1 10 10 Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Politzer Saga / Politzer Saga Moving Image A series of visual representations that, when shown in succession, impart an impression of motion. Original Format If the image is of an object, state the type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data mp4 file Duration Length of time involved (seconds, minutes, hours, days, class periods, etc.) 7 min Director Name (or names) of the person who produced the video. Forgács Péter Transcription Any written text transcribed from a sound. Film narráció „My name is Linda Clara Margaret Livia Ambrus Broenniman. At birth, I was given the name Linda Clara Margaret Livia Ambrus. I don’t know why I was given three middle names. My three older siblings were given just one. My parents changed course with me. The siblings who followed also received three middle names. Clara, of course, was after my mother. I recall when, at age 4 or 5, Grandmother Bözsi proudly told me that Livia was for her sister, Lili. Margaret was for her mother, Margit. I had never given those names much thought. But now, I think of them as a mysterious gift. Like a fairy tale spell that would take hold in some distant, unforeseeable future. That future arrived with a jolt when I was possessed by the need to know those whose names I had inherited. And understand the truth of where I came from. Over thirty-five years ago, I discovered that I am not who I thought I was. It took this long to muster the courage and determination to embark on a journey of discovery. This story has unfolded over many years. Often in fits and starts. Sometimes opening up, sometimes slowing to what seemed a dead end. It changed as new information was discovered or as different people entered the story. There are the gaps when I cannot find witnesses. I tried to reinforce the story with research. It was Zsigmond’s legacy to finish our family history that he started. And so, it is our duty to pick up a quill and continue with the utmost respect where he left off. Perhaps it is his quill I inherited. I respectfully pick it up and search for the truth of my ancestors by bringing their stories back into the light. I hope to learn of their lives. To honor their memory.” Sohasem fog már kiderülni, hogy Margit, és a néhány túlélő családtag miképpen menekült meg. Margit elvesztette az apját, fivérét és nővérét, sógorát, unokaöccsét, és számtalan további rokont. Unokája, Gyula a szegedi egyetemen befejezte orvosi tanulmányait és feleségül vette megmentőjét, Bayer Klárát. 1947-ben elhagyták az országot, az Egyesült Államokba mentek, ahol mindketten sikeres orvosok lettek, és hét gyermeket neveltek fel. Margit megörökölte gettóban éhenhalt apja ingatlanait, kifizette az örökösödési adót, és helyreállíttatta a háborús károsodásokat. De a kommunista rezsim Margitot és sok hozzá hasonló sorsú polgárt burzsoá kapitalistának, a nép ellenségének tartotta. Büntetésképpen még azt is megtiltották, hogy a fővárosban lakjanak. Margitot és vele élő megözvegyült lányát, Bözsit Nagyrédére, egy távoli faluba telepítették ki. Mindössze huszonnégy órát kaptak arra, hogy értékeiket összecsomagolják – amit nem tudtak magukkal vinni, azt az államhatalom eltulajdonította. A faluban folyamatos rendőri felügyelet alatt álltak. Ide, a faluba kézbesítették a hivatalos végzést arról, hogy Teréz körúti házát és Svábhegyi nyaralót is államosították. Még az utcaneveket is megváltoztatták: a Teréz körút már Lenin körútként szerepelt a dokumentumokban. Margit és Bözsi csak 1953-ban, Sztálin halálát követően költözhettek vissza Budapestre, ahol egy kétszobás lakást bérelhettek az eredeti otthonuk helyén. Egyetlen vágyuk az maradt, hogy gyermekeik után mehessenek: el Magyarországról, a szabad világba. Sosem kaptak útlevelet, a rendszer foglyaiként éltek. A szabadulást az 1956-os forradalom hozta el, ekkor Bözsi kivándorolt, de Margit, aki akkor már nyolcvan éves volt és beteges, maradni kényszerült. Szerény nyugdíját nyelvleckék adásával egészítette ki amíg csak tudta. Másik lánya, Lili ápolta haláláig. Bözsi Amerikába ment, Gyulával és annak családjával élt Buffalóban. Soha többet nem beszéltek a múltról, sem az átélt borzalmakról, sem a gazdag családtörténetről, és szót sem ejtettek a család zsidó gyökereiről. Gyula gyermekei már nem tanultak meg magyarul, és semmit sem sejthettek a családjuk történetéről. Bözsi alkalmazkodott, ő sem mesélt semmit. Még akkor sem, amikor Bayer Klára 2011-ben Világ Igazai kitüntetésben részesült. Ezt a magas rangú izraeli kitüntetést azok kaphatják meg, akik a Holokauszt idején zsidókat mentettek. Zsidókat, csak azt nem árulták el senkinek, hogy Gyulát is Klára bújtatta. Még ugyanabban az évben tűz ütött ki a családi házban. A helyreállítás során Linda és nővére, Madeleine egy rejtélyes dobozt találtak a pincében. A doboz tele volt számukra érthetetlen nyelven, magyarul írt levelekkel, anyakönyvi iratokkal, fényképekkel. Gyula még ekkor sem nyílt meg, de az Ambrus lányok kutatásba kezdtek, melynek nyomán feltárult a családtörténet. Csak arra nem kaptak választ, hogy miért tartották mindezt titokban, elrejtve előlük. „I sat next to my father’s bed and asked my questions, knowing that silence would be my reply. Why had he kept our ancestors a secret? They were remarkable people who aspired to create a better world. Even with lesser accomplishments or aspirations, they deserved to be remembered. To be known and respected and admired by us -- their family. Why would he deny himself the pleasure of bragging about Rachel and her reputation for being an expert in Latin? He loved languages and was especially proud of his Latin. His passion was medicine and the pursuit of medical research. Why not boast about Moritz, Illés, Adam, and Alfred, all eminent doctors in their day? With his love of Hungarian history, why not talk about Henrik Marczali, author of Hungary in the Eighteenth Century, broadly recognized for his achievement in Hungarian scholarship? And with his passion for poetry, why not tell us about Elvira Mihelfy, and Bella Rosenfeld and Sándor Bródy? Those stories would require no fabrication or exaggeration. My father embodied many of his family’s ideals. I feel blessed to have this extraordinary Jewish history and legacy. It gave me a sense of belonging. Like the seeds that my great great grandfather Ignácz Misner planted for his beloved trees, I was meant to be. I had roots. I belonged on this earth.” Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Politzer Saga 10: A titok Description An account of the resource <a href="https://www.youtube.com/watch?v=9CwJkxw46sA&t=309s" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Youtube link</a> Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2021 Language A language of the resource magyar Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Politzer Saga / Politzer Saga Moving Image A series of visual representations that, when shown in succession, impart an impression of motion. Transcription Any written text transcribed from a sound. Film narráció Misner Ignác, Ambrus Sándor és Bözsi, Virány Alfréd és Lili valamint gyermekeik valamennyien Ignác Teréz körúti bérházában éltek. Virányéknál 1942 óta közvetlenül 8 óra előtt volt a vacsora, mert nyolckor meghallgatták rádión az angol BBC német nyelvű híreit. Nem a magyart, hanem a németet, ami nem okozott nehézséget a német Fräuleinnokkal felnövő, németül tökéletesen beszélő középosztálybeli zsidó családban. Az 1942. december 17-iki esti adásban hallották Eden brit külügyminiszter beszámolóját a koncentrációs táborokról, a lengyel zsidók tömeges elpusztításáról. Minderről a magyar sajtóból nem értesülhettek, de még a BBC magyar nyelvű adásából sem, ahol a zsidók helyzete egyáltalán nem volt téma, mert az angol hírszerzés szerint az antiszemita magyar lakosság nem támogatná a szövetségeseket, ha azok túlzottan zsidópártinak tűnnének. Az első világháború után a Monarchia romjain létrejött Horthy-rendszer alapideológiájában fontos szerepet kapott az antiszemitizmus. Magyarországot 1920-ban érte történelmének egyik legnagyobb sokkja: a trianoni békediktátum az ország kétharmadát és magyarok milliót ítélte a Monarchia utódállamainak. A társadalom egyöntetűen elítélte és tragédiának élte meg a történteket, amit a rendszer propagandagépezete egyre inkább kihasznált, és lényegében kollektív bűnösnek kiáltották ki a magyarországi zsidóságot. A harmincas években a trianoni békeszerződés felülvizsgálatára törekvő magyar külpolitika egyre inkább a náci Németországhoz kötötte az ország sorsát. A belpolitikában fokozatosan felerősödtek a szélsőséges, zsidóellenes hangok, pártok és mozgalmak.Az 1930-as évek végén sorra léptették életbe a zsidóellenes törvényeket, melyek következtében tízezrek vesztették el megélhetésüket. Misner Ignácot és Istvánt és Ambrus Sándort is kizárták az ügyvédi kamarából. A zsidótörvények mellett erre az időszakra a magyar zsidóság már több tízezres emberveszteséget is elszenevedett. 1941-ben a belügyi hatóságok közel húszezer zsidót deportáltak az egykori Szovjetunió megszállt területeire, Kamenec Podolszkijba, ahol többségüket SS-alakulatok lőtték tömegsírokba. 1942 januárjában az újonnan visszacsatolt Délvidéken magyar katonai és csendőri alakulatok partizánvadász akció ürügyén tömegesen mészároltak le szerbeket és zsidókat. Miután az ország belépett a Szovjetunió elleni háborúba, a megbízhatatlannak tartott a zsidó férfiakat fegyvertelen munkaszolgálatra kötelezték. Sokan az őrök kegyetlenkedésének estek áldozatul, a fronton tízezrek fagytak meg, haltak éhen, vagy kerültek hadifogságba. A Teréz körúti Misner házban eközben próbálták fenntartani a normális életkereteket – egyre kevesebb sikerrel. Misner Ignác lánya, az ekkor már 68 éves Margit fogta össze a családot. Apja, Ignác képtelen volt megérteni, hogy mi történik körülötte. A törvények következtében kizárták a kamarából, elvesztette dunántúli földbirtokait, sőt már a családi ünnepi ebédeken használt étkészleteket, és az arany zsebóráját is be kellett szolgáltatnia a Magyar Nemzeti Bankba. Dédunokája, Gyula 1943-ban kitűnően érettségizett, orvosnak készült, de a törvények értelmében zsidóként erre alig volt esélye. Végül Margit elképesztő kapcsolatrendszerének köszönhetően szeptemberben mégis megkezdhette az egyetemet. A következő, tavaszi szemeszter már félbeszakadt: márciusban a német csapatok megszállták Magyarországot, melynek következtében az eddigieknél is sokkal súlyosabb rendelkezések léptek életbe. Áprilisban Ambrus Sándort sok más fővárosi ügyvéddel, újságíróval és közéleti személyiséggel együtt letartóztatta a Gestapo, és Horthyligetre internálták. Innen gyalogmenetben hajtották Dachauba, ahol életét vesztette. Ekkor már a még otthon lévők sem hallgathatták a rádiót, mert a zsidók rádióit is elkobozták. Lili férje, Alfréd maga vitte el a négy évvel korábban vásárolt világvevőt leadni. Be kellett szolgáltatni Gyula érettségi ajándékként kapott biciklijét is, csakúgy, mint az autót. Húsvét hétfőn Lili és Alfréd egy távoli, kikeresztelkedett rokon temetésére mentek – ekkor kellett először a zsidókat megjelölő sárga csillaggal a kabátjukon utcára menniük. Májusban már Gyulát is behívták munkaszolgálatra. A Bükkben dolgoztak, embertelen körülmények között, ahonnan az ősz folyamán valahogyan sikerült megszöknie. Egyetemi évfolyamtársa, egy katolikus lány, Bayer Klára bújtatta el barátaival együtt egy elhagyatott gyár területén. Júniusra az egész ország területéről deportálták a zsidókat, többségüket Auschwitzba. Ekkor már csak Budapesten maradtak zsidók, akiket sárga csillaggal megjelölt házakba költöztettek össze. Ambrusék lakását kiutalták egy detektívnek. Misner Ignác töretlenül hitt a jogrendben, az igazságban, és Horthy kormányzóban, ezért ekkor levélben kérte, hogy őt, a köztiszteletben álló ügyvédet és családját mentesítsék a zsidókra vonatkozó törvények hatálya alól. Megrázó levele süket fülekre talált. Októberben a nyilasok átvették a hatalmat, ami megpecsételte a budapesti zsidók sorsát is. Aki csak tudott, védleveleket szerzett a semleges államok követségeitől, vagy ezen államok védettsége alatt álló házakba igyekezett bejutni. De ez sem mindig jelentett védelmet: a nyilasok széttépték a védleveleket, és nem egy esetben a védett házak lakóit is összeterelték és a Dunába lőtték. Margit testvérét, Gizellát és családját is egy védett házból hurcolták el, fivérét, Istvánt pedig a saját bérházuk házmestere jelentette fel és hurcoltatta el. Misner Ignác éhen halt a pesti gettóban. Sohasem fog már kiderülni, hogy Margit, és a néhány túlélő családtag miképpen menekült meg. Ismeretlen segítők és feljelentők, néha a csoda alakította a zsidók sorsát. A felszabadulás után mindenkinek az első gondolata a családtagok megtalálása, felkutatása volt. Margit elvesztette az apját, fivérét és nővérét, sógorát, unokaöccsét, és számtalan további rokont. A Politzer ágon tizennyolc hozzátartozója lett a holokauszt áldozata. A többiek, Misnerek, Morgensternek, Markbreitok, Hayok, Öszterreicherek és mások sorsáról még csak hírmondó sem maradt. Original Format If the image is of an object, state the type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data mp4 Duration Length of time involved (seconds, minutes, hours, days, class periods, etc.) 7 min Director Name (or names) of the person who produced the video. Forgács Péter Curatorial+ <h3><a href="https://www.milev.hu/kutatasblog/a-politzer-csalad-es-a-holokauszt" target="_blank" rel="noreferrer noopener">A Politzer-család és a holokauszt</a></h3> Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Politzer Saga 9: A holokauszt Description An account of the resource <a href="https://www.youtube.com/watch?v=d3zZp4cDD3o&t=309s" target="_blank" rel="noreferrer noopener">youtube link</a> Holokauszt / Holocaust Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Politzer Saga / Politzer Saga Moving Image A series of visual representations that, when shown in succession, impart an impression of motion. Transcription Any written text transcribed from a sound. Film narráció „Története különben csak a férfinak van. A híres asszony olyan ritka, mint a kopasz asszony. (…) Voltaképpen a tisztes asszonynak nincs is története. Születik, férjhez megy, urát segíti, gyermeket nevel és meghal.” – írta a korszak zsidó világának hű ábrázolója, a lapszerkesztő Ágai Adolf. A Magyarországon élő zsidókat polgári és politikai jogok terén 1867-ben egyenjogúsították az ország többi nem nemesi származású lakosával. A hétköznapi életben azonos törvényi feltételekkel vehettek részt, mint a nem zsidó többség, bekapcsolódhattak a modern Magyarország megteremtésébe, mint tették ezt a Politzer család férfitagjai is. Rájuk vonatkoztak a törvények, ők vehettek részt a választásokon, ők alapítottak