<rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#" xmlns:dcterms="http://purl.org/dc/terms/">
<rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/19008">
    <dcterms:title><![CDATA[Tiltakozás Kohn Sámuel és Goldziher Ignác emléktáblájának eltávolítása miatt ]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[1940 márciusában a Holló utca 4. számú épületről levették Kohn Sámuelnek, a Dohány utcai zsinagóga főrabbijának, és Goldziher Ignácnak, a PIH korábbi főtitkárának, világhírű orientalistának az emléktábláját. A hitközség tiltakozását követően az aktuális tulajdonos megígérte, hogy később visszateszi majd őket, egyben a táblák eltávolítását azzal indokolta, hogy az uralkodó antiszemita hangulatban biztonságban szerette volna tudni a táblákat, megkímélve azokat az esetleges támadásoktól ]]></dcterms:description>
    <dcterms:creator><![CDATA[Pesti Izraelita Hitközség ]]></dcterms:creator>
    <dcterms:date><![CDATA[1940-03-]]></dcterms:date>
    <dcterms:rights><![CDATA[HU HJA ]]></dcterms:rights>
    <dcterms:language><![CDATA[Hungarian ]]></dcterms:language>
    <dcterms:identifier><![CDATA[PIH Iktatott iratok, ]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:provenance><![CDATA[helyben fennmaradt iratcsoport]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27456">
    <dcterms:title><![CDATA[Oklevél fotokópiája ]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[Koppel soproni zsidó elismeri, hogy Sopron város neki fizette ki a József németújhelyi zsidónak járó 110 magyar aranyforintot. Az összeg felvételét a polgármester és a zsidóbíró pecsétjével, valamint az ő saját aláírásával bizonyítja. Az oklevél húsz sor német szövegét hétsoros héber összegzés követi. A héber szöveg alatt Jakov Mordehaj Koppel saját kezű aláírása. Magyarországi oklevéltani jellegzetesség, hogy a zsidók és keresztények közötti kölcsönügyletekről szóló okleveleket mindkét fél megpecsételte. Erre Könyves Kálmán király (1095–1116) dekrétumainak második könyvének második fejezete kötelezte a feleket. A Zsidó Múzeumot is alapító Izraelita Magyar Irodalmi Társaság Magyarország millenniumára (1896) elhatározta a magyarországi zsidók történetére vonatkozó oklevelek összegyűjtését és publikálását. Az első kötet – melyben ezt az oklevelet is közölték – végül 1903–ban jelent. meg. 1903 és 1980 között további 17 kötet látott napvilágot. Az oklevél – mely megjelent a Magyar Zsidó Oklevéltár első kötetében – fotokópiája Grünvald Fülöpnek a Magyar Zsidó Oklevéltárhoz (Monumenta Hungariae Judaica) készült jegyzetei között maradt fenn.]]></dcterms:description>
    <dcterms:date><![CDATA[1426 / 1896]]></dcterms:date>
    <dcterms:rights><![CDATA[<a href="http://www.milev.hu">www.milev.hu </a>]]></dcterms:rights>
    <dcterms:references><![CDATA[Toronyi Zsuzsanna: Héber betűk. Dokumentumok a Magyar Zsidó Levéltárból. Budapest: Magyar Zsidó Levéltár, 2012. 56]]></dcterms:references>
    <dcterms:language><![CDATA[Latin, Hebrew ]]></dcterms:language>
    <dcterms:identifier><![CDATA[HU HJA XXIV-D-3-1 <br />
64.1381]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Sopron]]></dcterms:coverage>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27457">
    <dcterms:title><![CDATA[Újévi jókívánságok ]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[A zsidó hagyomány szerint ros hásáná, a zsidó újév napján Isten ítéletet hoz az elkövetkezendő évről, ezért a zsidó közösségekben ros hásáná alkalmából szokás jó évet kívánni egymásnak szóban, levélben, képeslapon is. <br />
A Jeruzsálemben kiadott jókívánság-oklevél a világ teremtésétől számított 5661 évre kíván minden jót. Ebben az időszakban a Török Birodalomhoz tartozó Szentföld nehezen megművelhető területein csak kevesen éltek, akik a diaszpora adományaiból tartották fenn magukat. Az osztrák-magyar-cseh-morva közös hitközség nyomtatványa a korszak Jeruzsálemben kiadott nyomtatványainak kliséivel készült. Közepén az imakönyvekben, tóraszekrény-függönyökön is gyakran ábrázolt, a hajdani Szentély oszlopaira emlékeztető oszlopokat látjuk, négy sarkában, és az oszlopok alatt lévő is medaillonokban pedig a négy szent város: Jeruzsálem, Hebron, Tiberias és Cfat zarándok-látnivalóinak képét. Ezek a kis képecskék, melyek a Siratófalat, Dávid király sírját, Ráhel sírját, a Machpéla barlangot vagy Avsalom sírját ábrázolják, megjelentek önállóan is a korszak újdonságának számító képeslapokon, de imakönyvek címlapján, vagy akár textilre nyomtatva is. <br />
