<rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#" xmlns:dcterms="http://purl.org/dc/terms/">
<rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/140">
    <dcterms:title><![CDATA[Szertartáskönyv ]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[Az óbudai hevra kadisa imakönyve példa arra, hogy a zsidó egyesületek és magánszemélyek ha tehették, még jóval a nyomtatás feltalálása után is kézírásos, gazdagon díszített imakönyveket használtak. Az Óbudai imakönyv címlapja a nyomtatott héber könyvek címlapjainak formáját követi, a vékony térkitöltő vonalakkal a rézmetszeteket kívánták utánozni. A könyv címlapját ezüst lemez díszíti, melyen feltüntették a dátumot (1844), valamint a hevra kadisa vezetőit és elöljáróit. Érdekes, hogy az ezüstlemez eredetileg más célokra használt darab lehetett, hiszen 1821–es ezüstjele a könyv írásánál korábbi. <br />
<br />
A kóser tinta jóval több vasat tartalmaz, mint az egyéb, elterjedt tintafajták. Ez a pergamenen tartósabb, nehezebben pereg le, a papírt viszont szinte szétroncsolja. Az óbudai imakönyv lapjai az erős tinta miatt szinte teljesen összetörtek, közepük morzsálódott, a betűk kiestek. A könyv restaurálása során a zsidó vallásjog, a halakha elveinek megfelelően szem előtt tartottuk a betűk, az írás és a szöveg szentségét. Az összetört lapokról kihullott betűket a lehetőség szerint visszaillesztettük, amit pedig nem sikerült, azokat egyenként konzerválva külön dobozkában megőrizzük. A restaurálási munkát Fehrentheil Henriette végezte 2007 nyarán.  <br />
]]></dcterms:description>
    <dcterms:creator><![CDATA[Henich Léb Hellschein]]></dcterms:creator>
    <dcterms:date><![CDATA[1844]]></dcterms:date>
    <dcterms:identifier><![CDATA[64.1058]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Óbuda]]></dcterms:coverage>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/139">
    <dcterms:title><![CDATA[Kódexlap mikrográfiás díszítéssel]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[Magyarország legdíszesebb régi kódex–maradványa. A pergamen lapon a Krónikák első könyvének 7–39 versei, valamint mikrografikus ábrázolás részlete látható. Az illusztráción Éva almát nyújt Ádám felé, akinek csak egyik keze és egyik lába látható. Kettejük alakja között fa, melyre kígyó tekeredik. A bibliai szöveg első hasábja, valamint a kép széle hiányzik. A pergamenlap mind a négy sarka sarkosan le van vágva, a lap szélein pedig behajtás nyoma látszik, ami arra utal, hogy a pergamenlapot kötéstáblaként használták fel. A Grünvald Fülöp véleménye szerint talán az 1686–ban, Buda törökök alóli felszabadításakor felgyújtott zsidónegyed könyvei közül lehetett egynek töredéke, Scheiber Sándor véleménye szerint akár Mátyás király corvina–könyvtárából is származhatott.<br /><br /><em>The beginning of the Book of Chronicles is an illustration made up of micrographic Hebrew letters: Eve holding palm leaves in front of her with one hand and passing an apple to Adam with the other. In the center is a tree with the serpent coiled on it. Probably, the codex had an illustration in front of every book of the Bible. From the way it is creased, it becomes obvious that it had been used for a cover of a book. The title on the spine is very faded and cannot be discerned. It is possible that it had come into the possession of the Festetics family with the "plunder of Buda" in 1686, the time of the reconquest of Buda from the Turks.</em>]]></dcterms:description>
    <dcterms:date><![CDATA[13. század / <em>13th century</em>]]></dcterms:date>
    <dcterms:rights><![CDATA[HU HJA ]]></dcterms:rights>
    <dcterms:language><![CDATA[HEB]]></dcterms:language>
    <dcterms:identifier><![CDATA[64.633]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:provenance><![CDATA[Vásárlás az AJDC támogatásával a keszthelyi Festetich gyűjteményből.]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description></rdf:RDF>
