23 10 223 https://collections.milev.hu/files/original/e57f6eaeb440162c80406aa7e874b62f.jpg 06a55829ad5569f92d8c24cd6d0ffc77 Omeka Image File The metadata element set that was included in the `files_images` table in previous versions of Omeka. These elements are common to all image files. Width 886 Height 1181 Bit Depth 8 Channels 3 IPTC String caption:Artweaver 1.0 IPTC Array a:1:{s:7:"caption";s:13:"Artweaver 1.0";} Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Rimonpárok / Torah finials Object Materials aranyozott vörösréz Physical Dimensions The actual physical size of the original image. M: 34 cm, Á: 8,5 cm Photographer Ritter Doron Elhelyezés TAMID - állandó kiállításban Bibliography Scheiber, Alexander: Jewish Inscriptions in Hungary. From the 3rd Century to 1686. Budapest: Akadémiai Kiadó, Leiden: Brill, 1983. 402-406. Benoschofsky Ilona, Scheiber Sándor: A Budapesti Zsidó Múzeum. Budapest: Corvina, 1985. 20. tétel Mann, Vivian B.: Torah Ornaments before 1600. In: Grafman, Rafi, Mann, Vivian B.: Crowning Glory. Silver Torah Ornaments of the Jewish Museum, New York and Lincoln, 1996. 7-15. Heimann-Jelinek, Felicitas et al.: Die Türken im Wien.Geschichte einer Jüdischen Gemeinde. Wien: Jüdisches Museum der Stadt Wien, 2010. 76-77. Toronyi Zsuzsanna: Tárlatvezető. Budapest: Magyar Zsidó Múzeum, 2011. 4. tétel Toronyi Zsuzsanna: Héber betűk. Dokumentumok a Magyar Zsidó Levéltárból. Budapest: Magyar Zsidó Levéltár, 2012. 3 Toronyi, Zsuzsanna: Egy feliratos szefárd zsidó tárgy történetéhez. In: Koltai, Kornélia (eds.) "A szívnek van két rekesze" : Tanulmánykötet Prof. Dr. Schweitzer József tiszteletére, 90. születésnapja alkalmából Budapest, Hungary : L'Harmattan Kiadó, Magyar Hebraisztikai Társaság, (2012) pp. 453-463. Tárgysorsok / Objects and Fates. Budapest: Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár, 2017. Google Cultural Institute Shop Available for purchase on postcard Restoration Juhász Gábor, 2008. Exhibition history Állandó kiállítás (1984-2016) A múlt dimenziói: Fejezetek a magyar zsidóság történetéből (2000) 100 év – 100 tárgy (2016-2018) Tamid: [mindig, ismétlődően visszatérően, állandóan] (2017-állandó) Curatorial+ <h3><a href="https://www.milev.hu/kutatasblog/a-granatalmafak-viragoznak-e-mar" target="_blank" rel="noreferrer noopener">A gránátalmafák virágoznak-e már? Egy törökkori rimonpár történetei</a></h3> Text Any textual data included in the document. צבי הרש ב' דוד יצו ש''ס''ב דק''ק ספרדים פעסט Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Rimonpár Torah finials Description An account of the resource A tóratekercs legrégebben kialakult díszei a tekercset tartó fa rudak végére helyezett rimonok. A rimon héberül gránátalmát jelent, ami ősi szimbóluma a termékenységnek, gazdagságnak, s átvitt értelemben a tórának is. Írott források már a 11. századtól utalnak rimonokra, de tárgyi emlékünk csak jóval későbbről van. A világon ma ismert második legkorábbi a Zsidó Múzeum gyűjteményében lévő, 1602-ből származó feliratot viselő rimonpár. A vörösrézből készült rimonpár a tárgy eredeti elnevezésének megfelelően gömb alakú. Hengeres szárán két vésett levélindás gömb van, testén vésett gránátalmás díszítés aranyozás nyomaival. A tárgy jellegzetes terméke az oszmán–török rézművességnek, s feltehetően a szefárd zsidó kultúrkör terméke. A gömbök felső részén vésett donátorfelirat: „Cvi Hirs, Dávid fia, 362 (1602) a kis időszámítás szerint.” A Cvi Hirs jellegzetes askenáz név, melyben a héber Cvi (azaz szarvas) nevet német megfelelőjével (Hirsch) kombinálták. A tárgy