<rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#" xmlns:dcterms="http://purl.org/dc/terms/">
<rdf:Description rdf:about="https://collections.milev.hu/items/show/29564">
    <dcterms:title><![CDATA[Hanukai menóra]]></dcterms:title>
    <dcterms:title><![CDATA[Hanukkah lamp]]></dcterms:title>
    <dcterms:subject><![CDATA[Szefárdok Pesten]]></dcterms:subject>
    <dcterms:description><![CDATA[A tekintélyes méretű (44 cm széles) ezüst hanukai menóra későampír vázácskáival, biedermeier rózsácskáival és kosárkáival, no meg az osztrák császári koronával a tetején első blikkre tipikus bécsi tárgy, megmutathatjuk vele a hanukai csoda mellett a ringstrassei gazdasági csodát is. Ha alaposabban utánajárunk, akkor meg még ennél is sokkal többet.<br />
 A szép menóra 1917-ben került a múzeum gyűjteményébe, amikor özv. Leiner Sámuelné elhunyt férje emlékére az összes zsidó tárgyú családi régiségét a múzeumnak ajándékozta. A menórával együtt érkezett egy ezüsttáblákba kötött ünnepi imakönyv, egy ezüst tokban lévő megilla, egy barhesztakaró, arannyal hímzett talit- és tfilin-zacskó, két spanyol-zsidó házassági szerződés, egy héber betűs véséssel díszített gyűrű, valamint az özvegy nagyapjának arcképe.<br />
Leinerné, született Adutt Antónia a bécsi török-zsidó Adutt családból származott. A bécsi török-zsidó közösség gyökerei a 18. század első feléig, a Habsburg-Oszmán békekötések időszakáig vezethetőek vissza, amikor a török-zsidó kereskedők megtelepedését és szabad vallásgyakorlatát császári privilégium tette lehetővé.<br />
A gazdaságilag megerősödött közösség 1887-ben építette fel mór stílusú zsinagógáját a Zirkusgasséban, melynek bejárati csarnokában az osztrák és az oszmán-török uralkodóház tagjainak portréit függesztették ki lojalitásuk kifejezéséül. Adutt Antónia első bécsi őse a még Konstantinápolyban 1774-ben született Adutt Leon volt, aki 1818-ban alapított kereskedelmi vállalkozást a császárvárosban. Leszármazottai közül Jacob szőnyegkereskedő lett, a Fleischmarkton volt üzlete, melyből több régi perzsa darabot a császári-királyi iparművészeti múzeumnak adott el, ezek ma is láthatóak a MAK gyűjteményében. Antónia 1879-ben ment nőül az újpesti enyv- és zselatingyáros Leiner Sámuelhez, akivel annak 1908-ban bekövetkezett haláláig élt a Duna soron lévő – feltehetően meglehetősen büdös – gyár melletti lakásukban. Az özvegy 1917-ben végrendelkezett, de értékes családi régiségeit – melyek a bécsi török-zsidó közösség történetéhez vezetnek minket – az akkor már közel két éve látogatható pesti zsidó múzeumnak ajándékozta.<br />
A „nagylelkű ajándékot&quot; a múzeum az Egyenlőség hasábjain köszönte meg, innen tudjuk, hogy a gyűjteményben 1066-ik tárgyként leltározott menóra milyen történeteket rejt, milyen környezetben használhatták akkor, amikor a kissé szokatlan tárgy még nem egy múzeumi, hanem egy bécsi szefárd zsidó család vitrinjében állt.]]></dcterms:description>
    <dcterms:date><![CDATA[1853]]></dcterms:date>
    <dcterms:isReferencedBy><![CDATA[<a href="http://www.milev.hu/kibicblog/nemzetkozi-kapcsolatok-egy-ezust-targy-hattereben" target="_blank" rel="noreferrer noopener">A hét műtárgya</a>]]></dcterms:isReferencedBy>
    <dcterms:identifier><![CDATA[64.276]]></dcterms:identifier>
    <dcterms:coverage><![CDATA[Bécs]]></dcterms:coverage>
    <dcterms:provenance><![CDATA[Leiner Sámuelné ajándéka, 1917. <br />
Eredeti leltári száma: 1066 ]]></dcterms:provenance>
</rdf:Description></rdf:RDF>
