The beginning of the Book of Chronicles is an illustration made up of micrographic Hebrew letters: Eve holding palm leaves in front of her with one hand and passing an apple to Adam with the other. In the center is a tree with the serpent coiled on it. Probably, the codex had an illustration in front of every book of the Bible. From the way it is creased, it becomes obvious that it had been used for a cover of a book. The title on the spine is very faded and cannot be discerned. It is possible that it had come into the possession of the Festetics family with the "plunder of Buda" in 1686, the time of the reconquest of Buda from the Turks.]]> 13th century]]> Hebrew]]>
A kóser tinta jóval több vasat tartalmaz, mint az egyéb, elterjedt tintafajták. Ez a pergamenen tartósabb, nehezebben pereg le, a papírt viszont szinte szétroncsolja. Az óbudai imakönyv lapjai az erős tinta miatt szinte teljesen összetörtek, közepük morzsálódott, a betűk kiestek. A könyv restaurálása során a zsidó vallásjog, a halakha elveinek megfelelően szem előtt tartottuk a betűk, az írás és a szöveg szentségét. Az összetört lapokról kihullott betűket a lehetőség szerint visszaillesztettük, amit pedig nem sikerült, azokat egyenként konzerválva külön dobozkában megőrizzük. A restaurálási munkát Fehrentheil Henriette végezte 2007 nyarán.
]]>
A nagyméretű papír amulett szélét egyszerű piros és sárga virágokból álló minta keretezi, s ezen a kereten belül találhatóak a védő–óvó szövegek és jelek. Legfeltűnőbb motívuma a piros és sárga színekkel is kiemelt menóra motívum, melynek ágaiban a 67. zsoltár szövege olvasható. A 67. zsoltár és a menóra kapcsolata a hetes számon alapul; a zsoltárnak hét verse van, s összesen negyvenkilenc (7 x 7) szó található benne. A kép alsó és felső részén körökben és félkörökben Lilit–ellen védő misztikus nevek és istennevek, a menóra mellett a bibliai ősatyák és ősanyák nevei láthatóak. A meghatározott formában írt szövegeket a Sma Israel ima (Deut. 6:4–9) egészíti ki.
]]> Mid 19th Century ]]>
A négyszögletes lap felső negyedében két szárnyas angyal egyik kezével Mazal Tov (jó szerencsét) feliratú drapériát, másik kezében pajzsot tart. A pajzson a 20. zsoltár szövege olvasható. A pajzs alatt középen Ábrahámnak, a zsidó nép ősatyjának neve olvasható. A többi ősatyák (Ichak, Jakov, Mose, Aharon, David, Slomo) és ősanyák (Sara, Rivka, Rahel, Lea) nevei kétoldalt, áttört geometrikus–indás díszítés között olvashatóak. A két angyal alatt Ádám és Éva nevét látjuk, valamint nagyobb betűkkel kiemelve a Lilit távoltartására szolgáló amulett–formulát: „Kinnt (legyen) Lilit, az első” – amit a három varázserejűnek tartott név: „Szinoj, Sinszinoj, Szmangaluf” követ. Ezután azt a midrás–történetet olvashatjuk, amelyben Illés próféta (Elijáhu) legyőzi Lilitet.
Ezt követi nagyobb betűkkel Lilit neveinek felsorolása: „Lilit, Abitu, Obizo, Amzarfo, Hakes, Oram, Ikfudo, Ajelu, Tatruta, Kliht, Avmakta, Setrona, Za, Tiltui, Fitasi.”
A gyermekágyi tábla szövegét a 121 zsoldár szövege zárja, mely egy Bibliai mondatból (Genezis 48:16) formált Dávid–csillagot vesz körül. A csillag közepén nagyobb betűkkel Isten egyik nevét, a Sadai–t (Mindenható) látjuk.
A keret alsó részének közepén ovális mezőben az író, rézmetsző, Mordehaj, tóra–tfilin és mezuza író neve, valamint a dátum: Nyitra, 5592 (1832) olvasható. Ezt két oldalon a „ne legyen a boszorkány” ismételt formulája keretezi.
Az eredeti réz nyomólemez a Krakkói Nemzeti Múzeum gyűjteményében található.

