<rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#" xmlns:dcterms="http://purl.org/dc/terms/">
<rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27473">
    <dcterms:title><![CDATA[Könyv cenzorengedéllyel ]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[Menase Kadishzohn pjotrkovi rabbi tóramagyarázata 1902-ben jelent meg Varsóban. A levéltár állományában lévő példány címlapján lévő feljegyzések és pecsétek alapján feltételezhető, hogy 1944-ben magyarországi kiadását is tervezték, amihez a háborús helyzet miatt nyomtatási engedélyre volt szükség. &quot;Ezen héber szentírás magyarázatot tartalmazó művet átvizsgáltam. Kinyomtatása ellen semmiféle kifogást nem emelek.&quot; írta a címlap tetejére Puskás Béla kapucinus szerzetes 1944. január 10-én. Másnap, január 11-én a Magyar Királyi Ügyészség átvette az ügyet, majd a könyv sokszorosítását engedélyezték. A bejegyzésekre a háborús helyzetben mindenféle nyomtatott termék előállítása során alkalmazott szigorú cenzúra miatt volt szükség. A héber szövegek ellenőrzését a korábbi korszakok gyakorlatához hasonlóan keresztény egyházi személyekre bízták. A könyv 1944-es magyar kiadásának nincs nyoma, feltételezhetően nem maradt rá idő, hiszen az engedélyezés után nem sokkal a magyar hatóságok minden addiginál súlyosabb zsidóellenes intézkedéseivel gettóba zárták majd deportálták a magyar zsidóságot.  ]]></dcterms:description>
    <dcterms:date><![CDATA[1902]]></dcterms:date>
    <dcterms:date><![CDATA[1944-01-10]]></dcterms:date>
    <dcterms:language><![CDATA[HEB]]></dcterms:language>
    <dcterms:identifier><![CDATA[71.125]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:provenance><![CDATA[Radó István ajándéka, 1960. Eredeti leltári száma: 5589]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27472">
    <dcterms:title><![CDATA[OMZSA Haggada nyomókliséje ]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[Az Országos Magyar Zsidó Segítő Akció 1939–ben alakult meg azzal a céllal, hogy a zsidótörvények miatt segélyezésre szoruló tömegek ellátásához a megfelelő anyagi alapot előteremtse. A Haggadát 1942–ben jelentették meg, „hogy az egyiptomi rabszolgaságból való csodás kiszabadulás példájával hasson a jelen nemzedékre.” A bevezető szöveget az OMZSA vezetője, Ribáry Géza írta, a héber szöveget Kohn Zoltán rabbi fordította és magyarázta. A szertartás során énekelt részeket Szabolcsi Bence kottamellékletével közölték. A haggada hagyományos tartalmát Munkácsi Ernőnek, a Zsidó Múzeum elnökének az illusztrált haggadákról szóló művészettörténeti tanulmánya egészíti ki. A Haggada feketével és pirossal nyomtatott díszítése ókori egyiptomi minták felhasználásával, Göndör Bertalan tervei szerint készült. A héber szövegek nyomtatásához a Jeruzsálemben 1930–ban megjelent Nahum Lipschitz – féle haggada kiadás betűtípusát választották.]]></dcterms:description>
    <dcterms:date><![CDATA[1942]]></dcterms:date>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27471">
    <dcterms:title><![CDATA[Hágádá dicsérő oklevele ]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[A judaizmus reformirányzatát képviselő Ézsajás Vallásos Társaság az 1930–as években működött Budapesten. Szellemi irányítója Naményi Ernő, a zsidó művészet első kutatóinak egyike, a zsidó múzeum későbbi elnöke volt. Naményi nagyon fontosnak tartotta, hogy a vallásos szertartások során használt tárgyak esztétikailag is tökéletesek legyenek, ezért számos művészt ösztönzött modern judaikák tervezésére és elkészítésére. Leginkább a tipográfia művészetét hangsúlyozta, kiemelve a szakrális szövegek méltó megjelenítésének fontosságát. „Európa legszebb haggadájának” elkészítését már 1934–ben elhatározta, s hosszas tervezés, egyeztetés után készült el a könyv a gyomai Kner nyomdában. Kolofonja bizonyítja, hogy Naményi számára minden részlete fontossággal bír, a papír, a kötés, a betűk megtervezése, valamint a fametszetes illusztrációk egyaránt. Fáradozásait siker koronázta, a Haggadát 1936–ban a Magyar Bibliofil Társaság az év öt legszebb könyve közé választotta. Levéltárunkban az ’A’ jelű, első példány szerepel, Naményi Ernő ajándékaként.]]></dcterms:description>