gyárakat, bankokat, ők mehettek egyetemre és lehettek tudós orvosok vagy köztiszteletben álló ügyvédek. A lányok akkor még nem. A lányokkal szemben mások voltak a társadalmi elvárások. Illés legnagyobb lánya, Berta Anton Hermannhoz ment feleségül. Ő egyike volt a legokosabb, szellemben és szívjóságban egyaránt kiváló asszonyoknak, remek kis novellákat írt – később családi nyomásra abbahagyatták vele az írást, ahogyan Zsigmond lánya, Margit sem zongorázhatott, pedig Bartók Béla nagy tehetségnek ítélte. A művészi megmutatkozás, színpadra lépés nem volt összeegyeztethető a tisztességes úrilány fogalmával. Misner Ignác Lili lánya elkezdte ugyan az egyetemet, hiszen néhány karra 1895 után már beiratkozhattak, de miután férjhez ment, abba kellett hagynia. Hiába tekintett a zsidó nőkre a kortárs közvélemény a modernitás szimbólumaiként, az új művészeti irányzatok egyetemen képzett közönségeként, az új divatok fogyasztóiként, az egyéni élethelyzetek nagyon sokszor árnyalták ezt az általános képet. Mindazonáltal, fokozatosan, a női emancipáció is éreztette hatását, és lassacskán a Politzer lányok előtt itt kitágultak a lehetőségek. A lányok férjhez mentek, és ezzel más családokkal kapcsolták össze a Politzerek sorsát. A Politzból menekülni kényszerült Eisiknek közel háromszáz leszármazottja élt valaha Magyarországon – egy részük emlékét, történeteit megőrizte a családi emlékezet, mások valamiért kipörögtek ebből a történetből – hogy más családi emlékezetek szereplői lehessenek. A családi történetet lejegyző Zsigmond egyik nagynénje, Róza egy debreceni kereskedő felesége lett, és házasságuk nagyon szerencsétlen volt. A férj egy könnyelmű, jelentéktelen férfi volt, aki nagyon hamar eltékozolta a vagyont, és két év különélés után meg is halt. Róza hazaköltözött, idős édesanyját ápolta és gyermektelenül halt meg. Másik nagynénje, Léni férjhez ment a kecskeméti Leopold Kleinhez, ami szintén rossz választás volt. Férje kedélytelen ember volt, és vallásos fanatikus lett belőle. Jóllehet tizenkét gyermekük született, de az ő történetükre Zsigmond a családi felejtés jótékony fátylát borította. Egészen biztos, hogy ők is szeretett és tisztelt ősei lettek valakiknek – de ez már más családok történetéhez tartozik. Illés egyik lánya, Riza a nagybányai gyáros Bedő Béla felesége lett. Fiuk, Rudolf örökölte Ádám híres művészeti gyűjteményének egy részét, amit a nagybányai művésztelep alkotásaival és más kortárs művekkel gazdagított, amivel az egyik legjelentősebb gyűjtővé vált Magyarországon. Misner Ignác lányai közül Margit másounokatestvérével, Politzer Gyulával kötötte össze az életét. Gyula volt a családi leánykiházasító alap kezelője, amit még nagyapjuk, Hay Jakab alapított azzal a céllal, hogy hozományt biztosítson a család leányainak. Margit az első világháborúban három évig vöröskeresztes nővérként szolgált egy kórházban, egészen addig, amíg egy betegség nem kényszerítette arra, hogy feladja emberszeretetből végzett munkáját. Idősebbik lánya, a csodaszép Lili a jónevű Virány családba házasodott. Férje, Alfréd családja Budapest közlekedésének fejlesztésével alapozta meg egzisztenciáját, az 1890-es évektől ők üzemeltették a propellereknek nevezett dunai átkelőhajókat, a Lánchíd mellett akkoriban az egyetlen lehetőségét a Buda és Pest közötti forgalomnak. Férje egyik testvére, Virány Egon 1928-ban egy „Európai Egyesült Államok” tervét publikálta. Alfréd, Lili férje vegyész volt, saját vegyészeti gyárát igazgatta, emellett aktívan sportolt, síelt, evezett, legfőképpen bridzselt, amit még diák korában, amerikai útja során szeretett meg. Egyszer lovaglás közben balesetet szenvedett – innen eredeztették súlyos neurózisát, amitől az egész család sokat szenvedett. Nem volt boldog házasság, Lili és gyermekük Gábor gyakran ki voltak téve az erőszakos apa dühének. Húga, Bözsi Ambrus Sándor ügyvéd felesége lett. Ambrus Sándor Glück Sámuelként született édesanyja második házasságából, majd nevét Ambrusra magyarosította. Anyja révén féltestvére volt a Mihelfy Elvira nagyváradi költőnő. Ambrus Sándor az egyetem elvégzése után hadbíró volt az albán fronton, majd vöröskatonának is behívták 1919 tavaszán. Később elhunyt apósa praxisát átvéve, a kőbányai pénzintézet ügyésze lett. Misner Ignác, Ambrus Sándor és Bözsi, Virány Alfréd és Lili valamint gyermekeik valamennyien az Ignác által 1887-ben építtetett Teréz körúti bérházban éltek. Velük éltek, háztartásaik része volt a személyzet, a háztartási alkalmazottak, szakácsnők, nevelőnők – hiszen ez a polgári életmód része volt. És talán a történethez tartozik még néhány eltitkolt szerető is – de ez már örökre az ő titkuk marad. Ahogyan egyelőre ismeretlen sok-sok nagynéni, unokatestvér, elfelejtett rokon sorsa is. Original Format If the image is of an object, state the type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data mp4 Duration Length of time involved (seconds, minutes, hours, days, class periods, etc.) 7 min Director Name (or names) of the person who produced the video. Forgács Péter Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Politzer Saga 8: A nők története Description An account of the resource <a href="youtube.com/watch?v=HwpnLvB2jNQ&t=238s" target="_blank" rel="noreferrer noopener">youtube link</a> Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Politzer Saga / Politzer Saga Moving Image A series of visual representations that, when shown in succession, impart an impression of motion. Transcription Any written text transcribed from a sound. Film narráció Zsigmond bátyja, Rudolf, aki terménykereskedőként élt Cegléden, időközben szintén családot alapított, két fia és két lánya született. Legidősebb lánya, Josefa az irsai nagyszülők, Ábrahám és Golde kedvence volt, akiknél akkor töltötte a nyarakat, amikor szülei a Monarchia közkedvelt fürdővárosában, Karlsbadban pihentek. Jozefát, vagy ahogyan a családban szólították, Pepit a legkisebb Politzer gyerekkel éppen egyidős feltörekvő ügyvéd, Misner Ignác vette nőül Budapesten. Misner Ignác Zalaszentgróton született, és korán árvaságra jutott, mert édesapja a kolerajárvány áldozata lett. Az okos, jól tanuló kisfiú iskolatársai korrepetálásával kilenc éves korától maga kereste a kenyerét. Sok nélkülözés után, soproni és bécsi iskolaévek után, 1872-ben lett ügyvéd, s ekkor már családalapításra is gondolhatott, és feleségül kérhette a Politzerék Pepi lányát. Három gyermekük született, akiket a honalapító Árpád-házi magyar királyi család tagjairól Margitnak, Gizellának és Istvánnak neveztek el. Jogásznak, ügyvédnek lenni a kiegyezés utáni Magyarországon biztos megélhetést jelentett. Az új ipari vállalkozások, kereskedelmi és befektetési társaságok rengeteg munkát adtak a jogászoknak, akiknek folyamatosan képezniük kellett magukat, hiszen a modern Magyarország jogintézményeit ekkor alakították ki. A gazdasági fejlődéshez és a polgári társadalom rendezett életéhez biztonságosan működő jogrendszerre volt szükség. Az ügyvédek 1875-ben hozták létre szakmai szervezetüket, az Ügyvédi Kamarát, melynek Misner Ignác is alapító tagja lett. Irodájába az Osztrák-Magyar Monarchia minden szegletéből jöttek a kliensek: horvátok, románok, szerbek, lengyelek, csehek és morvák váltották egymást. Misner Ignác irodájában örökösödési ügyeket, szerződéseket, kereskedelmi ügyeket intéztek. Nem volt büntetőjogász, de nyomon követte a híresebb pereket. A leghíresebb büntetőeljárás ekkoriban a nyíregyházi törvényszék