<rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#" xmlns:dcterms="http://purl.org/dc/terms/">
<rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27459">
    <dcterms:title><![CDATA[Képeslap ]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[A 19. század végén a diaszpóra asszimiláns művészete helyett az autentikus zsidó művészet megteremtésére törekedett. 1906-ban Jeruzsálemben megalapították a Becalél Akadémiát, mely az európai szecessziós törekvéseket a cionizmus ideológiát egyesítve próbálta megteremteni az új jisuv iparművészetét. A tradicionális zsidó képtilalom miatt legmegfelelőbbnek és a zsidó írásos tradícióval leginkább összeilleszthetőnek a héber betűkből kialakított ornamensek alkalmazását tekintették. Ezzel árhuzamosan dolgozott Magyarországon a szegedi származású Seelenfreund Salamon grafikus, aki szintén a héber betűkből alkotott díszítéseket. Theodor Herzl halálakor (1904) tervezett emlék képeslapja a zsidó tradíció ősi elemeit a korszak legmodernebb stíluselemeivel. A fehér sztélé-sírkövön Herzl héber neve, mellette a héber betűk elemeiből összeállított menóra és növényi inda motívumok. Seelenferund elkötelezett cionista volt, ő tervezte a magyarországi cionista mozgalom kiadványainak egy részét is. Az 1920-as években kivándorolt Tel Avivba, s ott élt egészen 1961-ben bekövetkezett haláláig. ]]></dcterms:description>
    <dcterms:creator><![CDATA[Seelenfreund Salamon ]]></dcterms:creator>
    <dcterms:publisher><![CDATA[Schwarcz Ignác ]]></dcterms:publisher>
    <dcterms:date><![CDATA[1904]]></dcterms:date>
    <dcterms:language><![CDATA[HEB]]></dcterms:language>
    <dcterms:identifier><![CDATA[HU HJA XXIV-H-K1001]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Budapest]]></dcterms:coverage>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27454">
    <dcterms:title><![CDATA[Megillat Eszlár]]></dcterms:title>
    <dcterms:title><![CDATA[Eszlár Scroll]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[1882. április 1-én <strong>Tiszaeszlár</strong>on eltűnt egy Solymosi Eszter nevű 14 éves cselédlány, és a falubeli zsidókat a lány rituális meggyilkolásával gyanúsították. A nagy vihart kavaró, több mint egy évig húzódó <strong>vérvád-per</strong> a zsidók felmentésével végződött. A vád és a per részleteiről a korabeli sajtó részletesen beszámolt, a zsidók védője, <strong>Eötvös Károly</strong> két kötetes műben írta meg tapasztalatait. A közeli Ricsén élő Natan Liebermann Megilat Eszlár címen, héberül írta le az eseményeket. Műve nyelvi fordulatai, címválasztása a zsinagógákban <strong>Purim</strong>kor felolvasott Eszter könyvére (Megilat Eszter) utalnak, s ezáltal a perzsiai zsidók csodás megmenekülésével állítja párhuzamba az eszlári pert és a vérvád alóli felmentést. A Megilat Eszlár nem történetírói szándékkal született, hanem abba a hagyományba illeszkedik, amely egy-egy zsidó közösség megmenekülésének emlékére helyi purimokat, lokális „szabadulási ünnepeket” alakított ki. A munkácsi Blayer nyomdában kiadott művet a felmentő ítélet és a per lezárásának évfordulóin a környékbeli zsidó közösségek felolvasták.<br /><br /><i>***</i>]]></dcterms:description>
    <dcterms:description><![CDATA[On April 1, 1882 a fourteen year-old girl, Eszter Solymosi disappears in Tiszaeszlár. Local Jews are accused of ritually murdering her. A lengthy blood libel trial followed, eventually resulting in the acquittal of all the accused. The case was widely covered in the press at the time. The defender of the accused Jews, Baron Károly Eötvös wrotea detailed two-volume account of the trial.  At approximately the same time, Natan Liebermann who lived in Ricse wrote a Hebrew language account of the trial, entitled Megillat Eslar. His vocabulary and the title he chose are references to Megillat Esther, or the Book of Esther forming the core of the Jewish festival of Purim, during which it is read aloud in synagogues. The author creates a parallel between the wondrous salvation of the Jewish people and the acquittal of the Jews of Tiszaeszlár in the blood libel trial.  Megillat Eslar is not a historiography; rather it fits into a tradition of holding local Purim festivals to commemorate the sparing of the community from persecution. Megillat Eslar, published by Blayer printers in Munkatsh, was read out in the neighboring communities on the anniversaries of the closing of the trial. ]]></dcterms:description>