]]>
In the upper quarter of the rectangular sheet, two winged angels hold a drapery inscribed with Mazal Tov (good luck) in one hand and a shield in the other. The text of Psalm 20 can be read on the shield. Below the shield, in the center, is the name of Abraham, the forefather of the Jewish people. The names of the other forefathers (Isaac, Jacob, Moses, Aaron, David, Solomon) and foremothers (Sarah, Rebecca, Rachel, Leah) can be read on both sides, between openwork geometric-vine decorations. Below the two angels are the names of Adam and Eve, as well as the amulet formula for warding off Lilith, highlighted in larger letters: "Out (be) Lilith, the first" – followed by the three names considered to have magical powers: "Sinoy, Sinsinoy, Smangaluf." This is followed by the midrashic story in which the prophet Eliyah defeats Lilith.
This is followed by a list of Lilith's names in larger letters: "Lilith, Abitu, Obizo, Amzarfo, Hakes, Oram, Ikfudo, Ajelu, Tatruta, Kliht, Avmakta, Setrona, Za, Tiltui, Fitasi."
The text of the child protection plaque is concluded by the text of the Psalm 121, which surrounds a Star of David formed from a biblical sentence (Genesis 48:16). In the center of the star, in larger letters, we see one of God's names, Sadai (Almighty).
In the middle of the lower part of the frame, in an oval field, we can read the name of the writer, copper engraver, Mordecai, Torah-tefillin and mezuzah writer, as well as the date: Nitra, 5592 (1832). This is framed on both sides by the repeated formula "let there be no witch".
The original copper printing plate is in the collection of the National Museum in Krakow.]]> Purim Wall Decoration]]>
“Joy of Purim” – typical of paintings hung in the home on the night before Purim. The imagery shows a table in the middle and on the two sides, are the two fish representing the (Pisces) zodiac sign for the month of Adar when Purim is celebrated. Such decorations almost always were printed or hand done on paper.
]]> Memorial Calendar - Jakob Kohn]]> Memorial Calendar and Mizrah]]> ____________________

Az imakönyv címlapját egy olyan oldal követi, ami még nem az imák szövegét tartalmazza, hanem az elmélyedést, és a koncentrálást segíti, hasonlóképpen, mint a zsinagógákban az előimádkozó pultja előtt látható siviti táblák. Ennek legjellegzetesebb szövege a menóra alakban leírt 67. zsoltár. A 67. zsoltár a mindennap elmondott imák része, azért az időért könyörög, amikor minden nép felismeri az isteni igazságot, és ez elhozza a békét a világnak. A zsidó tradíció szerint ennek a zsoltárnak a szerzője nem Dávid, hanem a szellő zengette meg így a hárfáját. Mivel a menóra a csoda és a megváltás szimbóluma, megfelelő formát jelent a csodaváró szöveges tartalomnak, de több misztikus magyarázat is ismert még a kettő kapcsolatára. A 67. zsoltár hét sora összesen 49 szóból áll, 7-6-6-11-6-6-7 eloszlásban. Egymás alá szedve ezek elforgatott menóra-alakot adnak. Ennek a tipográfiai elrendezésnek, a menóra alakban leírt zsoltárszövegnek protektív erőt tulajdonítottak, s a 16. századtól számos helyen megjelent a zsidó vizuális kultúrában: zsinagógák falára festve, szakrális textileken, de akár a magánlakásokban is megtalálható festett mizrah-táblákon is.

Egyszínű tollrajz illusztrációk / Illustrations are monochrome drawings:
Címlap: Felül lovas, középen bal oldalon Dávid hárfával, jobb oldalon Salamon a szentély építésére utaló mérőónnal.
Title page: 
2a: Siviti-lap, felül két oroszlán, középen héber betűkből formázott menóra. / Shiviti leaf, lion on the top, Hebrew letters form a menorah in the middle
49a: Kántor, füléhez illesztett kézzel, a pulpitusnál / Cantor with one hand put on his ear at the pulpit
70a: Férfi lulávval, háttérben sátor / A man with lulav, Succoth in the background 
73a: Kántor kóristával, kezüket fülükhez illesztik / Cantor with a member of the choir (both have one hand on the ear)
76b: A hold megszentelése / Sanctification of the New Moon (Kiddush Levanah)
Iniciálék/ Initials: 3a, 4a, 9a, 48a, 50b, 54b, 5b, 72a, 82b, 92b, 100a]]> Purchase of the Museum from the Königswarter family after 1945 with the assistance of AJDC. Originally copied for Josef b. Moshe Naftali Halevi.]]>