előtt zajlott, ahol Eötvös Károly védenceit, szegény, faszállítással-úsztatással foglalkozó tiszaeszlári zsidókat egy keresztény cselédlány rituális meggyilkolásával vádolták. A vérvád per hatalmas érdeklődés mellett zajlott, a majd egy évig húzódó tárgyalás-sorozatról beszámoltak az európai lapok. A vérvád képtelenségének bizonyításával és a vádlottak felmentésével végződő eljárás nyomán antiszemita tüntetések kezdődtek, és megalakították az Antiszemita Pártot. Az ezeréves fennállását ünneplő Magyarország hatalmas fejlődésen ment keresztül, átadták a kontinens első földalatti vasútját az Andrássy út alatt, felavatták a Műcsarnokot és az Iparművészeti Múzeumot, és a Ferenc József hidat a Dunán, és elkészült a Parlament kupolája is. A törvényhozásban sok vita után elfogadták a zsidó vallást bevett felekezetnek nyilvánító recepciós törvényt és bevezették a polgári házasságot. Misner Ignác ebből az alkalomból egy magyar nyelvművelést támogató alapítványt hozott létre, melyről ezt írta: „Ha ideált alkotok magamnak Magyarország jövőjéről, abban a magyar nyelv egysége foglalja el az első helyet. A magyar állam létezésének és erősbödésének biztosítása céljából a magyar nyelv egységére kell lehetőleg törekednünk. E nagy eszmének álljunk szolgálatába, ha Magyarország ezredéves fennállásának ünneplése alkalmából alapítványt létesíteni akarunk.” Misner Ignác amellett, hogy gyermekei névadásában, nyelvhasználatában és minden gesztusában nagy magyar hazafi volt, aktív szerepet vállalt a zsidó közösségben is. Ez nem csak azt jelentette, hogy imaszékkel rendelkezett a Dohány utcai zsinagógában és részt vett a közösség fontos döntéseiben, hanem választmányi tagja lett az ITO-nak, a zsidó nemzeti otthon megteremtésének szándékával létrehozott egyik szervezetnek is. Mindeközben természetesen ügyvédi praxisát is folytatta, olyan eredményesen, hogy megtakarításaiból bérházat építtethetett a Teréz körúton, nem messze Politzer Zsigmond és Gusztáv bérházaitól, és egy villát a Svábhegyen. Jövedelmei alapján Budapest legnagyobb adófizetői közé tartozott, virilis jogon tagja volt a város törvényhatósági bizottságának. A vesztes első világháború, a forradalmak és a Monarchia felbomlása végett vetett annak az aranykornak, melyben Misner Ignác szegénysorsú árvagyerekből gazdag, köztiszteletben álló ügyvéddé válhatott. 1920-ban Európában elsőként olyan törvényt fogadott el a magyar parlament, mely korlátozta az egyetemekre felvehető zsidó hallgatók számát, számos egyéni tragédiát, és az egész társadalom hanyatlását okozva. Mivel Misner Ignác egész élete a magyar hazafiság jegyében, a magyar jogrend szolgálatában telt, ezt még nem a rendszer kisiklásának, hanem csak a trianoni békeszerződés következményének érezhette. Az ügyvédi kamara fennállásának hatvanadik évfordulóján, 1935-ben a testület legidősebb tagjaként elmondott beszédében ennek szellemében beszélt: „Rajongtunk az ügyvédi hivatásért s hálát adunk a Mindenhatónak, hogy az ügyvédség aranykorában dolgozhattunk. Pályánk végén már csalt azt kívánjuk, szívünk hő óhajával: adassák meg fiatalabb kartársainknak, hogy újra a régi Nagy-Magyarország határain belül működhessenek! Vivat, floreat, crescat Hungária!” Alig négy évvel később, amikor 1939-ben a második, a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló törvény is életbe lépett, neki is vissza kellett adnia ügyvédi praxisjogát. Original Format If the image is of an object, state the type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data mp4 Duration Length of time involved (seconds, minutes, hours, days, class periods, etc.) 7 min Director Name (or names) of the person who produced the video. Forgács Péter Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Politzer Saga 7: Misner Ignác története Description An account of the resource <a href="https://www.youtube.com/watch?v=8GdNgdcyudg&t=19s" target="_blank" rel="noreferrer noopener">youtube link</a> Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Politzer Saga / Politzer Saga Moving Image A series of visual representations that, when shown in succession, impart an impression of motion. Transcription Any written text transcribed from a sound. Film narráció Zsigmond mindig őszinte csodálattal emlegette hat évvel idősebb bátyját, Ádámot, akit őszinte testvéri rajongással szeretett. Ádám a családban már hagyománynak számító orvosi pályát választotta nagyapjához, a köpcsényi orvos Mose Baderhez, és fivéréhez, Illéshez hasonlóan, de a gyorsan változó világban ő már olyan ismereteket is szerezhetett, amiket orvos rokonai korábban még nem. Igazi tudományos forradalom, a medicína megújulása zajlott azokban az években, amikor az 1850-es években Ádám a bécsi egyetemen tanult. A korszak tudományos-technikai fejlődésének, a modern mikroszkópoknak és laboratóriumi eljárásoknak köszönhetően olyan anatómiai és szövettani ismeretek birtokába juthatott, amik korábban ismeretlenek voltak. Az egyre specializálódó orvosi szakterületek közül Ádám a hallással kapcsolatos szervrendszert, a fülészetet választotta. Tudását Würzburgban, Heidelbergben, Párizsban és Londonban, a korszak legfejlettebb laboratóriumaiban mélyítette el. Amikor 1861-ben visszatért Bécsbe, az egyetemen ő lett az első tanár, aki otológiát, azaz fülészetet tanított, kezdetben mindössze négy hallgatónak. Az ő katedrájából nőtt ki a világ első fülészeti klinikája, akkoriban még mindössze húsz betegággyal, jóllehet az igény nagyobb lett volna, hiszen évente közel tizenötezer járóbeteget vizsgáltak meg. A fülbetegek Politzer kutatásainak és vizsgálatainak hála egyre jobb ellátásban részesülhettek, hiszen az orvosok, Politzer egyre szaporodó tanítványai egyre több ismerettel rendelkeztek a fül belső szerkezetéről, szövettanáról, a lehetséges gyógymódokról. Ezek egyike a „policerizálás”, amikor egy speciális, Politzer által megalkotott gumiból készült ballonból levegőt juttatnak a középső fülbe. A világ minden részéről érkeztek hozzá orvosok, tanítványok, összességében több mint hétezren, akiket Politzer a legnagyobb vendégszeretettel fogadott, és nyelvismeretének hála, németül, angolul, franciául, olaszul, spanyolul, vagy akár magyarul tanított. Talán leghíresebb tanítványa lett Bárány Róbert, aki 1914-ben kutatásaiért orvosi Nobel díjat kapott. Tanítványai és az újonnan megalapított tudományág számára Politzer Ádám 1878-ban publikálta a világ első fülészeti tankönyvét, melyet saját kezűleg készített anatómiai rajzokkal illusztrált. Számos fülészeti betegséget és azok lehetséges gyógymódját írta le, fülészeti gyógyászati eszközöket fejlesztett ki, melyeket több mint X tudományos cikkben publikált, de mindezek mellett minden nap fél kettőtől a betegei rendelkezésére állt és gyógyított. Betegei között számos művész is megfordult, akik közül többen műveiket ajándékozták a művészetek iránt fogékony, ügyesen rajzoló orvosnak. Gonzagastrassén lévő otthona, melyet feleségével, Julie Rosenfelddel és egyetlen gyermekükkel Alice-szal laktak, valóságos művészeti galéria is volt egyben, ahol közel 140 műalkotás volt látható, mások mellett Joseph de Ribera, Rubens, Bronzino, Ingomar, Isabey, Dürer és Klimt alkotásai. A bécsi szecesszió mesterével, Gustav Klimttel olyan szoros barátság fűzte össze, hogy Klimt Ádám portréja mellett egy fülészeti anatómiai rajzot is készített neki. Gyűjteménye nem csak Politzer professzor polgári otthonának enteriőrjét, hanem az ekkoriban kialakuló tudományos