]]></dcterms:description>
    <dcterms:source><![CDATA[<h2><a href="http://milev.2kal.hu/web/index.php/informationobject/show/isad/5136">Hungarian Jewish Archives</a></h2>]]></dcterms:source>
    <dcterms:date><![CDATA[1901]]></dcterms:date>
    <dcterms:rights><![CDATA[<h4><a href="http://www.milev.hu">www.milev.hu</a></h4>]]></dcterms:rights>
    <dcterms:identifier><![CDATA[2020.12<br />
(HJA XXIV-M-2)]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Jerusalem]]></dcterms:coverage>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27466">
    <dcterms:title><![CDATA[Válólevél]]></dcterms:title>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27467">
    <dcterms:title><![CDATA[Utasítás a zsinagógában használható viseletről ]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[Az első világháborút követő társadalmi változások eredményeként megváltozott a nők társadalmi helyzete, melyet a korszak divatja is tükrözött. Divatba jött a rövidebb szoknya, a fiús, rövid haj és a  kényelmesebb szabásvonal. A zsidó társasági életet, családi eseményeket megörökítő fényképek tanúsága szerint a női viselet a zsidó közösségben is követte a trendeket. Az test vonalát követő, gyakran ujjatlan ruhák nem feleltek meg a konzervatívabb, vallásos közösségben elvárt, visszafogottságot és szemérmességet kívánó normáknak. A Budapesti Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség 1925-ben kiadott utasításában megtiltotta a kivágott és ujjatlan ruhák viselését a zsinagógai istentiszteleteken. A keménylapos, kifüggeszthető utasítás két nyelven jelent meg, jelezve, hogy 1925-ben a pesti ortodoxia egy része még könnyebben megértette a héber betűkkel írt német nyelvet, mint a magyart. Számukra az utasítás még szigorúbb: míg a magyar szöveg az „ujjak nélküli” ruhát nem <br />
engedélyezi, addig a zsidó–német szövegben rövid ujjú ruha szerepel tilalmasként. ]]></dcterms:description>
    <dcterms:publisher><![CDATA[Eisler nyomda ]]></dcterms:publisher>
    <dcterms:date><![CDATA[1925]]></dcterms:date>
    <dcterms:identifier><![CDATA[2024.7]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Budapest, Kazinczy utca]]></dcterms:coverage>
    <dcterms:provenance><![CDATA[aukciós vásárlás]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27471">
    <dcterms:title><![CDATA[Hágádá dicsérő oklevele ]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[A judaizmus reformirányzatát képviselő Ézsajás Vallásos Társaság az 1930–as években működött Budapesten. Szellemi irányítója Naményi Ernő, a zsidó művészet első kutatóinak egyike, a zsidó múzeum későbbi elnöke volt. Naményi nagyon fontosnak tartotta, hogy a vallásos szertartások során használt tárgyak esztétikailag is tökéletesek legyenek, ezért számos művészt ösztönzött modern judaikák tervezésére és elkészítésére. Leginkább a tipográfia művészetét hangsúlyozta, kiemelve a szakrális szövegek méltó megjelenítésének fontosságát. „Európa legszebb haggadájának” elkészítését már 1934–ben elhatározta, s hosszas tervezés, egyeztetés után készült el a könyv a gyomai Kner nyomdában. Kolofonja bizonyítja, hogy Naményi számára minden részlete fontossággal bír, a papír, a kötés, a betűk megtervezése, valamint a fametszetes illusztrációk egyaránt. Fáradozásait siker koronázta, a Haggadát 1936–ban a Magyar Bibliofil Társaság az év öt legszebb könyve közé választotta. Levéltárunkban az ’A’ jelű, első példány szerepel, Naményi Ernő ajándékaként.]]></dcterms:description>
    <dcterms:date><![CDATA[1936-12-12]]></dcterms:date>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Budapest]]></dcterms:coverage>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27476">
