eredeti leltári száma: 963 ]]> A szép menóra 1917-ben került a múzeum gyűjteményébe, amikor özv. Leiner Sámuelné elhunyt férje emlékére az összes zsidó tárgyú családi régiségét a múzeumnak ajándékozta. A menórával együtt érkezett egy ezüsttáblákba kötött ünnepi imakönyv, egy ezüst tokban lévő megilla, egy barhesztakaró, arannyal hímzett talit- és tfilin-zacskó, két spanyol-zsidó házassági szerződés, egy héber betűs véséssel díszített gyűrű, valamint az özvegy nagyapjának arcképe.
Leinerné, született Adutt Antónia a bécsi török-zsidó Adutt családból származott. A bécsi török-zsidó közösség gyökerei a 18. század első feléig, a Habsburg-Oszmán békekötések időszakáig vezethetőek vissza, amikor a török-zsidó kereskedők megtelepedését és szabad vallásgyakorlatát császári privilégium tette lehetővé.
A gazdaságilag megerősödött közösség 1887-ben építette fel mór stílusú zsinagógáját a Zirkusgasséban, melynek bejárati csarnokában az osztrák és az oszmán-török uralkodóház tagjainak portréit függesztették ki lojalitásuk kifejezéséül. Adutt Antónia első bécsi őse a még Konstantinápolyban 1774-ben született Adutt Leon volt, aki 1818-ban alapított kereskedelmi vállalkozást a császárvárosban. Leszármazottai közül Jacob szőnyegkereskedő lett, a Fleischmarkton volt üzlete, melyből több régi perzsa darabot a császári-királyi iparművészeti múzeumnak adott el, ezek ma is láthatóak a MAK gyűjteményében. Antónia 1879-ben ment nőül az újpesti enyv- és zselatingyáros Leiner Sámuelhez, akivel annak 1908-ban bekövetkezett haláláig élt a Duna soron lévő – feltehetően meglehetősen büdös – gyár melletti lakásukban. Az özvegy 1917-ben végrendelkezett, de értékes családi régiségeit – melyek a bécsi török-zsidó közösség történetéhez vezetnek minket – az akkor már közel két éve látogatható pesti zsidó múzeumnak ajándékozta.
A „nagylelkű ajándékot" a múzeum az Egyenlőség hasábjain köszönte meg, innen tudjuk, hogy a gyűjteményben 1066-ik tárgyként leltározott menóra milyen történeteket rejt, milyen környezetben használhatták akkor, amikor a kissé szokatlan tárgy még nem egy múzeumi, hanem egy bécsi szefárd zsidó család vitrinjében állt.]]> A hét műtárgya]]> Eredeti leltári száma: 1066 ]]> (Tzs)]]> Darányi András, Hajdu Eszter, Kecskés Orsolya, Égi Marcell]]> ]]> Torah crown]]> Felirata:
זה כ''ת נעשה ממעות צדקה
עי חגבאים התורני ה' איצק
ל'' בוה' אביר בה''י וה'' לאזר
קאנישא יע''א שנת תקגו לפק
"E tórakorona a cedokó-pénzből készült Icig és Lázár gabbajok által a kanizsai hitközségnek az 556. (1796) évben a kis időszámítás szerint."

Beütött bécsi készletezési bélyeg 1809-1810]]>
Benoschofsky Ilona, Scheiber Sándor: A Budapesti Zsidó Múzeum. Budapest: Corvina, 1985. 33]]> Használat helye: Nagykanizsa]]> Torah shield]]>
Aranyozott ezüst. Pajzs alakú, felül kilencágú korona zárja, melynek minden ága gombokban végződik. A korona alatt függönyszerű baldachin. A mező közepén két hátrafordított fejű oroszlán tartja a Frigytáblákat (melyeken a parancsolatok kezdőszavai vannak héberül) és a felettük levő, applikált koronát. A táblák alatt felirat, alatta az ünnepjelző táblácskák mélyedése. Alul középen trébelt virág. Hátul eredetileg kettős lánc.
Felirata:
זאת
נקנה עי אלופים
בשנת תקעה ל
Vásároltatott az elöljárók által az 575. évben.
Nevek:
ה מאיר מטדם יה' הרש פש
יק' מיכַ ליזר בוה יוסף גראי
Májer, Hers, Michael Lázár, fia Joszéf Graunak az óbudai szent gyülekezetben.

]]> Torah finials]]>
This levite pitcher was made by the wellknown metal artist, József Prandner, probably not for an order by the community, since there is no inscription or sign that would indicate so. The handle of the pitcher has the form of a snake, which can either be a symbol for Asclepius, the Greek god of medicine, or in Jewish iconography it is the symbol of sin and pagan cults – either way, its presence is surprising on a Jewish ritual object. There are several similar surprises on Jewish objects, which suggests that despite strict religious guidelines, the communities did not regulate the design of the objects to the extreme.]]> ]]>