<rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#" xmlns:dcterms="http://purl.org/dc/terms/">
<rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/28503">
    <dcterms:title><![CDATA[Fénykép - Bálint ház megnyitása ]]></dcterms:title>
    <dcterms:date><![CDATA[1994-10-16]]></dcterms:date>
    <dcterms:rightsHolder><![CDATA[Szombat Archívum ]]></dcterms:rightsHolder>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/28502">
    <dcterms:title><![CDATA[Újságcímlap - Erec 1996 ]]></dcterms:title>
    <dcterms:date><![CDATA[1996-04-28]]></dcterms:date>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/28499">
    <dcterms:title><![CDATA[Kiállításrészlet a &quot;Zsidó Nő&quot; kiállításból ]]></dcterms:title>
    <dcterms:date><![CDATA[2002-05-07]]></dcterms:date>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/28498">
    <dcterms:title><![CDATA[Tóraavatás a Pesti Súlban ]]></dcterms:title>
    <dcterms:date><![CDATA[2004-12-05]]></dcterms:date>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/28496">
    <dcterms:title><![CDATA[Fénykép _ Rabin megemlékezés ]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[Budapesten Jichak Rabin temetésének napján, 1995. november 6-án 14 órakor a Dohány utcai zsinagóga előtti Herzl téren nyilvános gyászistentiszteletet tartott a Mazsihisz. Az emlékbeszédet Schweitzer József országos főrabbi mondta el, a megemlékezésen tiszteletüket tették a kormány tagjai is. 1995. november 23-án Shalom-salam címmel arab-zsidó békekoncertet szerveztek a Vigadóban Jichak Rabin emlékére. A koncert védnöki tisztét Göncz Árpád köztársasági elnök, Horn Gyula miniszterelnök, Kovács László külügyminiszter, Fodor Gábor művelődési miniszter és Zoltai Gusztáv vállalta el. A békekoncerten palesztin, magyar és zsidó művészek léptek fel. 1995. december 3-án a Mazsihisz hivatalos küldöttsége utazott Izraelbe, hogy vallási tiszteletét rója le a meggyilkolt Jichak Rabin miniszterelnök emléke előtt. A küldöttséget (Zoltai Gusztáv, Schweitzer József, Korn József és Feldmájer Péter) fogadta Simon Peresz izraeli miniszterelnök, majd részt vettek a Népek Házában rendezett gyászünnepségen. A magyarországi zsidó ifjúsági szervezetek 1995. december 9-én rendeztek megemlékezést Jichak Rabinról a Bálint Zsidó Közösségi Házban.]]></dcterms:description>
    <dcterms:description><![CDATA[Tel-Avivban egy béke nagygyűlésen merénylet áldozata lett Jichak Rabin miniszterelnök. Az elkövető 25 éves Jigal Amir, a Bar Ilan Egyetem hallgatója három lövést adott le Rabinra. Az izraeli-palesztin békefolyamat felgyorsítása mellett rendezett gyűlésen elkövetett merénylet hátterében a békét ellenző szélsőséges zsidó szervezetek álltak. A merénylő - egy nyolcgyermekes rabbi család fia - nem először próbálkozott Rabin megölésével a vallás parancsaira hivatkozva. Az elfogott merénylő vállalta tettét, családja viszont levélben követte meg Lea Rabint, az özvegyet. A miniszterelnök temetésen a világ számos vezetője jelen volt, köztük Bill Clinton, Viktor Csernomirgyin, Magyarországot Horn Gyula miniszterelnök és Kovács László külügyminiszter képviselte. Arafat palesztin vezető az izraeliek kifejezett kérésére maradt távol, mert eddig sohasem engedélyezték, hogy a vitatott státuszú Jeruzsálem területére lépjen. A temetés utáni napokban azonban egy órás villámlátogatáson fejezte ki részvétét Lea Rabinnak Tel-Aviv-i otthonában. Jigal Amír perének tárgyalása 1995. december 19-én kezdődött, a vádirat ismertetése után a tárgyalást 1996. január 23-ra elnapolták. Az izraeli törvények szerint tettéért életfogytig tartó fegyházbüntetést kaphat. Budapesten Jichak Rabin temetésének napján, 1995. november 6-án 14 órakor a Dohány utcai zsinagóga előtti Herzl téren nyilvános gyászistentiszteletet tartott a Mazsihisz. Az emlékbeszédet Schweitzer József országos főrabbi mondta el, a megemlékezésen tiszteletüket tették a kormány tagjai is. 