művészettörténet-kutatást is szolgálta, gyűjteményét idézték az első művészeti szakkönyvek is. Politzer Ádám támogatta az újonnan megnyíló zsidó múzeumokat is, kezdetben a bécsit, majd 1910-es alapítása után a budapesti múzeumnak ajándékozott bibliai témájú rézmetszeteket. De Politzer doktor nem csak a bécsi elitet kezelte, hanem – talán nagyapjáról örökölt családi értékek alapján – a bécsi szegénykórházban és az idősek otthonában is rendelt. Nagy szükség volt erre, hiszen a rohamos iparosodás és urbanizáció minden addig ismertnél komolyabb zajszennyezéssel is járt, ami talán hozzájárult számos fülészeti megbetegedés kialakulásához. Politzer Ádám orvosi és tudományszervezői tevékenysége mellett rengeteget tett az általa alapított új tudományág széles körű megismertetéséért, elfogadtatásáért is. Érdekes korszak volt az övé, amikor a legmodernebb eszmék mellett még szigorú társadalmi normák érvényesültek. Az emberi kultúra minden alkotását, a művészeti-tudományos-technikai eredményeket világkiállításokon csodálták a széles tömegek, így a philadephiai világkiállításon megtekinthették Politzer Ádám bonctani gyűjteményét a fül egészséges és beteg csontjairól. Tudományos és tudományszervezői tevékenységéért az uralkodó, Ferenc József 1902-ben udvari tanácsossá nevezte ki. Ez nagyon komoly elismerésnek számított azokban az években, méltóságos úr megszólítással, magasabb fizetéssel, és az udvarhoz való belépés jogát is jelentette. Olyan rangot, melyet Politzer Ádám a tehetségével és a szorgalmával nyert el, de amiről szerényen induló ifjúkorában nyilván álmodozni sem mert volna. A vesztes világháborúval és a Monarchia felbomlásával mindez jelentőségét vesztette akkorra, amikor Politzer Ádám 85 éves korában, 1920-ban meghalt. Sírja a bécsi zsidó temetőben van, könyvei és anatómiai modelljei a bécsi egyetemen és múzeumokban. Szülőháza falán emléktábla, a település központjában pedig mellszobra őrzi emlékét. Original Format If the image is of an object, state the type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data mp4 Duration Length of time involved (seconds, minutes, hours, days, class periods, etc.) 7 min Director Name (or names) of the person who produced the video. Forgács Péter Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Politzer Saga 6: Politzer Ádám története Description An account of the resource <a href="https://www.youtube.com/watch?v=yIHlMMpa6A8&t=1s" target="_blank" rel="noreferrer noopener">youtube link</a> Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Politzer Saga / Politzer Saga Moving Image A series of visual representations that, when shown in succession, impart an impression of motion. Transcription Any written text transcribed from a sound. Film narráció Mire Politzer Ábrahám gyermekei felnőttek, nagyot változott a világ. Zsigmond még serdületlen kisfiúként sertepertélt Illés körül, amikor ő a forradalomról mesélt. Amikor bar micvó fiúként először imádkozott felnőtt módon, imaszíjakkal, édesapja, Ábrahám már nem élt, így Goldének egyedül kellett gondoskodnia a családról. A pesti reáliskolába küldte tanulni fiát, de Zsigmond álmodozó és lusta diák volt, így hamarosan kimaradt az iskolából. Ekkoriban, a szabadságharc utáni szörnyű éveket követő enyhülés egyik jeleként az uralkodó, Ferenc József rendeletek egész sorát adta ki, amelyek felszámolták a még érvényben lévő, zsidókat érintő korlátozásokat, így a zsidók is szerezhettek ingatlantulajdont az egész Birodalom területén, foglalkozhattak iparral, és ehhez keresztény alkalmazottakat is fogadhattak. Ezekkel a törvényekkel indult az a folyamat, amelynek során a zsidók a magyar iparosodás megteremtőivé váltak, és Budapest a malomipar világhatalmává vált. Zsigmond a lehetőségeket kihasználva, az iskolapad helyett pénzkereset után nézett, és gyapjúfelvásárlóként dolgozott testvéreinél, a családi üzletben. Később vállalkozói szellemének és újítókészségének köszönhetően olyan vállalkozásokba kezdett, melyek korábban ismeretlenek voltak a feudális Magyarországon. Sok hasonló sorsú társával együtt részese lett annak a folyamatnak, mely az 1873-ban három korábbi város, Pest, Buda és Óbuda egyesítésével létrejött Budapestet modern metropolisszá tette. A főváros egyesítését a város vezetése egy új, modern sugárút, az Andrássy út kiépítésével ünnepelte. Zsigmond remekül ráérzett a korszak ritmusára, a rohamosan fejlődő Budapest lakóinak új igényeire. Ő is nyerstermékek, gyapjú és zab felvásárlással kezdett, mint oly sokan a Monarchia éléskamrájának tekintett Magyarországon, de ő nem ezek feldolgozásával és piacra juttatásával folytatta, hanem egy teljesen új dologba: sorsjegykereskedésbe kezdett. Rothschild sorsjegyek forgalmazásával indított, majd amikor már beindult az üzlet, akkor bankot alapított, és sorsolási tudósító lapot is kiadott. 1885-ben dobta piacra a korszak legendás versenylováról, Kincsemről elnevezett sorsjegyét. A váltóüzlet és a sorsjegyek szépen jövedelmeztek, Zsigmond a vagyonát bérházak építésébe forgatta. Ezekben az években Budapest lakossága közel a háromszorosára nőtt, és a várostervezéssel foglalkozó Fővárosi Közmunkák Tanácsa elhatározta, hogy egy hajdani Duna-ág vonalában körutat épít, mellyel összeköthetik és rendszerezhetik a régi belváros és a külvárosok kapcsolatát. A körút az Oktogonnál találkozott Zsigmond, fivérével Gusztávval a Teréz körúti telkek egyik legnagyobb felvásárlója volt. A körúti házak mellett Zsigmond több házat építtetett a Váci utcában, a Dohány utcában és az István utcában is. A nagy építkezések mellett a korszak másik jelentős kihívása a modern létforma növekvő mobilitása volt. Zsigmond erre is ráérzett, és amellett, hogy Magyar Vasúti Forgalmi Részvénytársság felülegyőbizottsági tagja volt, egyik alapítója lett a Magyar Autómobil Társaságnak akkor, amikor még alig volt autó az országban. Politzer Zsigmond a Gründerzeit igazi gyermeke volt: egy gondolattal kortársai előtt járt, és nagy merészséggel vágott bele az új dolgokba. Ez amellett, hogy jelentős vagyonhoz juttatta őt és családját, hozzájárult a város modern nagyvárossá alakulásához is. Családi életében ugyanakkor a hagyományos értékek domináltak, jóllehet már kevesebb gyermeket vállalt, mint az az előző generációkban megszokott volt. A makói Pulitzer család Irma lányát vette feleségül, így rokoni kapcsolatba került az amerikai sajtómágnás Joseph Pulitzerrel is. Gyermekeiket az emancipált pesti zsidó polgárság szellemében nevelték, otthon még a zsidó hagyományokat követve, a társasági életben azonban már rangjuknak, vagyonuknak megfelelő polgári éthoszt követve. Négy fiuk mellett az egyetlen lányt, Margitot zongorázni is taníttatták, de hiába volt hatalmas tehetség, a szülők nem tartották összeegyeztethetőnek a színpadra lépést a jóházból való úrilány fogalmával. Az igazi családi botrányt azonban nem ő okozta, hanem fivére, Simon, aki nem csak nevét változtatta Török Kornélra, hanem ősei vallását is elhagyta, katolizált, Brüsszelbe költözött, ahol a Horthy korszakban tiszteletbeli magyar főkonzulként szolgált. Ő volt az egyik szervezője annak a nagyszabású akciónak, melynek során több tízezernyi, Trianonban elcsatolt területekről Magyarországra menekültként érkező szegény magyar gyermeket utaztatott ki Belgiumba és Hollandiába, hogy ott feltáplálják és megerősítsék őket. Zsigmond, aki a polgári átalakulást hozó forradalom előtt született, majd aktívan részt vett Magyarország