    <dcterms:creator><![CDATA[Natan Liebermann ]]></dcterms:creator>
    <dcterms:publisher><![CDATA[Pinhasz Blayer, Munkács ]]></dcterms:publisher>
    <dcterms:date><![CDATA[1883 ]]></dcterms:date>
    <dcterms:identifier><![CDATA[64.2591 ]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Tiszaeszlár]]></dcterms:coverage>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Ricse]]></dcterms:coverage>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Munkács]]></dcterms:coverage>
    <dcterms:provenance><![CDATA[Ismeretlen módon került a gyűjteménybe, eredeti leltári száma: 576]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27452">
    <dcterms:title><![CDATA[Tankönyv. Első hangoztató és olvasókönyv a magyarországi izraelita népiskolák számára ]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[1861-ben jelent meg Kohányi Sámuel első magyar–német–héber olvasókönyve az izraelita népiskolák számára. A könyv a magyar nyelvű olvasmányok előtt néhány oldalon a modern világhoz kapcsolódó szavak, kifejezések megértését segítő ábrákat is közöl. Az 1860-as években a zsidók elsődlegesen használt nyelve még a német volt, de a Magyarító Egylet körül csoportosuló fiatal értelmiségiek komoly erőfeszítéseket tettek a magyar nyelv terjesztése érdekében – nem csekély eredménnyel. Mivel a könyv még jóval a héber nyelvújítás előtt jelent meg, a héber kifejezések sok esetben hiányoznak. A könyv szerzője, Kohányi Sámuel saját élettörténetén keresztül tapasztalhatta meg a tankönyvek és a többnyelvű szómagyarázat jelentőségét. Sem magyarul sem németül nem tudó árvagyerekként 1837-ben Pestre költözött, gimnáziumi és zenedei bizonyítványt, majd 1844-ben kisdedóvó oklevelet szerzett. A hitközség óvodájának vezetése után a hitközségi fiúiskola, majd az országos kisdedóvó-képző tanára lett. A Wodianer Fülöp nyomdájában nyomtatott könyv egy példányát Bárd Vilmos ajándékozta a múzeumnak 1941-ben. ]]></dcterms:description>
    <dcterms:creator><![CDATA[Kohányi Sámuel<br />
]]></dcterms:creator>
    <dcterms:publisher><![CDATA[Wodianer Fülöp nyomdája]]></dcterms:publisher>
    <dcterms:date><![CDATA[1861]]></dcterms:date>
    <dcterms:references><![CDATA[Toronyi Zsuzsanna: Héber betűk. Dokumentumok a Magyar Zsidó Levéltárból. Budapest: Magyar Zsidó Levéltár, 2012.  52]]></dcterms:references>
    <dcterms:language><![CDATA[HUN]]></dcterms:language>
    <dcterms:language><![CDATA[GER]]></dcterms:language>
    <dcterms:language><![CDATA[HEB]]></dcterms:language>
    <dcterms:identifier><![CDATA[64.1281 ]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Pest]]></dcterms:coverage>
    <dcterms:provenance><![CDATA[Bárd Vilmos ajándéka, 1941. Eredeti leltári száma:  3536]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27451">
    <dcterms:title><![CDATA[Héber nyelv elemi tankönyve ]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[Bloch Móric Bibliafordításainak megjelenése után 1843-ban áttért az evangélikus, majd a református vallásra, és nevét Ballagira magyarosította. 1855-ben kinevezték a Református Theológiai Akadémia tanárává, ahol Szentírás tudományt és bibliai héber nyelvet tanított. Oktató munkájának segítésére, tanítványai számára héber nyelvtankönyvet állított össze, melyet Prágában, a tekintélyes Landau nyomdában nyomtattak, jóllehet még működött a bibliafordításait nyomtató Egyetemi Nyomda. <br />
„Hogy hibáktól lehetőleg tiszta héber szöveget adhassak, mire e munkánál természetesen legfőbb tekintettel kellett lennem, művem nyomtatását zsidó nyomdában, Prágában kellett eszközölnöm, hol is a szedők magyarul nem tudván, magyar revisor nem lévén, a magyarban itt-ott könnyen kiigazítható hibák maradtak, amiért ezennel bocsánatot kérek.” – írta Ballagi könyve végén. <br />