1995. november 23-án Shalom-salam címmel arab-zsidó békekoncertet szerveztek a Vigadóban Jichak Rabin emlékére. A koncert védnöki tisztét Göncz Árpád köztársasági elnök, Horn Gyula miniszterelnök, Kovács László külügyminiszter, Fodor Gábor művelődési miniszter és Zoltai Gusztáv vállalta el. A békekoncerten palesztin, magyar és zsidó művészek léptek fel. 1995. december 3-án a Mazsihisz hivatalos küldöttsége utazott Izraelbe, hogy vallási tiszteletét rója le a meggyilkolt Jichak Rabin miniszterelnök emléke előtt. A küldöttséget (Zoltai Gusztáv, Schweitzer József, Korn József és Feldmájer Péter) fogadta Simon Peresz izraeli miniszterelnök, majd részt vettek a Népek Házában rendezett gyászünnepségen. A magyarországi zsidó ifjúsági szervezetek 1995. december 9-én rendeztek megemlékezést Jichak Rabinról a Bálint Zsidó Közösségi Házban.]]></dcterms:description>
    <dcterms:creator><![CDATA[Bobella Tamás]]></dcterms:creator>
    <dcterms:date><![CDATA[1995-11-06]]></dcterms:date>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27474">
    <dcterms:title><![CDATA[Héber nyelvkönyv ]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[A héber abc és a nyelv alapszókincsét oktató könyv az 1920-as években jelent meg először, és számos kiadást ért meg. Gyermekeknek, elemi iskolai használatra készült, minden oldalán igényes rajzokkal, szépen formált nagy betűkkel. Az 1944es kiadáshoz héber nyelvi lottót is csatoltak, ami tulajdonképpen egy 6 x 6 mezőre bontott táblázat, melyre egy megfelelő helyeken átlyukasztott lapot illesztve képek és leírt szavak párosíthatók egymással. A szerzők előszóban megfogalmazott reménye szerint ezzel az eszközzel élvezetesebbé, és így hatékonyabbá tehető a nyelvtanulás. A könyv második felében a példamondatok mellett áldások, imák és ünnepi dalok szövegei is megjelennek. A könyv utolsó oldalán a széderesték végén elhangzó „Jövőre Jeruzsálemben” mondat olvasható. <br />
A levéltár gyűjteményében az 1944-es kiadás mellett egy 1946-os is megtalálható, ez utóbbi már az európai zsidóság holokauszt utáni talpra állításában óriási részt vállaló A.J.D.C. támogatásával jelent meg, s került Magyarországra. <br />
]]></dcterms:description>
    <dcterms:date><![CDATA[1944]]></dcterms:date>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27473">
    <dcterms:title><![CDATA[Könyv cenzorengedéllyel ]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[Menase Kadishzohn pjotrkovi rabbi tóramagyarázata 1902-ben jelent meg Varsóban. A levéltár állományában lévő példány címlapján lévő feljegyzések és pecsétek alapján feltételezhető, hogy 1944-ben magyarországi kiadását is tervezték, amihez a háborús helyzet miatt nyomtatási engedélyre volt szükség. &quot;Ezen héber szentírás magyarázatot tartalmazó művet átvizsgáltam. Kinyomtatása ellen semmiféle kifogást nem emelek.&quot; írta a címlap tetejére Puskás Béla kapucinus szerzetes 1944. január 10-én. Másnap, január 11-én a Magyar Királyi Ügyészség átvette az ügyet, majd a könyv sokszorosítását engedélyezték. A bejegyzésekre a háborús helyzetben mindenféle nyomtatott termék előállítása során alkalmazott szigorú cenzúra miatt volt szükség. A héber szövegek ellenőrzését a korábbi korszakok gyakorlatához hasonlóan keresztény egyházi személyekre bízták. A könyv 1944-es magyar kiadásának nincs nyoma, feltételezhetően nem maradt rá idő, hiszen az engedélyezés után nem sokkal a magyar hatóságok minden addiginál súlyosabb zsidóellenes intézkedéseivel gettóba zárták majd deportálták a magyar zsidóságot.  ]]></dcterms:description>
    <dcterms:date><![CDATA[1902]]></dcterms:date>
    <dcterms:date><![CDATA[1944-01-10]]></dcterms:date>
    <dcterms:language><![CDATA[HEB]]></dcterms:language>
    <dcterms:identifier><![CDATA[71.125]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:provenance><![CDATA[Radó István ajándéka, 1960. Eredeti leltári száma: 5589]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27465">