    <dcterms:date><![CDATA[1936-12-12]]></dcterms:date>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Budapest]]></dcterms:coverage>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27469">
    <dcterms:title><![CDATA[Kard fényképe ]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[A kard a 19. század közepe óta foglalkoztatta zsidó múlt feltárásával foglalkozókat. Elsőként Löw Lipót ismertette a Ben Chananja című folyóiratában, majd Kohn Sámuel hívta fel rá a figyelmet a millenniumi kiállítás kapcsán. Az 1932–ben újranyitott Zsidó Múzeum gyűjtési terveiben is szerepelt; a múzeum vezetősége többször kérte az Andrássy gyűjtemény akkori tulajdonosát, Andrássy Gézát, hogy tegye lehetővé számukra a kard megszerzését. Andrássy 1933–ban jó minőségű fényképeket készíttetett a múzeum számára. 1951–ben, az arisztokrata gyűjtemények államosítását követően a Joint anyagi támogatásával a múzeum végül megvásárolta a kardot. A kard iránti érdeklődés oka a pengéjén található két héber zsoltáridézet: a 113. zsoltár 2. verse és 140. zsoltár 8. versének első fele. A felirat miatt a régebbi kutatások hangsúlyozták, hogy a kard készültekor a magyar zsidók kardot viselhettek, ami meglepő a középkori megszorító rendelkezések szerint élő európai zsidó közösségek életében. Lehetséges az is, hogy a kard egy magyar főúr díszkardja volt, s a héber felirat a humanizmus és a reformáció következtében a Biblia  nyelve iránti érdeklődésnek köszönhető. ]]></dcterms:description>
    <dcterms:identifier><![CDATA[64.1388<br />
64.1389]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:provenance><![CDATA[Andrássy Géza ajándéka, 1933]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27468">
    <dcterms:title><![CDATA[Hősök zsinagógája fényképe ]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[A Dohány utcai zsinagóga mögötti telken 1932–ben készült el az első világháború áldozatainak emléket állító Hősök Temploma. Tervezője Vágó László, aki a korszak egyszerű, dekoratív stílusában építette fel a zsinagógát. Díszítésében a hatágú csillag és a héber feliratok dominálnak. Fő díszítménye a frigyszekrénnyel szemközti falon elhelyezett hatalmas hatágú csillag alakban írt héber szöveg. Ebben bibliai idézetek parafrázisai állítanak emléket a háborúban elesett hősöknek.  <br />
„Jaj, hogy a hősök elhullottak a harcban! Éljen tovább nevük a nap alatt. Érdemük és igazságuk megmarad örökre. Keljenek életre halottaid, és támadjanak föl a holttestek. Ébredjetek, ujjongjatok, ti, akik a porban laktok, mert harmatod a fény harmata, és beszórja az árnyak földjét.” A fénykép abban a fotóalbumban szerepel, melyet az építész, Vágó László készített az elkészült zsinagógáról Eppler Sándornak, a Pesti Izraelita Hitközség főtitkárának 1932–ben. Az album feltehetően a hitközség hivatalos irataival került a gyűjteménybe.  <br />
]]></dcterms:description>
    <dcterms:creator><![CDATA[Röckel János]]></dcterms:creator>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27467">