modernizálásában ezt már nem érhette meg, mert 1919-ben, 77 éves korában meghalt. Original Format If the image is of an object, state the type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data mp4 Duration Length of time involved (seconds, minutes, hours, days, class periods, etc.) 7 min Director Name (or names) of the person who produced the video. Forgács Péter Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Politzer Saga 5: Politzer Zsigmond története Description An account of the resource <a href="https://www.youtube.com/watch?v=hF0AeW8-Jco&t=44s" target="_blank" rel="noreferrer noopener">youtube link</a> Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Politzer Saga / Politzer Saga Moving Image A series of visual representations that, when shown in succession, impart an impression of motion. Transcription Any written text transcribed from a sound. Film narráció Mire Politzer Ábrahám gyermekei felnőttek, nagyot változott a világ, és egyre több féle életpályát kínált. Ábrahám második gyermeke Illés, akit az apa a legintelligensebb és legokosabb embernek tartott felcseperedvén Pestre ment, és beiratkozott a piarista gimnáziumba. Miután sikeresen leérettségizett, Bécsbe ment, hogy köpcsényi nagyapjához hasonlóan ő is orvos lehessen. Nagy buzgalommal vetette magát tanulmányaiba, melyből csak az 1848-as bécsi forradalom híre zökkentette ki. Testvérei közül Moritz ekkor már nős volt, Ignác mézeskalácsosnak tanult, Rudolf terménykereskedőként élt Cegléden, Ádám pedig a gimnázium első osztályát végezte. A bécsi forradalom kitörésének a híre 1848. március 13-án a nagy aggodalommal töltötte el a szülőket Irsán. Illésért aggódtak, de aztán levél érkezett tőle, melyben tudtatta, hogy csatlakozott a diáklégióhoz, amelynek az a feladata, hogy Bécsben, a győztes forradalom színhelyén fenntartsák a rendet. Két nappal a bécsi forradalom kitörése után Pesten is kivívták a szabadságot egy vértelen forradalommal. A magyar forradalom első napjaiban több városban, így Pozsonyban és Pesten is zsidóellenes tüntetések, zavargások robbantak ki. Ennek ellenére a zsidók többsége, így a Politzer család is osztozott az egész nép lelkesedésében. Az első hónapok nyugodtan teltek el, és semmi nem mutatott arra a nagy változásra, amely Magyarországon végbement. A szünidő kezdetekor Illés is hazatért Bécsből. A gárdista egyenruha, a kék, magas nyakú zubbony, a féloldalasan viselt calabriai sapka, és a kard, amelyet Ignatz büszkén viselt az oldalán, különösen imponált a családnak, nem is beszélve az érdekes történetekről, amiket mesélt. Nemsokára híre jött, hogy a csaszári erők hadra keltek, hogy letörjék a forradalmat. A gyorsan rekrutálódó magyar nemzetőr hadseregben sok zsidó is részt vett, becslések szerint közel húszezren. Fontos szerepet kaptak a hadsereg ellátásában és felszerelésében, és feltűnően sokan voltak tábori orvosok és sebészek. Illés orvosi tudását a gyakorlatban is ki akarta próbálni, ezért sok más társához hasonlóan ő is belépett a hadseregbe, és a nagyváradi laktanyába került katonaorvosként. Az akkor ismert legmodernebb eljárásokkal kötések százait rakta fel és számos műtétet hajtott végre. A sebesüléseikből lábadozó katonák között tífuszjárvány tört ki, amit Illés is elkapott, és csak a csodának köszönhető, hogy felépült belőle. Azon a télen elkezdődött a beszállásolással kapcsolatos szenvedés is, hiszen akkoriban a katonaságot még magánházaknál szállásolták el. Politzer Ábrahám ekkor, - mint annak idején nagyapja Köpcsényben – minden ezüsttárgyat elásott a kertben. A császári csapatok Budáról bombázták Pestet. Számos pesti család a veszély elől menekülve elhagyta a várost, és a környező községekben kerestek maguknak szállást. Politzerék Irsán befogadták a hattagú pesti Kunewalder családot, Kunewalder Zsigmond katonaorvos családját, aki akkoriban a Bem József csapattesténél látta el a katonaorvosi feladatokat. A forradalom leverése után szörnyű megtorlás kezdődött. Számosan emigráltak vagy börtönbüntetést szenvedtek. A zsidó közösség egészét Haynau 230.000 forint értékű hadisarc megfizetésére kötelezte. Illést kiváló orvosi szaktudása mentette meg a megtorlástól. Több olyan nehéz operációt is elvégzett, amelyekre nem vállalkoztak a környékbeli orvosok, így kinevezték Hajósra körorvosnak. Mivel a részeg parasztok között mindennaposak voltak a verekedések, így többnyire késszúrások, kéztörések és fejbetörések kezelését látta el. Akkoriban a zsidók csak hatósági házassági engedéllyel házasodhattak, és sokszor hónapokat kellett várniuk, amíg a császári és királyi helytartóságtól meg nem kapták a házasodási engedélyt. Illés 1860-ban vehette feleségül Franz Breitner pesti terménykereskedő és háztulajdonos Hermine lányát, akivel 45 évig élt házasságban a pesti belvárosi Sas utcában, ahol orvosi rendelőjét is berendezhette. Öt gyermekük született, három fiú és két lány: Berta, aki majd íróként rövid novellákat publikál, Alfréd, aki apját követve Bécsben végzett orvosként, Sándor, akianyai nagyapja nyomdokait követve gabonakereskedő, később tőzsdetanácsos lett Pesten, és Riza, aki Nagyváradra ment férjhez Bedő Bélához. Politzer Illés huszonéves korában a Magyarország függetlenségéért és a modern polgári társadalom megteremtéséért harcolt. A nősüléshez még engedélyre volt szüksége, de negyvenkét éves korában megérte annak a nagy jelentőségű törvénynek a megszületését, melynek értelmében a zsidók polgári és politikai jogok tekintetében egyenlőek lettek a nem zsidó polgárokkal. Néhány évvel később, az osztrák-magyar kiegyezést követően Ferenc József még a Haynau által a zsidókra kirótt hadisarc egy részét is elengedte, illetve megengedte, hogy abból Pesten Rabbiképző Intézetet alapíthassanak. Amikor Dr. Politzer Illés 82 éves korában elhunyt, köztiszteletben álló orvos volt Budapesten. Lakása és orvosi rendelője egy olyan városrészben volt, ahová apja még csak külön engedéllyel léphetett be. Végrendeletében tekitélyes örökséget hagyott gyermekeire és özvegyére. Original Format If the image is of an object, state the type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data mp4 Duration Length of time involved (seconds, minutes, hours, days, class periods, etc.) 7 min Director Name (or names) of the person who produced the video. Forgács Péter Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Politzer Saga 4: Politzer Illés története Description An account of the resource <a href="https://www.youtube.com/watch?v=sN4gR_8QLjo" target="_blank" rel="noreferrer noopener">youtube link</a> Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Politzer Saga / Politzer Saga Moving Image A series of visual representations that, when shown in succession, impart an impression of motion. Transcription Any written text transcribed from a sound. Film narráció Ráchel legidősebb gyermekét, Ábrahámot, a bécsi Arnstein bankár magával vitte Bécsbe és földmérőnek képeztette ki. Szabad napjain többnyire gyalog ment el Köpcsénybe, hogy megossza édesanyjával és testvéreivel azt a néhány falatot, amit sikerült félretennie. Abraham tovább folytatta földmérői tanulmányait, és úgy látszott, hogy a sokat szenvedett Politzer családra derűsebb napok virradnak, amikor hirtelen új csapás sújtott le rájuk. I. Ferenc császár egy dekrétumában megtiltotta a zsidóknak a földmérői tanulmányok folytatását. Abraham Politzer tanácstalan volt a kétségbeejtő helyzetben. Jótevője, Arnstein is éppen akkor halt meg. A jövő