    <dcterms:title><![CDATA[Árjegyzék ]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[A Josef Schlesinger kiadó története a híres pozsonyi jesívát vezető rabbi, Schreiber Mózes döntvénytárának kiadásáig nyúlik vissza. A „Hatam Szófer” címen megjelent rabbinikus válaszokat tartalmazó gyűjtemény sikere alapozta meg a több generáción keresztül prosperáló könyvkiadót. A cég 1860-ban Bécsbe költözött, majd 1905-ben Pesten, a Király utcai Orczy házban is fióküzletet nyitottak. Elsősorban imakönyveket, Hagadákat, zsoltároskönyveket és luahokat jelentettek meg. Az imakönyvekből több sorozat megjelent héber-német és héber-magyar változatban is. Az Anschluss (1938) után a bécsi részleget bezárták, a céget akkor vezető Schlesinger Adolf Avraham Pestre költözött, gyermekei pedig Tel Avivban megnyitották a ma is működő Sinai könyvkiadót. A cég 1920-as években Bécsben megjelent katalógusa 818 tételt sorol fel, kizárólag héber betűs könyveket.  ]]></dcterms:description>
    <dcterms:creator><![CDATA[Schlesinger könyvkiadó]]></dcterms:creator>
    <dcterms:publisher><![CDATA[Schlesinger]]></dcterms:publisher>
    <dcterms:date><![CDATA[1920]]></dcterms:date>
    <dcterms:identifier><![CDATA[MZSL XIII. (91.414) ]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Budapest]]></dcterms:coverage>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27463">
    <dcterms:title><![CDATA[Újévi üdvözlőlap: Tóramásoló ]]></dcterms:title>
    <dcterms:title><![CDATA[New Year&#039;s greeting card: Torah scribe]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[A héber Biblia első egysége Mózes öt könyve, a Tóra. A zsidó hit szerint a Tórát Mózes kapta Istentől a Szináj hegyén, és vele együtt kapta annak szóbeli magyarázatait és a parancsait is, ez a szóbeli tan, a Talmud. A Tórából minden héten felolvasnak egy nagyobb fejezetet, a hetiszakaszt.  A Tórát szigorú szabályok szerint kidolgozott pergamenre, a rituális előírásoknak megfelelő tintával írja a szófer, vagy más néven tóramásoló. A Tóra írásánál és használatánál a hagyományban rögzített előírásoknak megfelelően kell eljárni, ellenkező esetben a Tóra „paszul”, azaz nem kóser lesz. A tóratekercseket rendszeresen ellenőriztetni kell, hogy az esetleges kopások, rongálódások kijavításával minden betűje ép és teljes legyen. Krestin festménye a tóraíró munkájának ezt a fázisát, a pergamentekercs ellenőrzését mutatja be. A tóratekercs imasálon fekszik, hogy megóvják a profán tárgyakkal való fizikai érintkezéstől. Köpenye, amiben használaton kívül tárolják, az asztal és a kép szélén van, rajta hatágú csillagban a tóra koronája kifejezés olvasható. A tekercs másik oldalán a tóramásoló hagyományos eszközei: a tintatartóban álló kihegyezett lúdtoll látható. ]]></dcterms:description>
    <dcterms:description><![CDATA[The first unit of the Hebrew Bible is the five books of Moses, the Torah. According to Jewish belief, the Torah was given to Moses by God on Mount Sinai, and with it he received its verbal explanations and commands, this oral doctrine, the Talmud. A larger chapter from the Torah, the weekly section, is read aloud every week. The Torah is written on parchment prepared according to strict rules, with ink that complies with ritual requirements, by the sofer, or Torah copyist. The Torah must be written and used according to the regulations set forth in tradition, otherwise the Torah will be “pasul,” i.e. not kosher. The Torah scrolls must be checked regularly so that any wear and tear or damage can be repaired to ensure that all of its letters are intact and complete. Krestin’s painting depicts this phase of the Torah scribe’s work, the inspection of the parchment scroll. The Torah scroll lies on a prayer shawl to protect it from physical contact with profane objects. Its mantle, in which it is stored when not in use, is at the edge of the table and the image, on which the phrase &quot;the crown of the Torah&quot; is written in a six-pointed star. On the other side of the scroll are the traditional tools of the Torah copyist: a sharpened quill pen standing in an inkwell.]]></dcterms:description>