feltehetően olyan területen volt használatban, ahol a két nagy zsidó kultúrkör, szefárd és az askenáz érintkezett, illetve ahol mindkettővel kapcsolatban álltak. Askenáz eredetileg a német területeket jelentette a rabbinikus irodalomban, később a német eredetű jiddis nyelvet beszélő európai közösségeket nevezték askenáziaknak. A szefárdoknak a spanyol területeken letelepedett zsidókat nevezték, majd miután 1492-ben az ibériai félszigetről kiűzték a zsidókat, leszármazottaikat is szefárdoknak nevezik. A rimonpár szárán látható felirata szerint a tárgya a „szefárd hitközség, Pest” tulajdonában volt. Ez a felirat jóval későbbi, mint a másik, már említett felirat, a város névírási gyakorlatának ismeretében legkorábban a 18. század végén kerülhetett a tárgyra. Ekkor, a 18-19. század fordulóján jelentek meg a kialakuló pesti zsidó kolóniában szefárd bevándorlók, akik egy ideig külön imaházban, saját rítusaik szerint imádkoztak. A huszadik század elejére a szefárd közösség beolvadt az askenáz többségbe. A rimonpárat Oser [ejtsd: ózer] Albert, a pesti szefárd közösség vezetője ajándékozta a Zsidó Múzeumnak 1917–ben. The oldest ornaments of the Torah scroll are the finials placed on top of the two wooden staves that hold the parchment. In Hebrew they are called rimon, or rimonim in the plural, which means ‘pomegranate’, and which is an ancient symbol of fertility, wealth, and figuratively also of the Torah. There are written sources attesting to the use of rimonim from the eleventh century onwards, but we have relics from only significantly later. The present object, a rimon pair from 1602 with inscriptions, is the second oldest Torah finial known today in the world. Fitting to the meaning of the original Hebrew name of the object, the top of this copper, embossed and engraved rimon pair has a round form. Its stalk is a roll decorated with two smaller balls with engraved garlands, and its body is decorated with the motive of the pomegranate, with traces of gold-plating. It is a characteristic product of Ottoman-Turkish copper-smiths, and thus probably an artifact of the Sephardi Jewish tradition. On the top of the pomegranate there is an inscription naming the donator: “Tsvi Hirsh, the son of David, 362 according to the short era” (which is equivalent to 1602 CE). ‘Tsvi Hirsh’ is a typical Ashkenazi name, combining the Hebrew ‘Tsvi’ (that is, ‘deer’) with ‘Hirsch’, its German equivalent. The object was thus probably used in a place where the two major Jewish traditions, the Sephardi and Ashkenazi met, or where the local community was in contact with both. Ashkenaz originally referred to German territories in Rabbinic literature, and later on the term Ashkenazi came to be used for European communities originating from Germany, who initially spoke Yiddish. Sepharad, on the other hand, meant the Iberian peninsula in Rabbinic literature, and Jews who settled in Spanish territories came to be called Sephardi Jews. After the expulsion of the Jews from the Iberian peninsula in 1492, their descendants are also called Sephardi. According to the inscription on the stalk of the rimon, it belonged to the “Sephardi community in Pest”. This inscription can be dated to a significantly later date than the previous one. The spelling of the name of the city Pest changed with time, and based on the spelling of the inscription, it could not have been engraved on the item before the end of the eighteenth century. It was then, at the turn of the eighteenth and nineteenth centuries that Sephardi immigrants appeared in the Jewish community of Pest. For a time, they had their own prayer house and followed their own prayer rites. But by the beginning of the twentieth century, the Sephardi community assimilated to the Ashkenazi majority. This rimon pair was presented to the Jewish Museum by Albert Ozer, the leader of the Sephardi community of Pest in 1917. Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1602 Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context 64.386 Provenance A statement of any changes in ownership and custody of the resource since its creation that are significant for its authenticity, integrity, and interpretation. The statement may include a description of any changes successive custodians made to the resource. Oser Alfréd ajándéka, 1916. Eredeti leltári száma: 949. / Donation by Alfred Oser, 1916. Original inventory nr.: 949. https://collections.milev.hu/files/original/f0d95fbcbacc9963a48a4c9ed9590bd3.jpg 24d2f9e6237f7bc7d1ca1f5e9b110708 Omeka Image File The metadata element set that was included in the `files_images` table in previous versions of Omeka. These elements are common to all image files. Width 886 Height 589 Bit Depth 8 Channels 3 IPTC String caption:Artweaver 1.0 IPTC Array a:1:{s:7:"caption";s:13:"Artweaver 1.0";} Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Tóramutatók / Torah pointers Object Materials Ezüst Physical Dimensions The actual physical size of the original image. 29 cm Elhelyezés Vitrin/B/3 Bibliography Bató J. Lipót: Adalékok az ó-budai hitközség és chevrák történetéhez. Budapest: Athaeneum, 1906 Az Óbudai Izr. Lelkiüdvegylet százéves története 1829–1929, Budapest, 1929 A régi Buda és Pest iparművészetének kiállítása. Leíró lajstrom. Budapest, 1935. 37. tétel Brestyánszky Ilona: A Pest–Budai ötvösség. Budapest: Műszaki Könyvkiadó, 1977. 222 tétel Benoschofsky Ilona, Scheiber Sándor: A Budapesti Zsidó Múzeum. Budapest: Corvina, 1985. 48. tétel Kriza Ildikó, szerk.: A hagyomány kötelékében. Tanulmányok a magyarországi zsidó folklór köréből. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1990. ill. 61. Toronyi Zsuzsanna: Héber betűk. Dokumentumok a Magyar Zsidó Levéltárból. Budapest: Magyar Zsidó Levéltár, 2012. 39. Exhibition history Állandó kiállítás (1984-2016) 100 év – 100 tárgy (2016-2018) Text Any textual data included in the document. נעשה ע''י האלופים אבער עט אונטר גבאים מחברה ד מנוחה נכונה בשנת תקצז לפק 1. ר' אברהם גאלדשטיין - ר' מרדכי כש 2. ר' קאפמאן העלשיא - ר' קאפל וואצען 3. ר' הרש בער בעסקוויץ - ר' יוסף מורדכי גרינהוט 4 .ר' שמשון הרש ביטרצ - ר' יוואלף שאמבעק Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Tóramutató Torah pointer Description An account of the resource A tóratekercset, a betűket a felolvasás során kézzel érinteni illetlenség. A középkorban még egy textildarabbal terítették le a pergament, amit sormutatóként is használtak; tóramutatók használatára a 16. századtól vannak adatok. Legelterjedtebb a kinyújtott mutatóujjú jobb kéz alak, melyet fémből, fából vagy csontból, napjainkban akár üvegből és műanyagokból is készítenek. A tárgy hagyományos elnevezése a héber kéz szó, azaz yad. Európában a feudális tiltó rendelkezések miatt a zsidók általában ki voltak zárva a nemesfémekkel való munkából, így a zsidó szertartási tárgyakat is jellemzően nem zsidó mesterek készítették. Az óbudai közösség kivétel volt: itt speciális engedélyek birtokában működhetett néhány zsidó ötvös is, például Adler Fülöp, aki a feliratokkal díszített tóramutatót készítette. A Zichy grófok birtokán megtelepedett óbudai zsidó közösség az ország – Pozsony után – második