<rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#" xmlns:dcterms="http://purl.org/dc/terms/">
<rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/29571">
    <dcterms:title><![CDATA[Zsámbéki hitközségi iratok ]]></dcterms:title>
    <dcterms:identifier><![CDATA[<a href="http://archives.milev.hu/index.php/zsambek;isad" target="_blank" rel="noreferrer noopener">X-126</a>]]></dcterms:identifier>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/29562">
    <dcterms:title><![CDATA[Kossuth Lajos névjegye ]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[Kossuth Lajos névjegye újságcikkel és kokárdával, babérlevelekkel díszített keretben]]></dcterms:description>
    <dcterms:creator><![CDATA[Pollatschek Hugó ]]></dcterms:creator>
    <dcterms:date><![CDATA[1890-04]]></dcterms:date>
    <dcterms:identifier><![CDATA[64.1670]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Torino, Budapest ]]></dcterms:coverage>
    <dcterms:provenance><![CDATA[Pollatschek Hugóné ajándéka, 1946. Eredeti leltári száma: 4341]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/29561">
    <dcterms:title><![CDATA[Svéd védlevelesek listája ]]></dcterms:title>
    <dcterms:title><![CDATA[List of persons holding a Swedish protective passport]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[Magyarország német megszállását követően a semleges országok Budapesten maradt követségei az embermentés egyik lehetséges módjaként diplomáciai oltalmat biztosító védleveleket állítottak ki több tízezer budapesti zsidó részére. A legálisan kiadott svéd, svájci, vatikáni, San Salvador-i, portugál védlevelek mellett több tízezer olyan hamis dokumentum is forgalomban volt, amelyeket a cionista ellenállás tagjai készítettek. A magyar hatóságok a védett személyeket külön gettóba, az Újlipótváros délnyugati háztömbjeibe költöztették. A nemzetközi gettóban gyakoriak voltak a razziák, a védett házakból elhurcoltakat sokszor csoportosan lőtték a Dunába. A svéd követségen készült lista 447 oldalon sorolja fel annak a közel tízezer személynek az adatait, akiknek védlevelet állítottak ki. A minden oldalán lepecsételt névjegyzéket 1958-ban ajándékozta a gyűjteménynek Kenedi Andor, aki maga is szerepel a listán.]]></dcterms:description>
    <dcterms:creator><![CDATA[Swedish Embassy, Budapest]]></dcterms:creator>
    <dcterms:date><![CDATA[1944]]></dcterms:date>
    <dcterms:language><![CDATA[GER]]></dcterms:language>
    <dcterms:identifier><![CDATA[66.107]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Budapest]]></dcterms:coverage>
    <dcterms:provenance><![CDATA[Kelen Andor ajándéka. Eredeti leltári száma: 5899]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/29560">
    <dcterms:title><![CDATA[Reich Jenő levelei]]></dcterms:title>
    <dcterms:title><![CDATA[Letters of Reich Jenő]]></dcterms:title>
    <dcterms:subject><![CDATA[Deportálás]]></dcterms:subject>
    <dcterms:description><![CDATA[„A kistarcsai vonat egyik foglyát Reich Jakabnak hívták. (…) Az asszony értesült, hogy férjét Kistarcsára vitték, és nhány nap múlva levelezőlapot kapott tőle. Neve és lakcíme alatt a férje keze írásával utóiratféle: »Áldott legyen a kéz, amely postára adja ezt a lapot.« Aztán – más kézírással – a következő szöveg: »Pocsolyában találtam Karácsond vasútállomáson, ezennel postára adom.« A levelezőlap szövege pedig: »Ma szerda délután van. Felraktak minket a vonatra, és megyünk. Isten áldjon, drága családom, Apa.