    <dcterms:title><![CDATA[Utasítás a zsinagógában használható viseletről ]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[Az első világháborút követő társadalmi változások eredményeként megváltozott a nők társadalmi helyzete, melyet a korszak divatja is tükrözött. Divatba jött a rövidebb szoknya, a fiús, rövid haj és a  kényelmesebb szabásvonal. A zsidó társasági életet, családi eseményeket megörökítő fényképek tanúsága szerint a női viselet a zsidó közösségben is követte a trendeket. Az test vonalát követő, gyakran ujjatlan ruhák nem feleltek meg a konzervatívabb, vallásos közösségben elvárt, visszafogottságot és szemérmességet kívánó normáknak. A Budapesti Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség 1925-ben kiadott utasításában megtiltotta a kivágott és ujjatlan ruhák viselését a zsinagógai istentiszteleteken. A keménylapos, kifüggeszthető utasítás két nyelven jelent meg, jelezve, hogy 1925-ben a pesti ortodoxia egy része még könnyebben megértette a héber betűkkel írt német nyelvet, mint a magyart. Számukra az utasítás még szigorúbb: míg a magyar szöveg az „ujjak nélküli” ruhát nem <br />
engedélyezi, addig a zsidó–német szövegben rövid ujjú ruha szerepel tilalmasként. ]]></dcterms:description>
    <dcterms:publisher><![CDATA[Eisler nyomda ]]></dcterms:publisher>
    <dcterms:date><![CDATA[1925]]></dcterms:date>
    <dcterms:identifier><![CDATA[2024.7]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Budapest, Kazinczy utca]]></dcterms:coverage>
    <dcterms:provenance><![CDATA[Vétel]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27466">
    <dcterms:title><![CDATA[Válólevél]]></dcterms:title>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27465">
    <dcterms:title><![CDATA[Árjegyzék ]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[A Josef Schlesinger kiadó története a híres pozsonyi jesívát vezető rabbi, Schreiber Mózes döntvénytárának kiadásáig nyúlik vissza. A „Hatam Szófer” címen megjelent rabbinikus válaszokat tartalmazó gyűjtemény sikere alapozta meg a több generáción keresztül prosperáló könyvkiadót. A cég 1860-ban Bécsbe költözött, majd 1905-ben Pesten, a Király utcai Orczy házban is fióküzletet nyitottak. Elsősorban imakönyveket, Hagadákat, zsoltároskönyveket és luahokat jelentettek meg. Az imakönyvekből több sorozat megjelent héber-német és héber-magyar változatban is. Az Anschluss (1938) után a bécsi részleget bezárták, a céget akkor vezető Schlesinger Adolf Avraham Pestre költözött, gyermekei pedig Tel Avivban megnyitották a ma is működő Sinai könyvkiadót. A cég 1920-as években Bécsben megjelent katalógusa 818 tételt sorol fel, kizárólag héber betűs könyveket.  ]]></dcterms:description>
    <dcterms:creator><![CDATA[Schlesinger könyvkiadó]]></dcterms:creator>
    <dcterms:publisher><![CDATA[Schlesinger]]></dcterms:publisher>
    <dcterms:date><![CDATA[1920]]></dcterms:date>
    <dcterms:identifier><![CDATA[MZSL XIII. (91.414) ]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Budapest]]></dcterms:coverage>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27464">
    <dcterms:title><![CDATA[Megilla - Oklevél ]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[A nagyméretű pergamen lap eredetileg egy Megilat Eszterhez (a bibliai Eszter könyve) tartozott. Írója gyakorlott szófer lehetett, hiszen sikerült úgy illesztenie a szöveget, hogy valamennyi kolumna a a hamelekh (a király) szóval kezdődik. A tekercs feltehetően kikerült a zsidó közösség használatából, hiszen a zsidó hagyomány szerint használhatatlanná válása után genizába kellett volna helyezni – esetünkben pedig nem ez történt. A feldarabolt tekercs egy darabjának visszáján latin nyelvű oklevelet találunk: II. Rákóczi György erdélyi fejedelem 1650. január 26-án Segesváron kelt adománylevelét Fodor de Bodok Balázs részére. Az eredeti dokumentum a Gyulafehérvári Liber Regius XXVI. kötetében, a 315 a-b oldalon olvasható, latin kurzív írással. E másolat az eredeti dokumentum átírása, mely egy jóval korábbi oklevélstílust imitál; középkori formában próbálja a nemességadományozás tényét leírni. Az eredetileg csak szövegesen rögzített címerleírást itt feltehetően megfestették, az ábrát azonban később kivágták az oklevélből. ]]></dcterms:description>