legnagyobb és legjelentősebb közössége volt. A zsidó közösségen belüli társadalmi életét a különféle jótékonysági vagy tanuló egyletek határozták meg. Ezekben részt venni, munkájukat anyagilag is segíteni elengedhetetlen volt a közösségen belüli érvényesüléshez. A zsinagógai istentiszteletek során használt tóradíszek és egyéb szertartási tárgyak is magánszemélyek vagy az egyesületek ajándékai voltak. Az ajándékozók neveit és az ajándékozás dátumát feltüntették a tárgyakon, így ezek történeti, családtörténeti, archontológiai kutatásokra is használhatóak. A négyzetes szárú, három lapos kockával tagolt tóramutatót teljesen beborítják a feliratok. A három kockán olvasható felirat szerint a mutatót az óbudai „hevra menuha nehona” azaz léleküdv egylet vezetői készíttették 1837-ben. A mutató szárának négy oldalán a vezetők nevei is olvashatóak, melyek alapján a korabeli zsidó névadási gyakorlat ismeretében családjaik származási helyére is következtethetünk. Beer Boskovitz – vagy családja – minden bizonnyal a morvaországi Boskovice közösségéből, míg Koppel Vacener és Wolf Zsámbék más, kisebb magyarországi közösségekből érkezhetett. A tárgyat először 1935-ben mutatták be a nagyközönségnek, az Iparművészeti Múzeum „Régi Buda és Pest iparművészete” című kiállításán. A tóramutató az Óbudai Zsidó Múzeum gyűjteményéből letétként került a múzeumba 1945 után. Felirata a 3 gyűrűn: Készült a Chevra Menucho Nöchauno egylet vezetői fő és algabbái által az 597-ik (1837) évben a kis időszámítás szerint. Oldalain: r. Avraham Goldstein -r. Mordeháj K.S. r. Kauufman Helsvia -r. Kapel Vácner r. Hers Beer Boskowitz -r. Joszef Mordecháj Grünhut r. Sámson Hess Beitre -r. Wolf Zsámbék Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context 64.81 Creator An entity primarily responsible for making the resource Adler Fülöp Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1837 Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant Óbuda https://collections.milev.hu/files/original/319eb91e635b30f9bb93da4500635daf.jpg c7141c728cb2a69c46bd263870165589 Omeka Image File The metadata element set that was included in the `files_images` table in previous versions of Omeka. These elements are common to all image files. Width 886 Height 589 Bit Depth 8 Channels 3 IPTC String caption:Artweaver 1.0 IPTC Array a:1:{s:7:"caption";s:13:"Artweaver 1.0";} Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Tóravértek / Torah shields Object Materials aranyozott ezüst silver, gilt Physical Dimensions The actual physical size of the original image. Magassága / Height: 49 cm Szélessége / Width: 30 cm Photographer Ritter Doron Elhelyezés Vitrin/B4 Curatorial+ <h3><a href="https://artsandculture.google.com/asset/travrt/wwGnkCE0K3z34w">Google Arts & Culture</a> <a href="https://www.milev.hu/kutatasblog/hianyzo-targyak-hianyzo-orokseg" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Hiányzó tárgyak, hiányzó örökség</a></h3> Bibliography Benoschofsky Ilona, Scheiber Sándor: A Budapesti Zsidó Múzeum. Budapest: Corvina, 1985. 40 Toronyi Zsuzsanna: Művészet és Múzeum. A judaikagyűjtés értelmezési lehetőségei Magyarországon. Új Hacofe. Független zsidó tudományos folyóirat. 