kilátástalannak tűnt számára. Gyalog ment Magyarországra. Üres zsebbel és üres hassal ért Pestre, ahol megtudta, hogy a közeli Pécelen a zsidó közösség tanítót keres. Odasietett, jelentkezett és megkapta az állást. Kapott egy fekvőhelyet az előimádkozónál, másik zsidó családnál kosztolhatott. Azokon a napokon, amikor a tanító is ott étkezett, mindig a legolcsóbb étel, bab került az asztalra. Így élte a fiatal éveit ez a tehetséges, előkelő házban felnőtt fiatalember. Az anyjától és a testvéreitől kapott levelek sem javították hangulatát. Édesanyja panaszkodott a nagy ínségről, a pénz értéke az egy ötödére esett vissza, ennek következtében rettenetes szegénység jött el. Nagybátyja, Wolf Politzer ezenközben élénk kereskedelmet folytatott Dél-Magyarországon, Erdélyben és Szlavóniában. Üzleti útjain gyakran találkozott egy Jakob Hay nevű kereskedővel. Lassacskán bizalmi viszony alakult ki köztük, és hogy ne legyenek egymás konkurrenciája, közös üzletekbe fogtak. A tranzakciók száma és mérete egyre nőtt, így szükségessé vált egy olyan személy alkalmazása, aki levelez és könyvel. Ekkor jutott eszébe Wolf Politzernek, hogy van egy unokaöccse, aki Bécsben tanult. Éppen vásár volt Pesten, ahol sok üzletember megfordult, és akadt valaki, aki ismerte a péceli Aber Politzer tanítót. Wolf megüzente neki, keresse fel Pesten, az Országúton lévő szállásán. Ez volt a fordulópont Ábrahám életében. Wolf Politzer és Jakob Hay éppen ebédnél ültek, amikor belépett egy sápadt, sovány, mezítlábas fiatalember, aki Aber Politzerként mutatkozott be. Rögtön rendeltek neki is egy ebédet, amelynek a kiéhezett tanító nagy mohósággal látott neki. Ebéd után Wolf tetőtől talpig felöltöztette – így már egészen más benyomást keltett, csinos, karcsú fiatalember lett belőle. Aber Politzer majdnem olyan gyorsan írt, mint ahogy beszélt, fogalmazványai választékosak voltak, és a kézírása igen szép. Jakob Hay idősebb lánya, Golde mély rokonszenvet érzett iránta, ami lassan kölcsönös szerelemmé érett. Jakob Hay gyakorlati érzéke és okossága azt súgta, hogy a tudás és a szorgalmas munka többet ér a pénznél, és így boldogan adta feleségül Golde lányát a szegény tanítóhoz. Jól számított, és döntését soha nem bánta meg… Golde és Aber a házasságkötésük után egy ízlésesen berendezett kis boltot nyitottak az Alföldön található Irsán. Végtelen szorgalmuk szerény megélhetést biztosított nekik. Golde irányította a háztartást, Aber pedig üzleti urakra járt. 1825-ben megszületett az első gyermekük, Moritz, majd sorban Illés, Ignác, Leni, Rudolf, Bernát, Mihály, Ádám, Farkas, Fülöp, Sámi, Rozi, Sali, Zsigmond és Gusztáv. Mire a legkisebb megszületett 1846-ban, a legnagyobb már meg is nősült, így szegény Golde sosem láthatta együtt mind a tizennégy gyermekét. Egyszer a tíz fiú azzal lepte meg édesanyját, hogy készíttettek neki egy közös képet. Politzerék csendben élték a vidéki magyar zsidók átlagos életét, melynek békéjét a középkori állapotokat felidéző járvány, a kolera megjelenése szakította meg. A járvány hihetetlen gyorsasággal terjedt el az országban. A község elöljárósága szigorú karantént vezetett be: mély és széles árkot ástak a település köré, amin nem kelhetett át senki. Vasvillával felfegyverkezett parasztok és polgárok álltak ott őrt éjjel és nappal. A szigorú intézkedéseknek hála, Irsán hamarosan megszűnt a járvány, mely az egész országban közel negyedmillió áldozatot követelt. Miközben Politzerék csendben élték a vidéki magyar zsidók átlagos életét, akkorát változott a világ, hogy az még Irsáról is észrevehető volt. A régi korlátozások közül egyre többet eltöröltek el,a zsidók egyenjogúsításáról, magyarosodásáról írtak a lapok, és 1847-től már vasút kötötte össze Irsát a fővárossal. Az 1848-as forradalom néhány csatája szó szerint a szemük előtt zajlott, – és mindennek komoly hatása volt a gyerekeik életére. Aber ezt már nem érhette meg, mindössze 57 éves korában, 1854-ben meghalt. Original Format If the image is of an object, state the type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data mp4 Duration Length of time involved (seconds, minutes, hours, days, class periods, etc.) 7 min Director Name (or names) of the person who produced the video. Forgács Péter Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Politzer Saga 3: Politzer Ábrahám története Description An account of the resource <a href="https://www.youtube.com/watch?v=3EL48MHpMhc&t=308s" target="_blank" rel="noreferrer noopener">youtube link</a> Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Politzer Saga / Politzer Saga Moving Image A series of visual representations that, when shown in succession, impart an impression of motion. Transcription Any written text transcribed from a sound. Film narráció Eisik második fiával Moritz Politzerrel folytatódik a történetünk, aki Moische Boder néven nagyon keresett orvos lett Köpcsényben. A szomszédos földesúr, Pálffy gróf annyira bízott benne, hogy gyakran saját kocsiját küldte érte, és beajánlotta a gazdag bécsi zsidó bankárnak, Arnsteinnek is. Nem csoda, hogy Moritz Politzer orvosi szolgálatait a gazdag pozsonyi zsidók is igénybe vették, hiszen a fiatal orvos képességeinek híre messze földre eljutott. Moritz Pozsonyban gyakran felkereste Moses Leitersdorfert, a gazdag nagykereskedőt, itt ismerkedett meg nevelt lányával, Rachel Kaiserrel. Rachel eredetileg egy Josef Kaiser nevű zalaegerszegi könyvárusnak volt egyetlen lánya. Kaisernek volt három idősebb fia is, akik közül a legidősebb kivándorolt Amerikába, ahol hatalmas vagyonra tett szert. Ő a családban mindenkit arra buzdított, hogy keresztelkedjen ki, és vándoroljon ki mindenki Amerikába. Josef Kaiser és két fia végül megkeresztelkedtek, de a kis Rachel hallani sem akart róla, és egy éjszaka elmenekült az apai házból egy környéken lakó családhoz. Így került Rachel a Pozsonyban élő Moses Leitersdorferhez aki örökbe fogadta őt, és a lehető leggondosabb nevelést biztosította neki. A helyi katolikus egyház azonban Ráchel lelki üdvösségét is a szívén viselte, pert indított érte. A rokonságnak és a zalaegeszegi zsidóknak ez nem tetszett. Per kezdődött, amely végül is a császári udvarig jutott. Ferenc császár végül úgy határozott, hogy a lány maga dönthessen a kérdésről. Ez úgy történt, hogy Zalaegerszegen egymással szemben, egy-egy sorban felállították a keresztény és a zsidó polgárokat, Rachelnek felolvasták az ítéletet, és felszólították, hogy arra az oldalra álljon, amelyiknek a hitét követni akarja. Rahel a zsidóság mellett döntött, a jelen lévő rabbi megáldotta a fiatal lányt, hogy a leszármazottai jó és boldog emberek legyenek. A Pozsonyban élő Moses Leitersdorfer örökbe fogadta Rachelt, és a lehető leggondosabb nevelést adta neki. Több kérője is akadt, közülük Rachel a tehetséges, fiatal orvost, Moise Badert választotta. 