A nagyméretű papír amulett szélét egyszerű piros és sárga virágokból álló minta keretezi, s ezen a kereten belül találhatóak a védő–óvó szövegek és jelek. Legfeltűnőbb motívuma a piros és sárga színekkel is kiemelt menóra motívum, melynek ágaiban a 67. zsoltár szövege olvasható. A 67. zsoltár és a menóra kapcsolata a hetes számon alapul; a zsoltárnak hét verse van, s összesen negyvenkilenc (7 x 7) szó található benne. A kép alsó és felső részén körökben és félkörökben Lilit–ellen védő misztikus nevek és istennevek, a menóra mellett a bibliai ősatyák és ősanyák nevei láthatóak. A meghatározott formában írt szövegeket a Sma Israel ima (Deut. 6:4–9) egészíti ki.
]]> Mid 19th Century ]]>
A négyszögletes lap felső negyedében két szárnyas angyal egyik kezével Mazal Tov (jó szerencsét) feliratú drapériát, másik kezében pajzsot tart. A pajzson a 20. zsoltár szövege olvasható. A pajzs alatt középen Ábrahámnak, a zsidó nép ősatyjának neve olvasható. A többi ősatyák (Ichak, Jakov, Mose, Aharon, David, Slomo) és ősanyák (Sara, Rivka, Rahel, Lea) nevei kétoldalt, áttört geometrikus–indás díszítés között olvashatóak. A két angyal alatt Ádám és Éva nevét látjuk, valamint nagyobb betűkkel kiemelve a Lilit távoltartására szolgáló amulett–formulát: „Kinnt (legyen) Lilit, az első” – amit a három varázserejűnek tartott név: „Szinoj, Sinszinoj, Szmangaluf” követ. Ezután azt a midrás–történetet olvashatjuk, amelyben Illés próféta (Elijáhu) legyőzi Lilitet.
Ezt követi nagyobb betűkkel Lilit neveinek felsorolása: „Lilit, Abitu, Obizo, Amzarfo, Hakes, Oram, Ikfudo, Ajelu, Tatruta, Kliht, Avmakta, Setrona, Za, Tiltui, Fitasi.”
A gyermekágyi tábla szövegét a 121 zsoldár szövege zárja, mely egy Bibliai mondatból (Genezis 48:16) formált Dávid–csillagot vesz körül. A csillag közepén nagyobb betűkkel Isten egyik nevét, a Sadai–t (Mindenható) látjuk.
A keret alsó részének közepén ovális mezőben az író, rézmetsző, Mordehaj, tóra–tfilin és mezuza író neve, valamint a dátum: Nyitra, 5592 (1832) olvasható. Ezt két oldalon a „ne legyen a boszorkány” ismételt formulája keretezi.
Az eredeti réz nyomólemez a Krakkói Nemzeti Múzeum gyűjteményében található.

]]>
In the upper quarter of the rectangular sheet, two winged angels hold a drapery inscribed with Mazal Tov (good luck) in one hand and a shield in the other. The text of Psalm 20 can be read on the shield. Below the shield, in the center, is the name of Abraham, the forefather of the Jewish people. The names of the other forefathers (Isaac, Jacob, Moses, Aaron, David, Solomon) and foremothers (Sarah, Rebecca, Rachel, Leah) can be read on both sides, between openwork geometric-vine decorations. Below the two angels are the names of Adam and Eve, as well as the amulet formula for warding off Lilith, highlighted in larger letters: "Out (be) Lilith, the first" – followed by the three names considered to have magical powers: "Sinoy, Sinsinoy, Smangaluf." This is followed by the midrashic story in which the prophet Eliyah defeats Lilith.
This is followed by a list of Lilith's names in larger letters: "Lilith, Abitu, Obizo, Amzarfo, Hakes, Oram, Ikfudo, Ajelu, Tatruta, Kliht, Avmakta, Setrona, Za, Tiltui, Fitasi."
The text of the child protection plaque is concluded by the text of the Psalm 121, which surrounds a Star of David formed from a biblical sentence (Genesis 48:16). In the center of the star, in larger letters, we see one of God's names, Sadai (Almighty).