1 : 1 p. online (2007) Exhibition history Állandó kiállítás (1984-2016) 100 év – 100 tárgy (2016-2018) Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Tóravért Torah shield Description An account of the resource A Mózes öt könyvének héber szövegét, azaz a Tórát tartalmazó pergamentekercset a világ minden zsidó közösségében két farúdra tekercselik. A zsinagógai istentisztelet során minden héten felolvasnak egy-egy hosszabb-rövidebb szakaszt, a hetiszakaszt. A tóra pergamenje ennek megfelelően folyamatosan egyik rúdról a másikra kerül át. Szimhat Tórakor, a Tóra örömünnepén, az éves felolvasási ciklus fordulóján a tekercset rituálisan visszatekerik. Az európai askenáz közösségekben feltekert tekercset rögzítés után díszes tóraköpenybe bújtatják, majd ezen helyezik el a többi, jellemzően nemesfémből készült Tóradíszeket. Ezek használata, készítése nem előírás, pusztán a díszítő szándék és a tóratekercs megbecsülésének szimbólumai, s kialakulásuk az elmúlt néhány száz évre tehető. Időben legkésőbb, csak a tizenhatodik század vége felé alakultak ki a tóravértek vagy pajzsok. Kialakulásuk talán annak köszönhető, hogy a tóravérteken elhelyezett kis nyílásokba helyezett táblácskákon jelezték, hogy melyik hetiszakaszig van betekercselve a pergamen. A táblácskák ma már inkább csak díszek, és általában az aktuális ünnep neve olvasható rajtuk. A tóravértek formája, gyakran még ikonográfiai elemei is követi a többségi társadalomban megszokott formákat: a nemesi címerekre emlékeztető, baldachinos tóravért jellegzetes osztrák-magyar típus. Az aranyozott ezüst tárgy hermelinfarkas mintájú, kettős kőtábla alakú címerpajzs, mely felett kétoldalt elkötött baldachin van. A baldachinon tizenhárom ágú nyitott korona, melynek pántját ékkövek díszítik. A pajzs közepén a tízparancsolat kettős kőtáblái a hajdani Szentély berendezésére utaló oltáron állnak, melynek díszítése angyalfejekből és növényekből áll. A kőtáblák felett csapolás nyoma jelez egy hiányzó koronát, mely szimbolikusan a tóra hatalmát lenne hivatott kifejezni. A kőtáblák két oldalán jobbról Mózes, balról Áron féldomborművű alakja látszik a szokásos attribútumaikkal: Mózes a kőtáblákkal, jobb kezével érintve a táblákat és a szarvakkal, Áron pedig a főpapi mellvérttel és a füstölővel. A második parancsolat szigorú értelmezése miatt a judaizmus kultúrtörténetében az emberábrázolás tilalma enyhébben vagy szigorúbban, de folyamatosan jelen van. A tizennyolcadik századtól számos könyvcímlapon és tóravérten láthatjuk Mózes és Áron páros alakjait. Az itt kiállítottal majdnem teljesen azonos tóravértje volt a korabeli Magyarország legnagyobb zsidó közösségének, a pozsonyinak. Rabbijuk, a korszak egyik legtekintélyesebb rabbija, a Hatam Szóferként is ismert Schreiber Mózes volt. Ő egy 1810-ben kelt rabbinikus döntvényében úgy érvelt, hogy Mózes és Áron alakja megjelenhet tóravérten, mert ábrázolásuk annyira közismert, hogy senki sem tekintheti őket bálványimádás tárgyainak. Ugyanakkor megemlítette, hogy a saját otthonában lévő tárgyakon lévő figurális ábrázolások esetében úgy járt el, amint az mestereitől látta: a figurák orrából, vagy füléből egy kis darabot lecsípett, hogy ne legyenek „teljes ábrázolások”, s használatuk így már kétségen felül megengedett. A Tóravértet a Dohány utcai zsinagógában használták, s az 1930-as években, letétként került a gyűjteménybe. Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context 64.734 Creator An entity primarily responsible for making the resource Franz Lorenz Turinsky Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant Bécs Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1807 előtt Provenance A statement of any changes in ownership and custody of the resource since its creation that are significant for its authenticity, integrity, and interpretation. The statement may include a description of any changes successive custodians made to the resource. Pesti Izraelita Hitközség letéte parasa