0. Borító 
1. Dohány utcai zsinagóga és a Múzeum a Körút felől
2. A Hősök templomának árkádsora (Wesselényi u.)
3. A Hősök temploma a Wesselényi utcai árkádsor felől
4. A Hősök temploma a Wesselényi u. felől
5. A Hősök temploma a múzeum tetejéről fényképezve
6. Hősök temploma - udvari rész
7. Hősök temploma - kert felől
8. Hősök temploma a múzeum elotti térről
9. Dohány u. zsinagóga - belső kép
10. Hősök temploma - kertből  
11. Hősök temploma - lépcső és bejárat
12. Hősök temploma bejárata a Dohány utcai zsinagóga felől
13. Múzeum árkádsora
14. Hősök temploma a múzeum árkádsorából
15. Hősök temploma mögötti kerti bejárat 
16. Hősök Tóraszekrénye  
17. Hősök Tóraszekrénye  
18. Wesselényi utcai árkádsor - belülről
19. Hősök bejárata az árkádsor alól fényképezve 
20. "Hősi halottaink emlékének" felirat a Hősökben
21. Hősök ablaka - belülről
22. Felirat a Hősökben
23. Dohány utcai zsinagóga - belső a karzatról
24. Dohány utcai zsinagóga - Tóraszekrény az oldalkarzatról]]> IV/22]]> 2. A templom előcsarnoka
3. Benoschofskz Imre
4. Az avatási ünnepség közönsége
5. Az ünnepség közönsége
6. Közönség
7. A templom oltára
8. Az alapkő
9. Közönség
10. Kiss Arnold
11. Dr. Benoschofsky Imre főrabbi kalapácsütése
12. Cserkészekek felvonulása
13. Tórák
14. Jelentés
15. Lamotte alpolgármester kinyitja a templom kapuját
16. Az avatáshoz felvonulás a Tórákkal
17. Az okmány elhelyezése az alapkőbe
18. Dr. Benoschofsky Imre főrabbi avató beszéde
19. Biró Géza Chevra elnök
20. Tyroler József vállalkozó jelentést tesz az épités befejezésérol
21. Az énekkar imája
22. Az alapkőletételnél az énekkar a "Hiszekegyet" énekli
23. Az alapkőletétel közönsége
24. Az alapkő elhelyezése
25. Kiss Arnold
26. Kiss Arnold
27. Dr. Kriszhaber Adolf hitközségi elnök
28. Dr. Kertész Manó alöljáró
29. Dr. Stein Emil
30. Szántó Jeno az Országos Iroda alelnöke
31. Dr. Berényi Sándor a menház elnöke
32. Dr. Fődi Károly (a kép hiányzik)
33. Cserkészek vezetőinek kalapácsütése
34. Tórák
35. Vető Sándor épitási biz. elnök átnyújtja a templom kulcsot az elnöknek
36. Dr. Kriszhaber Adolf elnök beszédet intéz Lamotte alpolgármesterhez
37. Lamotte
38. Dr. Vidor Pál rabbi avató beszéde
39. Dr. Kriszhaber Adolf elnök beszéde
40. Dr. Csobádi Samu elnök beszéde
41. Dr. Szilárd Bertalan elöljáró beszéde
42. Lamotte alpolgármester beszéde
43. A közönség a "Hymnust" énekli
44. A templomközönsége
]]> IV/48. ]]> Szabadkőművesek, Újpest- fényképalbum]]> IV/4. ]]> Steinherz Jakab
Herzog Manó
Feldmann József
Flesch Ármin
Kohn Ármin
Pártos Sámuel
Schvarz Miksa
Ziegler Ignác
Elsass Bernát
Kecskeméti Lipót
Kohlbach Bernát
Eisler Mátyás
Klein (Konrád) József
Nádai Gyula
Rosenberg Ede
Fischer Gyula
Kriszhaber Béla
Bernstein Béla (képe hiányzik)
Diamant Gyula
Goldschmied Lipót
Spiro Jakab
Reichdorfer/Rudolfer Antal
Fényes Mór
Friedmann Dávid
Handler Simon
Lenke Manó
Löwy Ferenc
Pollák Miksa
Singer Bernát
Braun Salamon
Engelsmann Izidor
Frisch Ármin
Herskovits Mózes
Klein (Kiss) Arnold
Schwarz Mór
Steiner Márkus
Vajda Béla
Mandl Ármin
Nádai Gyula
Ungár Simon
]]> IV/39]]> 90.21 ]]> ]]> A politikai cionizmus gondolatával párhuzamosan a zsidó nemzeti gondolat a kulturális élet területén is megjelent. Ekkoriban indult a héber nyelvújító mozgalom, melynek eredményeképpen az évszázadokon keresztül a szakrális szférába visszahúzódó héber nyelv újra beszélt nyelvvé vált. A nemzeti művészeti megteremtésének kísérlete egybeesett az európai szecessziós mozgalmakkal, és elméleti és stíluskérdésekben is nagy hatást gyakorolt rá. A cionista nemzeti művészet kialakítására egy fiatal bevándorló művészekből álló csoport 1906-ban Jeruzsálemben létrehozta a Becalél Művészeti Akadémiát. Az intézet nevét Becalélról, a salamoni szentély építőmesteréről kapta, aki a zsidó művészet első alakja volt, s aki amellett, hogy a kellő mesterségbeli tudása volt, istentől eredő elhivatottsággal is rendelkezett.