    <dcterms:identifier><![CDATA[2019.31]]></dcterms:identifier>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27463">
    <dcterms:title><![CDATA[Újévi üdvözlőlap: Tóramásoló ]]></dcterms:title>
    <dcterms:title><![CDATA[New Year&#039;s greeting card: Torah scribe]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[A héber Biblia első egysége Mózes öt könyve, a Tóra. A zsidó hit szerint a Tórát Mózes kapta Istentől a Szináj hegyén, és vele együtt kapta annak szóbeli magyarázatait és a parancsait is, ez a szóbeli tan, a Talmud. A Tórából minden héten felolvasnak egy nagyobb fejezetet, a hetiszakaszt.  A Tórát szigorú szabályok szerint kidolgozott pergamenre, a rituális előírásoknak megfelelő tintával írja a szófer, vagy más néven tóramásoló. A Tóra írásánál és használatánál a hagyományban rögzített előírásoknak megfelelően kell eljárni, ellenkező esetben a Tóra „paszul”, azaz nem kóser lesz. A tóratekercseket rendszeresen ellenőriztetni kell, hogy az esetleges kopások, rongálódások kijavításával minden betűje ép és teljes legyen. Krestin festménye a tóraíró munkájának ezt a fázisát, a pergamentekercs ellenőrzését mutatja be. A tóratekercs imasálon fekszik, hogy megóvják a profán tárgyakkal való fizikai érintkezéstől. Köpenye, amiben használaton kívül tárolják, az asztal és a kép szélén van, rajta hatágú csillagban a tóra koronája kifejezés olvasható. A tekercs másik oldalán a tóramásoló hagyományos eszközei: a tintatartóban álló kihegyezett lúdtoll látható. ]]></dcterms:description>
    <dcterms:description><![CDATA[The first unit of the Hebrew Bible is the five books of Moses, the Torah. According to Jewish belief, the Torah was given to Moses by God on Mount Sinai, and with it he received its verbal explanations and commands, this oral doctrine, the Talmud. A larger chapter from the Torah, the weekly section, is read aloud every week. The Torah is written on parchment prepared according to strict rules, with ink that complies with ritual requirements, by the sofer, or Torah copyist. The Torah must be written and used according to the regulations set forth in tradition, otherwise the Torah will be “pasul,” i.e. not kosher. The Torah scrolls must be checked regularly so that any wear and tear or damage can be repaired to ensure that all of its letters are intact and complete. Krestin’s painting depicts this phase of the Torah scribe’s work, the inspection of the parchment scroll. The Torah scroll lies on a prayer shawl to protect it from physical contact with profane objects. Its mantle, in which it is stored when not in use, is at the edge of the table and the image, on which the phrase &quot;the crown of the Torah&quot; is written in a six-pointed star. On the other side of the scroll are the traditional tools of the Torah copyist: a sharpened quill pen standing in an inkwell.]]></dcterms:description>
    <dcterms:creator><![CDATA[Krestin Lazar]]></dcterms:creator>
    <dcterms:publisher><![CDATA[B. K. W. I.<br />
624/4. ]]></dcterms:publisher>
    <dcterms:language><![CDATA[HEB]]></dcterms:language>
    <dcterms:language><![CDATA[GER]]></dcterms:language>
    <dcterms:identifier><![CDATA[HU HJA XXIV-K-132]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:identifier><![CDATA[K779]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Bécs]]></dcterms:coverage>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Budapest]]></dcterms:coverage>
</rdf:Description></rdf:RDF>
