a 18. századra tehető, amikor a herceg Esterházy család védelme alatt pezsgő közösségi és szellemi életet élhettek. A hét község vezető közössége Kismarton (ma: Eisenstadt) volt. Itt a földesúrral kötött szerződés (Schutzbrief) értelmében a zsidók külön utcákban lakhattak, zsinagógát építhettek, rabbit tarthattak, kiépíthették a közösség fenntartásához szükséges intézményrendszert, és belső ügyeikben bíráskodási joguk volt. Utcáikat szombatra lánccal lezárhatták, amely még ma is látható a zsidónegyed kapujának közelében. A közösség egyik leghíresebb rabbija Samson Wertheimer egy időben országos főrabbi is volt. 1732-ben a herceg szépen faragott bírói pálcával ajándékozta meg a zsidó bírót, amelyet a hitközség a zsidó közösségi autonómia szimbólumaként megőrzött. A pálca 1935-ben a múzeum korábbi munkatársa, a kismartoni születésű Fürst Aladár révén került a Zsidó Múzeum gyűjteményébe.]]> ]]> nyele: nincs
Ábrázolás: a szöveg díszes keretben

]]> ]]> ]]> Nyele: nincs
Ábrázolás: kör alakú babérkoszporúban I.G.M. (Isr. Gemeinde Mattersdorf) rövidítés

]]> ]]> ]]> Nyele: fa
Ábrázolás: apró növényi díszítés
]]> ]]> ]]> ]]> Nyele: fa
Ábrázolás: középen körbefutó akantuszgyűrűben kulcs, kalapács, ásó és egyéb szerszám
]]> ]]> ]]> ]]> ]]> ]]> ]]> ]]> ]]> Nyele: fa
]]> ]]> 90]]> ]]> ]]> Nyele: hiány
]]> ]]> ]]> Nyele: sárgaréz
Ábrázolás:kőtáblákat tartó két griff, a táblák fölött korona, középen kartusban héber felirat, mind a négy sarkában további feliratok, alatta összekulcsolt kezek 1879

]]> ]]>