    <dcterms:creator><![CDATA[Krestin Lazar]]></dcterms:creator>
    <dcterms:publisher><![CDATA[B. K. W. I.<br />
624/4. ]]></dcterms:publisher>
    <dcterms:language><![CDATA[HEB]]></dcterms:language>
    <dcterms:language><![CDATA[GER]]></dcterms:language>
    <dcterms:identifier><![CDATA[HU HJA XXIV-K-132]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:identifier><![CDATA[K779]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Bécs]]></dcterms:coverage>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Budapest]]></dcterms:coverage>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27461">
    <dcterms:title><![CDATA[Képeslap a férfi-nő viszony alakulásának tréfás ábrázolásával]]></dcterms:title>
    <dcterms:title><![CDATA[Postcard depicting the spousal relationship]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[A képes levelezőlapok elterjedésének időszakában viszonylag hamar megjelentek a zsidó közönséget ellátó kiadók. A képeslapírás fénykorával (1890–1918 k.) nagyjából egy időben jelentős európai zsidó tömegek vándoroltak nyugat felé és az Egyesült Államokba, így a képeslap a kivándoroltak és az otthon maradottak kapcsolattartó eszközeként is elterjedt. A képeslapokon közölt illusztrációk új társadalmi szerepeket mutattak az óhazában maradottaknak. A new yorki Hebrew Publishing Company 96. számú képeslapja a női szerepek tréfás átalakulását mutatja. A divatosan öltözött nők és férfiak kapcsolatának a képeslapon bemutatott három állomása az udvarlás, a menyasszony és vőlegény kapcsolata, valamint a veszekedős házaspár képe. Ez tréfás megfogalmazásban ugyan, de új, szabad választáson és érzelmeken alapuló férfi–nő kapcsolat lehetőségét mutatta a hagyományos közvetített házasságokban élő kelet–európai közösségnek. A képek értelmezését jiddis nyelvű feliratok segítik, s ezek mutatják a képek értelmezésének helyes, azaz a héber és jiddis olvasási iránynak megfelelően jobbról balra történő értelmezését is. ]]></dcterms:description>
    <dcterms:description><![CDATA[During the period when illustrated postcards became widespread, publishers catering to a Jewish audience emerged relatively quickly. Roughly coinciding with the heyday of postcard writing (c. 1890–1918), large numbers of European Jews emigrated to the West and the United States, and so the postcard also became a means of communication between those who had emigrated and those who remained at home. The illustrations featured on the postcards depicted new social roles for those who had remained in their homeland. Postcard No. 96 from the New York-based Hebrew Publishing Company depicts a humorous transformation of women’s roles. The three stages of the relationship between fashionably dressed women and men shown on the postcard are courtship, the relationship between the bride and groom, and the image of a quarreling married couple. Although presented in a humorous manner, this depicted the possibility of a new, free relationship between men and women—based on free choice and emotions—for the Eastern European community living under the tradition of arranged marriages. Yiddish captions aid in interpreting the images and also indicate the correct reading direction—from right to left, in accordance with the reading conventions of both Hebrew and Yiddish.]]></dcterms:description>
    <dcterms:creator><![CDATA[Keller]]></dcterms:creator>
    <dcterms:publisher><![CDATA[Hebrew Publishing Co. ]]></dcterms:publisher>
    <dcterms:language><![CDATA[YID]]></dcterms:language>
    <dcterms:identifier><![CDATA[K237]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[New York]]></dcterms:coverage>
</rdf:Description></rdf:RDF>