In the middle of the lower part of the frame, in an oval field, we can read the name of the writer, copper engraver, Mordecai, Torah-tefillin and mezuzah writer, as well as the date: Nitra, 5592 (1832). This is framed on both sides by the repeated formula "let there be no witch".
The original copper printing plate is in the collection of the National Museum in Krakow.]]> Az elhelyezés módja az egyiptomi kivonulás történetére emlékeztet. A kivonulás könyvében olvasható történet szerint a tizedik csapás, az elsőszülöttek halála előtt a zsidó házak ajtófélfáit a vacsorára elfogyasztott bárányok vérével jelölték meg, s a csapás elkerülte ezeket a házakat. Ennek emléke a mai napig a zsidó házak ajtófélfáin elhelyezett mezuza.
Vallási előírás csak a szövegre van, elkészítésénél ugyanazok a szigorú szabályok érvényesülnek, mint a Tóra írásánál. A kis hengerré összetekert pergamendarabot rejtő tok gyakorlatilag bármi lehet, ami megóvja a szöveget a betűk lekopásától, használhatatlanná válásától. A tokra vágott kis nyíláson keresztül három héber betű látszik: sin–dalet–jod. Ez egyik értelmezésben a „Saddaj” istennév, a másik szerint az „Somer dalté Israel” „Izrael ajtóinak őrzője” héber mondat rövidítése.
A Böhm Salamon a kis mezuza-tokot ezüstdrótból hajlított, filigrántechnikával készítette, ami az óbudai zsidó ötvösség jellemzője volt. A feudális Magyarországon a zsidók nem lehettek tagjai a céheknek, s így a mesterségek jelentős részének műveléséből is ki voltak zárva. Ezek közé tartozott az ötvösség is, melyet mindössze két földesúri birtokon megtelepedett zsidó közösségben művelhettek egyéni engedélyek alapján: Pozsony–Várteleken és Óbudán. Böhm Salamon az óbudai zsidó közösség tagja volt.
A mezuza-tok egy szinte teljesen hasonló másik példánnyal együtt az Óbudai Zsidó Múzeum gyűjteményéhez tartozott, majd 1949-50-ben a Magyar Zsidó Múzeum gyűjteményébe került át.]]> A tizennyolcadik századi, itáliai barokk amulettből számos példány ismert. A tárgy belsejében, a tetején lévő szalagcsokor és az alul látható szőlőfürt között kis fémrúdra tekercselték azt a mágikus szövegekkel teleírt pergamendarabkát, amelynek az amulett védelmező hatását tulajdonították. Az ezüst tokon a gazdag akantuszleveles díszítés között a zsidó ikonográfia számos szimbóluma megtalálható, elsősorban olyanok, melyek a szentéllyel és isten védelmező erejével kapcsolatosak.
A szalagcsokor alatt a baldachin egyik oldalán a főpap két jellegzetes attribútumát, a főpapi süveget és a füstölőt, másik oldalán pedig a törvényadás és a megváltás szimbólumait, a tízparancsolat két kőtábláját és a szentélybéli menórát láthatjuk. Mindkét oldalon felhők között a Shaddai azaz Örökkévaló olvasható, mely a kimondhatatlan és leírhatatlan nevű isten egyik lehetséges megnevezése a zsidó hagyományban.
A tárgyat a neves zsidó műgyűjtő, Dirsztay Béla ajándékozta a múzeumnak 1915-ben.
]]> שדי
"Az Örökkévaló"
Fedele nyitható]]> ]]> ]]> ]]> כותל מערבי = Nyugati fal, még egy kép: Aranymecset, alatta felirat: מקום המקדש= a Szentély helye. A két kép között egy-egy virág. A váza nyaka sima, rajta felirat:
ירושלם = Jeruzsálem. Pereme kihajló, "benyomott" motívumokkal tagolt. Állapota ép.
]]> ]]> ]]> ]]> ]]> ירושלם = Jeruzsálem; קבר רחל יאמנו = Kever Ráhel imánu: Ráhel anyánk sírja. Hátlapja sima. Tetejét és testét fémkapocs fogja össze. Állapota ép.
]]> ]]>