A Becalél Akadémia megálmodója, szellemi és művészeti vezetője egy bolgár–zsidó szobrász, Boris Schatz volt. Az ő elképzelései szerint alakították ki a részlegeket, melyekben egy-egy kézműves iparág oktatása folyt. Követendő szempont volt, hogy a termékek nyersanyaga helybeli, Izraeli anyag legyen és lehessen háziipari körülmények között is művelni. A Becalélon a szecessziós összművészet (azaz Gesamtkunstwerk) jegyében az új zsidó életforma minden szükséges tárgyát igyekeztek művészi kivitelben megtervezni és előállítani. Az előállított termékek jelentős része hétköznapi használati tárgy volt: szőnyegek, bútorok és edények, a többi pedig dísztárgy.
A tárgyak stílusának kialakításánál a cionista eszmények által diktált stiláris elemeket használták. Ezek kialakításához gyűjtötték a tradicionális zsidó kézműves termékeket, és azok mintakincsét aktualizálva és új elemekkel bővítve alakították ki a jellegzetes, szecessziós Becalél stílust.
Mintakincsükben elsősorban a héber betűk és az izraeli növények, állatok, tájképek részletei domináltak. Theodor Herzlnek, a modern politikai cionizmus megálmodójának profilja korai halála után nagyon hamar ikonikus szimbólumává vált a tárgyaknak.
Herzl emlékplakettjét a Becalél vezető művésze, Boris Schatz készítette el bronzból.
A budapesti Zsidó Múzeum 1936-ban felvette a kapcsolatot a Becalél Akadémiával, ami igazi szellemi áttörésnek számított, hiszen a magyarországi zsidó közösség hagyományosan anticionista volt. A Herzl plakettet 1936-ban, műtárgycserével szerezte meg gyűjteménye számára a Magyar Zsidó Múzeum.


]]> A hét műtárgya]]> Mendel Jakab 1493 és 1522 között volt zsidó prefektus, gyakorlatilag a magyarországi zsidó közösség vezetője. A prefektus tisztségét Mátyás király vezette be a zsidó közösség és a királyság közötti kapcsolattartás céljára, de a prefektusnak széleskörű jogai voltak a közösségen belül is. A tisztségre a zsidó közösség egy tagját nevezték ki, ellentétben a korábbi gyakorlattal, amikor a zsidók jogi képviselete egy keresztény főúr feladata volt. Mendel Jakab okleveleit saját, címerével és arcképével díszített pecsétjével hitelesítette, ami egyedülálló volt a korabeli európai gyakorlatban. A zsidó múzeum az 1930-as években másolatot szerzett a kassai levéltárban lévő, eredeti pecséttel ellátott Mendel oklevélről.
A pecsétrajz alapján készült 1935-ben, az Országos Gyűlés alkalmából a plakett. Előlapján Jakab Mendel héber betűs névmonogramja és címere látható magyar nyelvű körirattal, hátlapján pedig a pecsétrajza alapján hitelesnek tekintett portréja héber nyelvű köriratban. A felirat magyarul és héberül is: Izraelita Országos Gyűlés emlékére, Magyar Zsidó Múzeum, 1935.
A gyűlésen egyebek mellett a központi zsidó vezetés kérdéseit kívánták megtárgyalni. A neológ közösségek országos szervezete 1868-ban állt fel a Zsidó Kongresszus alkalmával, melyről az ortodox képviselők kivonultak, és amely végül a magyarországi zsidó közösség szervezeti szakadásához vezetett. A Zsidó Múzeum 1935-ben a Mendelek szerepének hangsúlyozásával történelmi legitimitást próbált adni a központi vezetésnek.
A plakettet a mindössze huszonnégy éves, tehetséges fiatal ötvös, Örkényi Strasser István készítette. A plakettből több példány készült, egyes példányai a múzeumban megvásárolhatóak voltak, s ellenértékük a gyűjteményt gazdagította.
Örkényi Strasser Istvánt 1944. október 11.-én munkaszolgálatosként vesztette életét, amikor egységét német katonák Kiskunhalas mellett lemészárolták.
]]> ]]>