https://www.centropa.org/en/biography/judit-kinszki]]> A tárgy közepén lévő kettős kőtábla motívumon vésett héber betűs német felirat: „Der Ausschuss des ersten Szegediner israeli* Vereines für Krankenpflege und Liebenbestattung”. Az alatta lévő kartusban héber dátum: 19 Elul 632 (1872).
Magassága 24 cm, szélessége 23 cm.
A mécses-sor kivehető, a samesz külön csomagolva, de visszahelyezhető. ]]> Ezüst, öntött, trébelt, vésett, bécsi jeggyel és a készítő, Franz Lorenz Turinsky beütött jegyével.
Mindkét darab alsó részén magyar nyelvű vésett felirat: Szegedi izr. hitközség.
A tóradíszek magassága: 32 cm (egyik kissé benyomódott), a talpátmérő: 14 cm.
Az egyik darabon az eredeti három csengőből csak kettő van, a harmadik tartóhorga ép.
A másik darabon az eredeti három csengőből csak egy van, egynek a tartóhorga még látható, a harmadik csengő tartója letörött.
Egy leesett csengő külön csomagolva. ]]> Ezüst, öntött, trébelt, vésett, bécsi jeggyel és a készítő, Franz Lorenz Turinsky beütött jegyével. A tóravérthez egy cserélhető ünnepjelző tábla tartozik: Hag haSzukkot / Hag Smini Aceret felirattal.
Az ünnepjelző nyílás alsó részén magyar nyelvű vésett felirat: Szegedi izr. hitközség.
A tóravért függesztőlánca ép.
A tárgy magassága: 32 cm, legnagyobb szélessége: 25 cm.
Bal oldalán egy ornamens feltehetően hiányzik – a jobb oldalon láható szimmetrikus darabja feltehetően régebbi csapolással helyreállított.]]> ]]> Inscription:

ז'נבה איצק כץ לחק שנת תקמו לפק

(Icik Katz ajándéka a Hevra Kadisának, 1786 // Donated by Itzik Katz, 1786)]]> Donated by: Anneliese and Hans-Ulrich Kley ajándéka, 2022]]> A misztikus angyal és a kabbalisztikus kéz egyesítésével készített amulett a felirata szerint a cfáti kabbalista rabbi Isaac Luria szerint az ablakokba és ajtókhoz helyezve megvéd a pestistől és tűztől. Elterjedését az segítette, hogy megjelent nyomtatásban is, először Lembergben Lembergben Rabbi Hájim Vital Sáár Hájihudim (Az egyesülések kapuja) című művének 1855-ös kiadásában. Rabbi Hájim Isaac Luria tanítványa volt, és az amulettbe vetett bizalmát nem ingatta meg az sem, hogy mestere mindössze harmincnyolc évesen maga is a pestis áldozata lett.
A könyvmegjelenését követően az amulett önálló nyomtatványként is elterjedt Kelet-Európa haszidok által lakott vidékein. A forma ismert Algériában, Marokkóban és Kurdisztánban is, ott azonban nem nyomtatásban, hanem kézzel készített változatokban.
(TZs)]]>