]]></dcterms:description>
    <dcterms:creator><![CDATA[Ballagi Mór<br />
<br />
]]></dcterms:creator>
    <dcterms:publisher><![CDATA[Eggenberger Ferdinánd ]]></dcterms:publisher>
    <dcterms:date><![CDATA[1856]]></dcterms:date>
    <dcterms:references><![CDATA[Strbik Andrea: Héber nyelvtanok MAgyarországon. A MAgyarországon kiadott, magyar szerzők által írt vagy magyar nyelvű héber nyelvtanok bibkiográfiája (1635-1995). Budapest: MTA Judaisztikai Kutatócsoport, Osiris Kiadó, 1999. 23.  <br />
<br />
Toronyi Zsuzsanna: Héber betűk. Dokumentumok a Magyar Zsidó Levéltárból. Budapest: Magyar Zsidó Levéltár, 2012. 50]]></dcterms:references>
    <dcterms:language><![CDATA[HUN]]></dcterms:language>
    <dcterms:language><![CDATA[HEB]]></dcterms:language>
    <dcterms:identifier><![CDATA[64.1293 ]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Prága]]></dcterms:coverage>
    <dcterms:provenance><![CDATA[Scheiber Sándor ajándéka, 1956. Eredeti leltári száma: 5220]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27440">
    <dcterms:title><![CDATA[Haggada ]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[1779-ben Mária Terézia kizárólagos jogot adott az akkor még Nagyszombatban működő Egyetemi Nyomdának a keleti nyelvű könyvek kiadására. Megfelelő betűkészlet hiányában az első héber nyomtatvány csak évtizedekkel később (1814-ben), a nyomda Budára költözése után jelenhetett meg. Nyomtatványai elsősorban a modernizálódó zsidó közösség igényeit elégítették ki: itt jelent meg az első magyar fordítással ellátott Biblia (1840) és Rosenthal Móric Pirké Ávot fordítása is (1841), mely a Talmud első magyar nyelven olvasható részlete volt. Az 1834-ben nyomtatott „Hagoda” címlapján a rézmetszetes aratási jelenet mellett az Egyetemi Nyomda héber betűkészletének több változatát is láthatjuk: a héber szövegeket kvadrat betűkkel, míg a jiddis-németet ún. Rási-betűkkel szedték. Különösen érdekes ez ott, ahol egy mondaton belül változik a kettő: a címlapon Rási-betűkkel írják, hogy a könyv megvásárolható Mordeháj Lévi könyvárusnál – a héber név azonban már a szakrális szöveg szedéséhez is használt betűkkel szerepel. A könyv címének szedése hibás: a „hágádá sel pészách” helyett „ál pészách” szerepel, ami a hasonló héber sin és ájin betűk felcserélése miatt történhetett.   ]]></dcterms:description>
    <dcterms:creator><![CDATA[Egyetemi Nyomda, Buda ]]></dcterms:creator>
    <dcterms:publisher><![CDATA[Egyetemi Nyomda ]]></dcterms:publisher>
    <dcterms:date><![CDATA[1834]]></dcterms:date>
    <dcterms:identifier><![CDATA[64.653]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Buda]]></dcterms:coverage>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27439">
    <dcterms:title><![CDATA[Talmud Bavli ]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[II. József a héber könyvek ellenőrizhetősége és egységesítése érdekében úgy rendelkezett, hogy a magyarországi zsidó közösséget is a prágai héber nyomda lássa el könyvekkel. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a korszak magyarországi zsidó szerzőinek könyvei (lásd. 22. tétel) Prágában, a Landau féle nyomdában jelenhettek meg. A nyomda tulajdonosa, Mose Israel Landau a híres prágai Eliezer Landau rabbi unokája volt, maga is tudós, több lexikográfiai mű szerzője. Landau nagy jelentőséget tulajdonított a héber nyelvnek, és a héber szakrális szövegek lehető legjobb minőségű kiadásának. 1829 és 1831 között megjelentette a Misna, majd 1830 és 1835 között a Talmud valamennyi kötetét. 1833 és 1837 között ő adta ki Moses Mendelsohn modern német nyelvre fordított Bibliáját, a Biurt. Talmud kiadásának vörössel és feketével nyomott címlapján jellegzetes biedermeier díszítés is látható: kupolás-oszlopos pavilonban fügefa áll, alatta talmudidézet, mely a tóratanulást a fügefához hasonlítja: „Mi jellemzi a fügét? Akárhol is érinti meg az ember, talál benne magokat. Ilyen a Tóra is: bárhol is tanulmányozzuk, mély értelmet találunk benne.” (TB Eruvin 44a) <br />