    <dcterms:title><![CDATA[Ajándékkísérő cédula ]]></dcterms:title>
    <dcterms:subject><![CDATA[Segélycsomag]]></dcterms:subject>
    <dcterms:description><![CDATA[Az 1914–ben alapított American Jewish Joint Distribution Committee a holokauszt után a Magyarországra visszatértek mintegy kétharmadát segélyezte. Népkonyhákat tartott fönn, támogatta a zsidó intézmények rendbehozatalát és fenntartását, hosszú lejáratú kamatmentes kölcsönöket biztosított a hazatérteknek az élet újrakezdéséhez, segítette a templomok és iskolák újjáépítését. A Joint és vezetői ellen 1953-ban koncepciós pert indítottak a magyar hatóságok, majd az iroda bezárására és magyarországi tevékenysége felfüggesztésére kényszerítették. <br />
<br />
Az élelmiszercsomag kísérőjeként érkezett cédulán héber és jiddis szöveg tudatja, hogy a csomag tartalma a Joint közvetítésével az amerikai zsidóktól érkezett ajándék. Érdekes, hogy az alsó két sorban a Joint teljes angol neve olvasható, kiejtés szerint átírva héber betűkkel. Latin betűs átírásban: A matana fun amerikaner jiden durkh di ameriken dzhuish dzhoint distribushon komite. <br />
]]></dcterms:description>
    <dcterms:creator><![CDATA[AJDC]]></dcterms:creator>
    <dcterms:date><![CDATA[1945/1948 ]]></dcterms:date>
    <dcterms:identifier><![CDATA[2018.54]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:provenance><![CDATA[levéltári iratok között fennmaradt dokumentum]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27912">
    <dcterms:title><![CDATA[Weinmann Éva naplója<br />
]]></dcterms:title>
    <dcterms:title><![CDATA[Diary of Eva Weinmann]]></dcterms:title>
    <dcterms:subject><![CDATA[A pesti gettó]]></dcterms:subject>
    <dcterms:description><![CDATA[Weinmann Éva 1928. október 4-én született Budapesten. Néhány nappal a 13. születésnapja után kezdett naplót írni, amelyben minden örömét, bánatát és titkát rögzítette. Naplójából – egy kamaszlány élményein keresztül – megismerhetjük a háború során egyre nehezedő körülményeket, a csillagos házak, majd a pesti gettó történetét. 16 évesen őt is besorozták munkaszolgálatra, a ferihegyi repülőtér körüli építési munkákban vett részt. Megérte a felszabadulást, de 1946-ban a háborús évek alatt szerzett betegségében, leuklmiában elhunyt. <br />
Sírja a Kozma utcai temető A. parcella 3. Sor 23 . sírhelyén van. <br />
Naplóját egyedül maradt édesanyja halála után, 2002-ben ápolója juttatta el gyűjteményünknek.]]></dcterms:description>
    <dcterms:creator><![CDATA[<span>Weinmann Éva 1928. október 4-én született Budapesten, anyja neve: Krausz Margit. A gettó idején vezetett naplóját édesanyja eltartója adományozta a levéltárnak. Éva 1946-ban leukémiában elhunyt, a Kozma utcai temető A. parcella 3. Sor 23 . sírhelyén van eltemetve.</span><br /><br /><a href="http://archives.milev.hu/index.php/weinmann-eva;isaar" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Weinmann Éva </a>]]></dcterms:creator>
    <dcterms:date><![CDATA[1941-10-10/1945-02-11]]></dcterms:date>
    <dcterms:references><![CDATA[<a href="http://radiojatek.elte.hu/index.php?title=Weinmann_%C3%89va_napl%C3%B3ja" target="_blank" rel="noreferrer noopener">A napló alapjá készített rádiójáték</a><br /><br /><a href="https://www.behance.net/gallery/53861561/The-Diary-of-Eva-Weinmann" target="_blank" rel="noreferrer noopener">A napló digitális feldolgozása</a>]]></dcterms:references>
    <dcterms:identifier><![CDATA[2018.53<a href="http://archives.milev.hu/index.php/weinmann-eva-naploja;isad" target="_blank" rel="noreferrer noopener"><br />XX-F-45</a>]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Budapest]]></dcterms:coverage>
    <dcterms:provenance><![CDATA[Bálint Gyula ajándéka, 2002]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/29560">
    <dcterms:title><![CDATA[Reich Jenő levelei]]></dcterms:title>
    <dcterms:title><![CDATA[Letters of Reich Jenő]]></dcterms:title>