« Nemsokára levél érkezett, vécépapírra írva, a levélíró ismét Isten áldását kéri a postázóra. »Németországba megyünk – írta Reich Jakab. – Talán újabb csoda történik, mint múlt szombaton, és visszairányítanak bennünket. Semmit sem vihettem magammal. Valahogy majd csak elviselem a sorsomat, és nem akarlak szomorítani benneteket, de úgy szeretnék veletek lenni. Drága gyerekeim, viseljétek gondját Anyának… A tehervonatról, szeretettel: Apa.« Reich Margó – törékeny, sápadt, ősz asszony – mindkét levelet és a levelezőlapot felmutatta a tárgyalóteremben. Soha többé nem kapott hírt a férjéről. Csak annyit tud, hogy utoljára Auschwitzban látták.” <br />In: <a href="http://nektar2.oszk.hu/LVbin/LibriVision/lv_view_records.html?SESSION_ID=1460179180_1380171692&amp;lv_action=LV_View_Records&amp;NR_RECORDS_TO_SHOW=1&amp;GOTO_RECORD=2&amp;RESULT_SET_NAME=set_1460214191_0&amp;DISPLAY_RECORD_XSLT=html&amp;ELEMENT_SET_NAME=F" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Gideon Hausner: Ítélet Jeruzsálemben. Az Eichmann-per története. Budapest: Európa, 1984. 483-484. oldal</a><br /><br />
<div><span>1944 októberében Reich Jenőt Auschwitzból átszállították Kauferingbe (Landsberg), ahol 1945 március 8-án, néhány héttel a tábor felszabadítása előtt elhunyt. </span><span></span></div>]]></dcterms:description>
    <dcterms:creator><![CDATA[Reich Jenő ]]></dcterms:creator>
    <dcterms:date><![CDATA[1944-07-19]]></dcterms:date>
    <dcterms:identifier><![CDATA[2019.19<br /><a href="http://archives.milev.hu/index.php/reich-jeno-levelei;isad" target="_blank" rel="noreferrer noopener">XX-F-48</a>]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Hidasnémeti]]></dcterms:coverage>
    <dcterms:provenance><![CDATA[Demeter Andrásné ajándéka, 1998]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/28556">
    <dcterms:title><![CDATA[Hevra Kadisa jegyzőkönyve (pinkasz) / Chevra Kadisha Pinqas]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[A nagykanizsai hevra kadisa 1769 és 1793 között vezetett jegyzőkönyvébe ezek mellett bemásolták a halottak eltakarításával foglalkozó kortárs művek egy részét is.  A széfer hasszidim című mű pokolról szóló traktátusának szövegét tíz, a halott körüli szolgálatokat és a bűnös lélek megtisztulását ábrázoló figurális ábrázolás egészíti ki.  A rajzok élethűen ábrázolják a tizennyolcadik század végének magyarországi zsidó viseletét csakúgy, mint a kortárs elképzeléseket a pokolról, az angyalokról, vagy akár a tisztító tűzről.  A figurális jelenetek mellett a kötet mind a kétszázkilencvenkilenc lapjának széle gazdagon díszített.  Az illusztrációkat a kaboldi Jicchak Eizik készítette, akinek több nyugat-magyarországi illusztrált kötete ismert.  ]]></dcterms:description>
    <dcterms:creator><![CDATA[Jicchak Eisik Kabold]]></dcterms:creator>
    <dcterms:date><![CDATA[1769/1793]]></dcterms:date>
    <dcterms:identifier><![CDATA[64.1067]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Nagykanizsa]]></dcterms:coverage>
    <dcterms:provenance><![CDATA[Nagykanizsai hitközség letéte, 1949. <br />
]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/28519">
    <dcterms:title><![CDATA[Bábaoklevél Kohn Katalin részére ]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[Amíg a nők otthon szültek, fontos feladatot kaptak a szakképzett segítők, a bábák. A bábaság volt az első államilag felügyelt, oktatott és fizetett, elismert női foglalkozás. Az 1770-es évektől létező, egyetemek tanfolyamain történő bábaképzésben való részvételt II. József 1787-es rendelete tette lehetővé zsidó nők számára. Az 19. század végére az összes bábák negyede zsidó volt. A zsidó asszonyok általában ragaszkodtak a zsidó bábához, mert így elkerülhették a bábakeresztséget, azaz a gyermek erőszakos elkeresztelését. A bábák gyakran közreműködtek a körülmetéléseknél is, biztosítva a szakszerű egészségügyi felügyeletet.]]></dcterms:description>