Mose Israel Landau gyönyörűen nyomtatott könyvei nagy hatással voltak a közép-európai zsidó közösségekre, ahová a zsidó felvilágosodás (haszkala) eszméit közvetítették. <br />
]]></dcterms:description>
    <dcterms:creator><![CDATA[Landau Printing House, Prague ]]></dcterms:creator>
    <dcterms:publisher><![CDATA[Landau ]]></dcterms:publisher>
    <dcterms:date><![CDATA[1834]]></dcterms:date>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Prága]]></dcterms:coverage>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27308">
    <dcterms:title><![CDATA[Széfer Maharam Minc ]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[A cenzúra hivatalt a római katolikus egyház zsinati határozatai vezették be a 12. században azzal a szándékkal, hogy kiszűrjék a katolikus tanításokkal ellentétes tartalmakat. Az Osztrák Császárságban az állami cenzúra a 18. század végén jelent meg, s egyebek mellett a héber betűkkel írt könyvek ellenőrzése volt a feladata. Az első állami cenzor a nagyműveltségű és tudású Carolus (Karl) Fischer volt Prágában 1791—1831-ig. A héberül kiválóan tudó keresztény cenzor működése alatt komoly tudományos művek láttak napvilágot. <br />
Az óbudai rabbi, Münz Mózes könyve a zsidó rituálékról és ceremóniákról 1827–ben jelent meg Prágában, a híres Landau–féle nyomdában. A könyv átnézését és nyomtatásának engedélyezését Carolus Fischer, a héber könyvek császári–királyi cenzora és fordítója végezte, amint erről latin és héber nyelven 1827. április 12–én tett bejegyzése tanúskodik, melyben a mű kinyomtatását engedélyezi. <br />
]]></dcterms:description>
    <dcterms:creator><![CDATA[Münz, Mózes]]></dcterms:creator>
    <dcterms:publisher><![CDATA[Landau, Prague]]></dcterms:publisher>
    <dcterms:date><![CDATA[1827-04-12]]></dcterms:date>
    <dcterms:references><![CDATA[Toronyi Zsuzsanna: Héber betűk. Dokumentumok a Magyar Zsidó Levéltárból. Budapest: Magyar Zsidó Levéltár, 2012.  22. ]]></dcterms:references>
    <dcterms:identifier><![CDATA[71.226]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Prága]]></dcterms:coverage>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27299">
    <dcterms:title><![CDATA[Mózes öt könyve - Hamisa Humsé Tora ]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[A Biblia első magyar fordítását zsidó használatra Bloch Móric jelentette meg 1840-ben. Bloch Móric 1815-ben született, fiatal korában hagyományos zsidó oktatásban részesült, de emellett a világi tudományokkal is megismerkedett. Tanult görögül és latinul, majd Pesten és Párizsban járt egyetemre. 1840-ben, amikor a pozsonyi országgyűlésen felmerült a zsidók egyenjogúsításának kérdése, Eötvös József kérésére hazatért, hogy részt vegyen a zsidó közösség modernizálásában és magyarosításában. Ennek része volt, hogy 1840-41-ben az Egyetemi Nyomda kiadásában megjelentette Mózes öt könyvének magyar-héber kétnyelvű szövegét. Bloch a fordítás mellett a szöveget „jegyzetekkel fölvilágította” – azaz a Talmudból vett magyarázatokkal egészítette ki fordítását. A Biblia további részeinek fordítását is tervezte, de ebből csak az „Első jósok” azaz a korai próféták könyveinek fordítása jelent meg. Ő volt a szakmai lektora az első magyar nyelvű zsidó imakönyvnek (lásd.42 tétel) is. Munkásságának elismeréseképp a Magyar Tudományos Akadémia tagjai sorába választotta, ő lett az első zsidó akadémikus – néhány évvel később bekövetkező kitéréséig az egyetlen. ]]></dcterms:description>
    <dcterms:creator><![CDATA[Bloch Moritz ]]></dcterms:creator>
    <dcterms:publisher><![CDATA[Egyetemi Nyomda ]]></dcterms:publisher>
    <dcterms:date><![CDATA[1840]]></dcterms:date>
    <dcterms:identifier><![CDATA[64.1297]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Buda]]></dcterms:coverage>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27298">
    <dcterms:title><![CDATA[Imakönyv]]></dcterms:title>