    <dcterms:subject><![CDATA[Deportálás]]></dcterms:subject>
    <dcterms:description><![CDATA[„A kistarcsai vonat egyik foglyát Reich Jakabnak hívták. (…) Az asszony értesült, hogy férjét Kistarcsára vitték, és nhány nap múlva levelezőlapot kapott tőle. Neve és lakcíme alatt a férje keze írásával utóiratféle: »Áldott legyen a kéz, amely postára adja ezt a lapot.« Aztán – más kézírással – a következő szöveg: »Pocsolyában találtam Karácsond vasútállomáson, ezennel postára adom.« A levelezőlap szövege pedig: »Ma szerda délután van. Felraktak minket a vonatra, és megyünk. Isten áldjon, drága családom, Apa.« Nemsokára levél érkezett, vécépapírra írva, a levélíró ismét Isten áldását kéri a postázóra. »Németországba megyünk – írta Reich Jakab. – Talán újabb csoda történik, mint múlt szombaton, és visszairányítanak bennünket. Semmit sem vihettem magammal. Valahogy majd csak elviselem a sorsomat, és nem akarlak szomorítani benneteket, de úgy szeretnék veletek lenni. Drága gyerekeim, viseljétek gondját Anyának… A tehervonatról, szeretettel: Apa.« Reich Margó – törékeny, sápadt, ősz asszony – mindkét levelet és a levelezőlapot felmutatta a tárgyalóteremben. Soha többé nem kapott hírt a férjéről. Csak annyit tud, hogy utoljára Auschwitzban látták.” <br />In: <a href="http://nektar2.oszk.hu/LVbin/LibriVision/lv_view_records.html?SESSION_ID=1460179180_1380171692&amp;lv_action=LV_View_Records&amp;NR_RECORDS_TO_SHOW=1&amp;GOTO_RECORD=2&amp;RESULT_SET_NAME=set_1460214191_0&amp;DISPLAY_RECORD_XSLT=html&amp;ELEMENT_SET_NAME=F" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Gideon Hausner: Ítélet Jeruzsálemben. Az Eichmann-per története. Budapest: Európa, 1984. 483-484. oldal</a><br /><br />
<div><span>1944 októberében Reich Jenőt Auschwitzból átszállították Kauferingbe (Landsberg), ahol 1945 március 8-án, néhány héttel a tábor felszabadítása előtt elhunyt. </span><span></span></div>]]></dcterms:description>
    <dcterms:creator><![CDATA[Reich Jenő ]]></dcterms:creator>
    <dcterms:date><![CDATA[1944-07-19]]></dcterms:date>
    <dcterms:identifier><![CDATA[2019.19<br /><a href="http://archives.milev.hu/index.php/reich-jeno-levelei;isad" target="_blank" rel="noreferrer noopener">XX-F-48</a>]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Hidasnémeti]]></dcterms:coverage>
    <dcterms:provenance><![CDATA[Demeter Andrásné ajándéka, 1998]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/29561">
    <dcterms:title><![CDATA[Svéd védlevelesek listája ]]></dcterms:title>
    <dcterms:title><![CDATA[List of persons holding a Swedish protective passport]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[Magyarország német megszállását követően a semleges országok Budapesten maradt követségei az embermentés egyik lehetséges módjaként diplomáciai oltalmat biztosító védleveleket állítottak ki több tízezer budapesti zsidó részére. A legálisan kiadott svéd, svájci, vatikáni, San Salvador-i, portugál védlevelek mellett több tízezer olyan hamis dokumentum is forgalomban volt, amelyeket a cionista ellenállás tagjai készítettek. A magyar hatóságok a védett személyeket külön gettóba, az Újlipótváros délnyugati háztömbjeibe költöztették. A nemzetközi gettóban gyakoriak voltak a razziák, a védett házakból elhurcoltakat sokszor csoportosan lőtték a Dunába. A svéd követségen készült lista 447 oldalon sorolja fel annak a közel tízezer személynek az adatait, akiknek védlevelet állítottak ki. A minden oldalán lepecsételt névjegyzéket 1958-ban ajándékozta a gyűjteménynek Kenedi Andor, aki maga is szerepel a listán.]]></dcterms:description>
    <dcterms:creator><![CDATA[Swedish Embassy, Budapest]]></dcterms:creator>
    <dcterms:date><![CDATA[1944]]></dcterms:date>
    <dcterms:language><![CDATA[GER]]></dcterms:language>
    <dcterms:identifier><![CDATA[66.107]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Budapest]]></dcterms:coverage>
    <dcterms:provenance><![CDATA[Kelen Andor ajándéka. Eredeti leltári száma: 5899]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description></rdf:RDF>