    <dcterms:creator><![CDATA[Magyar Királyi Egyetem, Orvosi Kar ]]></dcterms:creator>
    <dcterms:date><![CDATA[1840-07-29]]></dcterms:date>
    <dcterms:identifier><![CDATA[2018.7. ]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Pest]]></dcterms:coverage>
    <dcterms:provenance><![CDATA[Kohn Arnoldné ajándéka, 1918. Eredeti leltári száma: 1193]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27912">
    <dcterms:title><![CDATA[Weinmann Éva naplója<br />
]]></dcterms:title>
    <dcterms:title><![CDATA[Diary of Eva Weinmann]]></dcterms:title>
    <dcterms:subject><![CDATA[A pesti gettó]]></dcterms:subject>
    <dcterms:description><![CDATA[Weinmann Éva 1928. október 4-én született Budapesten. Néhány nappal a 13. születésnapja után kezdett naplót írni, amelyben minden örömét, bánatát és titkát rögzítette. Naplójából – egy kamaszlány élményein keresztül – megismerhetjük a háború során egyre nehezedő körülményeket, a csillagos házak, majd a pesti gettó történetét. 16 évesen őt is besorozták munkaszolgálatra, a ferihegyi repülőtér körüli építési munkákban vett részt. Megérte a felszabadulást, de 1946-ban a háborús évek alatt szerzett betegségében, leuklmiában elhunyt. <br />
Sírja a Kozma utcai temető A. parcella 3. Sor 23 . sírhelyén van. <br />
Naplóját egyedül maradt édesanyja halála után, 2002-ben ápolója juttatta el gyűjteményünknek.]]></dcterms:description>
    <dcterms:creator><![CDATA[<span>Weinmann Éva 1928. október 4-én született Budapesten, anyja neve: Krausz Margit. A gettó idején vezetett naplóját édesanyja eltartója adományozta a levéltárnak. Éva 1946-ban leukémiában elhunyt, a Kozma utcai temető A. parcella 3. Sor 23 . sírhelyén van eltemetve.</span><br /><br /><a href="http://archives.milev.hu/index.php/weinmann-eva;isaar" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Weinmann Éva </a>]]></dcterms:creator>
    <dcterms:date><![CDATA[1941-10-10/1945-02-11]]></dcterms:date>
    <dcterms:references><![CDATA[<a href="http://radiojatek.elte.hu/index.php?title=Weinmann_%C3%89va_napl%C3%B3ja" target="_blank" rel="noreferrer noopener">A napló alapjá készített rádiójáték</a><br /><br /><a href="https://www.behance.net/gallery/53861561/The-Diary-of-Eva-Weinmann" target="_blank" rel="noreferrer noopener">A napló digitális feldolgozása</a>]]></dcterms:references>
    <dcterms:identifier><![CDATA[2018.53<a href="http://archives.milev.hu/index.php/weinmann-eva-naploja;isad" target="_blank" rel="noreferrer noopener"><br />XX-F-45</a>]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Budapest]]></dcterms:coverage>
    <dcterms:provenance><![CDATA[Bálint Gyula ajándéka, 2002]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27476">
    <dcterms:title><![CDATA[Ajándékkísérő cédula ]]></dcterms:title>
    <dcterms:subject><![CDATA[Segélycsomag]]></dcterms:subject>
    <dcterms:description><![CDATA[Az 1914–ben alapított American Jewish Joint Distribution Committee a holokauszt után a Magyarországra visszatértek mintegy kétharmadát segélyezte. Népkonyhákat tartott fönn, támogatta a zsidó intézmények rendbehozatalát és fenntartását, hosszú lejáratú kamatmentes kölcsönöket biztosított a hazatérteknek az élet újrakezdéséhez, segítette a templomok és iskolák újjáépítését. A Joint és vezetői ellen 1953-ban koncepciós pert indítottak a magyar hatóságok, majd az iroda bezárására és magyarországi tevékenysége felfüggesztésére kényszerítették. <br />