    <dcterms:title><![CDATA[Prayerbook]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[A német területekről indult zsidó felvilágosodás (haszkala) egyik törekvése volt, hogy a zsidó szent iratokat és imákat nemzeti nyelvekre fordítsák a társadalomba integrálódni szándékozó, világias műveltséggel rendelkező zsidók számára. Magyarországon az első imakönyv fordítást az óbudai zsidó iskola tanítója, Rosenthal Móricz készítette, majd az első magyar zsidó Bibliafordítás készítője, Bloch Móric (később: Ballagi Mór) ellenőrizte. A könyv Pozsonyban, 1841–ben jelent meg. Külön érdekessége, hogy belső címlapján a pesti reform–közösség zsinagógájának, az Orczy házban működő „Cultustempel”–nek első ábrázolása látható rézmetszeten. A képen a divatosan öltözött zsidók a királyért és a hazáért imádkoznak. A jelenet eltér a hagyományos zsinagógai jelenetektől: az újszerűen a frigyszekrény elé állított tóraolvasó pult, a bima mellett álló rabbi és kántor ornátust, a gyerekkórus egyenruhát visel. Az ünnepségen részt vevő közönség a korszak biedermeier divatjának megfelelően, erős asszimilációs hatásokról árulkodó külsővel vesz részt. A férfiak borotváltak, asszonyaik pedig kivágott ruhákban, fedetlen fővel követik az eseményeket a női karzatról.  <br />
<br />
A felirat: <br />
 Az Izraeliták Könyörgése a Királyért és Hazáért a Pesti Templomban <br />
Légy a mi Fenséges Császárunk és Királyunknak I-ső és V-ik Ferdinándnak még hosszú időkig oltalma és védelme   ]]></dcterms:description>
    <dcterms:description><![CDATA[66.194: Második rész: Estvéli könyörgés pénteken - Ételutáni könyörgés ]]></dcterms:description>
    <dcterms:creator><![CDATA[Rosenthal Moritz, fordító, translator (Hebrew - Hungarian) <br />
Metszet: Perlaszka? ]]></dcterms:creator>
    <dcterms:publisher><![CDATA[Korn Fülöp ]]></dcterms:publisher>
    <dcterms:date><![CDATA[1841]]></dcterms:date>
    <dcterms:identifier><![CDATA[64.1286]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:identifier><![CDATA[66.194]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Pozsony ]]></dcterms:coverage>
    <dcterms:provenance><![CDATA[2. rész: Steinherz székesfehérvári főrabbi ajándéka, 1915. Eredeti leltári száma: 761]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27296">
    <dcterms:title><![CDATA[Imakönyv - Mahzor ]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[A tizenkilencedik század első felében Anton Schmid sokáig egyedüliként volt jogosult héber könyvek nyomtatására Bécsben . Schmid keresztény nyomdász volt, aki keleti nyelveket tanult Bécsben, majd a héber nyomdászatot Lembergben tanulmányozta. Nyomdájában elsősorban a klasszikus szövegeket, Bibliát, Talmudot, kommentárokat és imakönyveket nyomtattak, kiváló minőségben. Egy 1800-as császári rendelet megtiltotta a héber könyvek importját az Osztrák császárság területére, így Schmid versenytársak nélkül maradt. 1794-ben megjelent imakönyvének címlapján latin betűs német szöveg utal a tényre, hogy Schmid császári királyi privilegizált héber nyomdász. Nyomdája ellátta a sokszínű Habsburg zsidóság minden közösségét. 1794-ben megjelent ünnepi imakönyv-sorozata (mahzór) a lengyel és a morva rítus szerinti imarendet követi. Címlapja a híres amszterdami hágádá címlapjának elrendezését követi: a gazdagon redőzött drapéria alatt Mózes és Áron alakja látható, felettük kis medaillonokban bibliai jelenetek illusztrációival. A kötéstáblán későbbi fém táblácska van, melynek szövege: „Isten dicsőítésére, imáink beteljesülésére! Dr. Rosenthal Jenő és neje Günsberger Irma 1904.szeptember 1-én.”  <br />
<br />
colligátum: 3. és 4. kötet egybekötve ]]></dcterms:description>
    <dcterms:source><![CDATA[ ]]></dcterms:source>
    <dcterms:publisher><![CDATA[Anton Schmid ]]></dcterms:publisher>
    <dcterms:date><![CDATA[1794]]></dcterms:date>
    <dcterms:references><![CDATA[Stern, David, Cohen, Evelyn M., Schrijver, Emile G.L., Guston, Judith M.: Chosen: Philadelphia&#039;s Great Hebraica. Philadelphia: Rosenbach Museum and Library, 2007, 51. oldal cat no 37. <br />
<br />
Toronyi Zsuzsanna: Héber betűk. Dokumentumok a Magyar Zsidó Levéltárból. Budapest: Magyar Zsidó Levéltár, 2012.  15]]></dcterms:references>
    <dcterms:identifier><![CDATA[91.12 ]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Bécs]]></dcterms:coverage>
</rdf:Description></rdf:RDF>