1795 körül összeházasodtak. A házasság boldognak és termékenynek bizonyult. Rachel 1797-ben adott életet első gyermekének, aki az Abraham nevet kapta. A következő években született Sabl, aztán Hawa, végül Philipp és Schmule. Sajnos, nem élvezhették sokáig a szép családi életet a köpcsényi Politzer házban. Napóleon seregei keresztül söpörtek Ausztria és Magyarország területein is. Napóleon katonái, mint akkoriban minden hadsereg, a lakosság kifosztásával egészítette ki a zsoldját. Rengeteg szenvedést és nélkülözést okoztak a lakosságnak. Mivel a zsidók ebben az időszakban még nem birtokolhattak földet, a tehetősebb zsidók a vagyonukat áruban, pénzben, aranyban és ékszerben tartalékolták. A zsidók rosszakarói hamar hozzájuk irányították a francia katonákat. Rahel Politzer abban az időben a legkisebb gyermekével volt várandós. Férje sejtette, hogy mi következik, ha a franciák Köpcsénybe érkeznek, ezért egy éjszaka titokban elásta az értéktárgyait anélkül, hogy bárkinek is szólt volna. Amitől tartott, bekövetkezett. A francia katonák közül néhányat hozzájuk is beszállásoltak, akik pénzt és értéktárgyakat követeltek tőle. A franciák nem hitték, hogy nincs semmije, feldúlták a pincét, az ott tárolt bort megitták. Egy részeg, brutális katona puskatussal fejbe verte. A híres orvos elvesztette az eszméletét, és másnapra meghalt. A gyerekek elárvultak, a derék asszony pedig ott állt a szülés előtt, koldusszegényen. A franciák kivonulása után sokan próbálták segíteni őket, de szegény Rachel nagy ínségben élt a gyermekeivel. Megmaradt ugyan a ház, és a Leitersdorfer rokonok támogatták őket. Rachel ügyesen kézimunkázott, ezzel keresett valamennyi pénzt. Ez a nagyszerű asszony napközben ellátta a háztartást, az éjszakát általában a lányával együtt végigdolgozták, hogy megkeressék a kenyérre valót. A szerencsétlenség betetőzéseként egy éjszaka tűz ütött ki, és a tető egy része leégett. Az a hír járta, hogy gyújtogatás történt, mert egyesek abban reménykedtek, hogy a hamu alatt megtalálják az elrejtett kincseket. Szegény asszonynak nemsokára el kellett adnia a házat.Legidősebb gyermekét, Ábrahámot, a bécsi Arnstein bankár magával vitte Bécsbe és földmérőnek képeztette ki. Original Format If the image is of an object, state the type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data mp4 Duration Length of time involved (seconds, minutes, hours, days, class periods, etc.) 7 min Director Name (or names) of the person who produced the video. Forgács Péter Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Politzer Saga 2: Rachel története Description An account of the resource <a href="https://www.youtube.com/watch?v=uuF_85viP9U&t=225s" target="_blank" rel="noreferrer noopener">https://youtube link</a> Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Politzer Saga / Politzer Saga Moving Image A series of visual representations that, when shown in succession, impart an impression of motion. Transcription Any written text transcribed from a sound. Film narráció Az 1870-es években egy kupéba kerültem egy ismerősömmel, akiről kiderült, hogy távoli rokonom. Csak úgy dőlt belőle a szó. Váltig állította, hogy apjától és nagyapjától sok történetet hallott a Politzerek életéből. Végül azt mondta, csodálkozik azon, hogy a sok tehetséges és nadrágos ember között, „köztetek”, még nem akadt senki sem, aki megírta volna ennek a jeles családnak a történetét. Pedig ez bizonyára egy szép és érdekes könyv lenne. Ekkor kezdtem jegyzeteket készíteni olyan családtagokról és eseményekről, amelyekről a családomban élő emberek tudhattak. Például nagyapámat Eisik Politzer néven emlegették. Negyven évvel ezelőtt a neve még jól olvasható volt egy erősen megrongálódott homokkő sírkövön Köpcsényben. Eisik Politznak 1740 körül kellett elhagynia a Politzot egy nyomasztó esemény miatt .... A Politzer család története az 1700-as évek elejéig követhető vissza. Csehország északi vidékén éltek, lenvászonnal kereskedtek. A zsidóknak nem ment jól a sorsuk VI. Károly uralkodása alatt. Csak kis helységekben tűrték meg őket, nem maradhattak sokáig ugyanazon a helyen, nem jó kedvükből vándoroltak annyit. Így került a család Politzba. Eisiknek 1740 körül kellett elhagynia Politzot, méghozzá nem önszántából. Tudni kell ehhez, hogy annyira szépen hegedült, hogy ilyenkor ablaka alatt kisebbfajta tömeg gyűlt össze a hallgatókból. Egy molnár, aki éppen szemben lakott, néha meg is kérte Eisiket, játsszon neki. Egy péntek késő délután a molnár megint arra kérte Eisiket, hogy játsszon neki. Ő azt válaszolta, hogy péntek van, a szombat bejövetele előtt, ilyenkor már tilos hegedülni. A molnár csak kötötte az ebet a karóhoz, mire Eisik kidobta a házból. A molnár dühében elrohant a paphoz és bepanaszolta. A pap jelentette az esetet Prágának, ahol szigorú vizsgálatot rendeltek el. A molnár időközben megbánta az egészet és kibékült Eisikkel. Úgy látszott, elsimult a dolog, de a Prágából küldött hivatalos személyek már úton voltak, elfogják a bűnöst, és végrehajtsák rajtja az ítéletet. A molnár, akit értesítettek, könyörgött Eisiknek, hogy még az éjszaka meneküljön el. Eisik ezért fogta magát, motyóba kötötte a holmiját és a hegedűjét és nekiindult a sötét éjszakának, ment toronyiránt, fogalma sem volt, hová… Vándorlása során annyit tudott keresni a hegedüléssel, hogy nem kellett éheznie. Így jutott el Nikolsburgba, ahol az édesanyjának rokonai éltek. Egyikük befogadta, másikuk bevette társnak az üzletébe, és néha magával is vitte az üzleti útjaira, volt, hogy „egészen Magyarországig”. Közel lakott hozzá egy horvát cserzőmester, akinek a lánya lassanként beleszeretett a zsidó hegedűsbe. Eisik rábeszélte a lányt, hogy térjen be zsidónak, ezután egy környékbeli rabbi megeskette őket és kettesben nagy titokban elhagyták a falut, ahol olyan jó dolguk volt. A lány apja vigasztalhatatlan volt, azonnal üldözni kezdte a fiatalokat, feljelentést tett ellene mind az egyházi, mind a világi bíróságoknál. A fiatal pár ekkor Magyarországra jött, meghatározott cél nélkül. Először Pozsonyba aztán Zemplén megyébe mentek, de sehol nem találtak nyugalmat. Az após mindenhol felkutatta a lakóhelyüket, így gyorsan kellett mindig tovább kellett költözniük. Az állandó vándorlás során egyre újabb gyerekeik születtek, Wolf, a legidősebb, azután jött Moritz, azután Gerson, és egy lány, Hawa. A lány születése után meghalt Eisik felesége, ez a szegény, hűséges asszony. Eisik tovább vándorolt az országban, majd mivel néhány rokona Köpcsényben élt, végül oda ment, és feleségül vett egy fiatal özvegyet. A köpcsényi hitközség egyike volt annak a néhány zsidó hitközségnek, melyeket Esterházy herceg telepített le a birtokain – zsidók ekkoriban nem lakhattak akárhol, csak olyan földesurak birtokain, akik ezt lehetővé tették. Esterházy herceg megengedte a kicsi közösségnek, hogy saját házaik legyenek, zsinagógát, rituális fürdőt és temetőt építsenek. Rabbit is választhattak, aki a felmerülő problémákra az ősi törvények alapján kereste a megoldást. II. József uralkodásának tíz éve a 18. század végén döntő jelentőségű változásokat indított el a magyarországi zsidók életében. Ő rendelte el, hogy a zsidók családneveket viseljenek, ezért lett Eisik utódainak neve a morvaországi település után Politzer. Eisiket Köpcsényben már Eisik Politzer néven ismerték. Legidősebb fia, Wolf korán elhagyta a szülői házat és egy pozsonyi kereskedőhöz szegődött tanoncnak. Moritz, a második fiú egy felcserhez került tanoncnak, és Moische Boder néven keresett orvos lett belőle. Original Format If the image is of an object, state the type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data mp4 Duration Length of time involved (seconds, minutes, hours, days, class periods, etc.) 7 min Director Name (or names) of the person who produced the video. Forgács Péter Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Politzer Saga 1: Eisik története Description An account of the resource <a href="https://www.youtube.com/watch?v=b1fidbuCo7c&t=157s" target="_blank" rel="noreferrer noopener">youtube link</a>