<br />
Az élelmiszercsomag kísérőjeként érkezett cédulán héber és jiddis szöveg tudatja, hogy a csomag tartalma a Joint közvetítésével az amerikai zsidóktól érkezett ajándék. Érdekes, hogy az alsó két sorban a Joint teljes angol neve olvasható, kiejtés szerint átírva héber betűkkel. Latin betűs átírásban: A matana fun amerikaner jiden durkh di ameriken dzhuish dzhoint distribushon komite. <br />
]]></dcterms:description>
    <dcterms:creator><![CDATA[AJDC]]></dcterms:creator>
    <dcterms:date><![CDATA[1945/1948 ]]></dcterms:date>
    <dcterms:identifier><![CDATA[2018.54]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:provenance><![CDATA[levéltári iratok között fennmaradt dokumentum]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27475">
    <dcterms:title><![CDATA[Memorbuch, Bonyhád ]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[Bonyhádon már a 18. században tekintélyes hitközség működött, melynek emléke a levéltár állományában lévő több kötetnyi 18-19. századi bonyhádi jegyzőkönyv. A közösség jelentős részének kiirtását követően a hazatértek 1949-re újraalapították a neológ és az ortodox hitközséget is, s a visszatértek a 108 tagú neológ közösség elpusztult tagjainak nevét – a memorbuchok középkori gyakorlatát követve – emlékkönyvben rögzítették. A kötet borítása és papírja alapján egy 19. század közepéről üresen megmaradt jegyzőkönyvet használtak fel erre a célra. A munkaszolgálatban elhunytak névsorát bevezető lapon a héber szöveg negyedik sorában héber betűkkel, de magyarul írják a munkaszolgálat szót, mert nem találtak megfelelő kifejezést a héber nyelvben. A szöveg alatti kép arra utal, hogy a jegyzőkönyvet készítő ismerte a koncentrációs táborok és munkaszolgálatos tömegsírok feltárása során a készített fényképeket. ]]></dcterms:description>
    <dcterms:date><![CDATA[1945 után ]]></dcterms:date>
    <dcterms:identifier><![CDATA[2018.55]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Bonyhád]]></dcterms:coverage>
    <dcterms:provenance><![CDATA[levéltárban fennmaradt dokumentum]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description><rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/27471">
    <dcterms:title><![CDATA[Hágádá dicsérő oklevele ]]></dcterms:title>
    <dcterms:description><![CDATA[A judaizmus reformirányzatát képviselő Ézsajás Vallásos Társaság az 1930–as években működött Budapesten. Szellemi irányítója Naményi Ernő, a zsidó művészet első kutatóinak egyike, a zsidó múzeum későbbi elnöke volt. Naményi nagyon fontosnak tartotta, hogy a vallásos szertartások során használt tárgyak esztétikailag is tökéletesek legyenek, ezért számos művészt ösztönzött modern judaikák tervezésére és elkészítésére. Leginkább a tipográfia művészetét hangsúlyozta, kiemelve a szakrális szövegek méltó megjelenítésének fontosságát. „Európa legszebb haggadájának” elkészítését már 1934–ben elhatározta, s hosszas tervezés, egyeztetés után készült el a könyv a gyomai Kner nyomdában. Kolofonja bizonyítja, hogy Naményi számára minden részlete fontossággal bír, a papír, a kötés, a betűk megtervezése, valamint a fametszetes illusztrációk egyaránt. Fáradozásait siker koronázta, a Haggadát 1936–ban a Magyar Bibliofil Társaság az év öt legszebb könyve közé választotta. Levéltárunkban az ’A’ jelű, első példány szerepel, Naményi Ernő ajándékaként.]]></dcterms:description>
    <dcterms:date><![CDATA[1936-12-12]]></dcterms:date>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Budapest]]></dcterms:coverage>
</rdf:Description></rdf:RDF>
