesívája a konzervatív ortodoxia központja lett, tanítványai sorából került ki a korszak legjelentősebb rabbijainak egész sora. Tanítványa volt Löwinger Dávid is, aki – feltehetően sok diáktársához hasonlóan – tanulmányai során kézírásos jegyzeteket készített. Löwinger a modernitás hajnalán még mártogatós tollal, héberül készítette tanulmányaihoz kapcsolódó feljegyzéseit, unokája pedig már a felgyorsuló, modern világ egyik jelképének számító autózáshoz kapcsolódó fontos felfedezéseket tett. Bánki Donát, a karburátor és számos egyéb, motorizációhoz kapcsolódó találmány kidolgozója gyermekkorában magántanulóként még az apjától tanult, középiskolai tanulmányait a budapesti Főreálban fejezte be, majd a Műszaki egyetemen szerzett diplomát. Nagyapjának a Talmud Hulin traktátusához készített jegyzeteit Weisz Miksa rabbi segítségével juttatta el a Zsidó Múzeum formálódó gyűjteménye számára. ]]></dcterms:description>
    <dcterms:creator><![CDATA[Löwinger Dávid]]></dcterms:creator>
    <dcterms:date><![CDATA[mid 19th Century ]]></dcterms:date>
    <dcterms:identifier><![CDATA[2019.28<br />
(HU HJA XIX-100-2) <br />
<br />
71.272]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Pozsony ]]></dcterms:coverage>
    <dcterms:provenance><![CDATA[Weisz Miksa ajándéka, 1913. Eredeti leltári száma: 221.]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27308">
    <dcterms:title><![CDATA[Széfer Maharam Minc ]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[A cenzúra hivatalt a római katolikus egyház zsinati határozatai vezették be a 12. században azzal a szándékkal, hogy kiszűrjék a katolikus tanításokkal ellentétes tartalmakat. Az Osztrák Császárságban az állami cenzúra a 18. század végén jelent meg, s egyebek mellett a héber betűkkel írt könyvek ellenőrzése volt a feladata. Az első állami cenzor a nagyműveltségű és tudású Carolus (Karl) Fischer volt Prágában 1791—1831-ig. A héberül kiválóan tudó keresztény cenzor működése alatt komoly tudományos művek láttak napvilágot. <br />
Az óbudai rabbi, Münz Mózes könyve a zsidó rituálékról és ceremóniákról 1827–ben jelent meg Prágában, a híres Landau–féle nyomdában. A könyv átnézését és nyomtatásának engedélyezését Carolus Fischer, a héber könyvek császári–királyi cenzora és fordítója végezte, amint erről latin és héber nyelven 1827. április 12–én tett bejegyzése tanúskodik, melyben a mű kinyomtatását engedélyezi. <br />
]]></dcterms:description>
    <dcterms:creator><![CDATA[Münz, Mózes]]></dcterms:creator>
    <dcterms:publisher><![CDATA[Landau, Prague]]></dcterms:publisher>
    <dcterms:date><![CDATA[1827-04-12]]></dcterms:date>
    <dcterms:references><![CDATA[Toronyi Zsuzsanna: Héber betűk. Dokumentumok a Magyar Zsidó Levéltárból. Budapest: Magyar Zsidó Levéltár, 2012.  22. ]]></dcterms:references>
    <dcterms:identifier><![CDATA[71.226]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Prága]]></dcterms:coverage>
</rdf:Description></rdf:RDF>
