(Műemlékem.hu)]]> ]]> Szabadon álló, téglalap alaprajzú, apszissal zárt épület.
Külső. Főhomlokzatát két tükör osztja, melyekben szegmensíves záradékú, vakolt zárókődíszes ablak van. A jobb oldalon az egykori profilállt szegmentíves, zárőkődíszes bejárat helyett ma az ajtókeret betonból van. Az oldalhomlokzatok tükreiben hasonló ablakok vannak. A szegmensíves apszis két oldalán négyszögű és körablak.
(Műemlékem.hu)]]> Az egykori zsinagóga belső díszítéséből több is megmaradt mint a gerendás mennyezet festés, és az ablakok fölött függöny motívum festés. A karzat gerendafészkei két oldalt tórafülke, tagozott párkánnyal. A fal páros antikizáló füzérdíszes pilaszterekkel tagolva. Mennyezet alatt cseppdíszes főpárkány, az egyik karzatgerenda in situ (faragott).Halszálkában rakott téglaburkolat is látható.
(Műemlékem.hu)]]> Chorin Áron addigra már arról volt ismert, hogy a német területekről lassan beszivárgó új, modernebb gondolatokat követi – ezek egy részével Prágában, Ezékiel Landau jesivájában találkozhatott. Enyhíteni szerette volna a túl szigorú vallási törvényeket, a kecsege fogyasztása mellett engedélyezte volna a szombati vasúti uazást is. Nogah Hacedek című, 1818-ban megjelent művében a szertartások egyszerűsítését követelte: héber helyett német nyelvű imákat és prédikációt valamint orgonahasználatot is engedélyezett volna. Ezeket a korszakban radikálisnak tekintett gondolatait végül tekintélyes magyarországi rabbik kérésére visszavonta.
Chorin azonban nem előidézője, csak követője volt a reformoknak: a modernizálódó világ új problémák elé állította a zsidóságot. A felvilágosodás eszméi és a technikai fejlődés nyomán fellépő új helyzetek és jelenségek egyaránt zsidó vallásjogi válaszokat igényeltek, melyekre a rabbik a zsidó szövegek eltérő értelmezéséből adódóan különböző válaszokat adtak. Chorin a korszakban radikálisan újítóknak számítókat, melyekért egyesek kiátkozták, mások pedig a zászlójukra emelték. Ez a tény rávilágít a magyarországi zsidó közösség egyik legmeghatározóbb jellemzőjére: végzetes megosztottságára. Magyarország olvasztótégelyében egymás mellett éltek a szigorú ortodox szabályokat követők és az akkoriban formálódó reformok hívei; a keleti területeken pedig az askenázi többség mellett jelentős szefárd kisebbség is jelen volt. Ez a polarizáltság fennmaradt, és egyik meghatározójává vált a magyarországi zsidó közösség 19–20. századi történelmének.]]> youtube link]]>